Az észtek lesznek a britek

Forrás: Politico.eu

-

Bár sokan bejelentkeztek, valószínűleg az észtek lesznek az EU soros elnökei a britek helyett. A magyarázat egyszer: mindössze fél évvel kell előrébb hozni Tallinnt a sorban.


A brit elnökség átvételéről egyeztettek a tagországok brüsszeli nagykövetei, és bár a végső, formális döntést az EU miniszteri tanácsnak kell majd meghoznia, a diplomaták abban maradtak, hogy - elfogadva a szlovák elnökség javaslatát - az észt soros elnökség hat hónappal történő előre hozását támogatják - írja a Bruxinfo.

A mindenkori soros elnökségek ellátása nem jogszabályi, vagy szerződésmódosítási kérdés, hanem EU-tanácsi határozattal történik egy-egy időszakra az egymást követő félévek elnökségeinek a rögzítése. Ugyanígy, tanácsi határozattal az addig érvényesnek tekintett sorrend bármikor módosítható.

A britek visszalépését a kilépést hozó népszavazás óta Brüsszelben többnyire mindenki biztosra vette, miközben egyes EU-intézményi körökben – így mindenekelőtt az Európai Parlamentben – kezdettől fogva kifejezetten kívánatosnak is nevezték a váltást. EP-képviselők közül többen jelezték, hogy nem tartották volna szerencsésnek, ha EU-elnökségként olyan ország diplomatái, politikusai elnökölnek jövőben végrehajtásra kerülő kérdések kapcsán folyó vitákban, amelyet e viták következményei már jó eséllyel nem érintenek majd.

Mindemellett az is nyilvánvaló volt, hogy akkor, amikor a brit közigazgatás jó részét a kilépési tárgyalás alkalmasint több évre elhúzódó folyamata köti le, aligha lenne elegendő motiváció – vagy akár csak megfelelő készültségű humán forrás – közben a másik 27 tagállam ügyeinek a menedzselésére.

A „brit-félév” kérdését az EU-tanács addig értelemszerűen nem tűzhette napirendre, amíg London formálisan nem jelzett nehézséget az esedékes teendők ellátásában. Ettől függetlenül, a belga diplomácia már napokkal ezelőtt „elméletileg” meglebegtette Brüsszel készségét arra, hogy szükség esetén London helyére lépjen, és időközben hasonló jelzések érkeztek Budapestről és Helsinkiből is.

Szakértők megjegyzik, hogy a rövid határidőn belül történő elnökségi csere egy kicsit hasonlatos ahhoz, ahogy az utolsó percben egy főváros beugrik más helyett az olimpia megrendezésére, és éppen ezért alaphelyzetben ennek megfelelő a potenciális jelöltek mérlegelése is. A mindenkori elnökségi teendő ugyan az EU-csúcsok szintjén a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatályba lépése – és vele a állandó EiT-elnök intézményesítése - óta már kevésbé jelenik meg látványos feladatként, a napi érdemi „rutinmunka” azonban továbbra is a soros elnökséget nyomja. Közel tucatnyi, különböző rendszerességgel összeülő miniszteri tanácsülés levezetése, valamint és még inkább: az ezek munkaanyagát előkészítő több száz munkacsoport vezetése, naprendjük kialakítása, a tagországok közötti álláspontok egyeztetése, a viták vezetése továbbra is a mindenkori elnökség dolga.