Az ENSZ szerint kárítértés jár neki, London letartóztatja, ha előbújik

Fotó: AFP / FABRICE COFFRINI

-

Önkényesen és jogtalanul tartják fogva és fosztják meg szabadságától Julian Assagne-t, a WikiLeaks alapítóját, döntött az ENSZ önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportja. Assagne 2012 óta él a londoni ecuadori nagykövetségen, hogy elkerülje a letartóztatást és a kiadatást. A svéd hatóságok szeretnék kihallgatni egy állítólagos szexuális erőszak miatt. A parancs érvényben van, Nagy-Britannia pedig letartóztatná, ha elhagyja a követséget.


Az ENSZ munkacsoportjának pénteken hivatalosan is megerősített döntése szerint kártérítés járna a kiszivárogtató oldal alapítójának, akit mostanáig elvben nemcsak Svédországnak, de az Egyesült Államoknak is kiadhattak volna, ha elhagyta volna a londoni ecuadori követséget.


A határozat értelmében Julian Assange-t Svédország és Nagy-Britannia önkényesen tartotta fogva, így biztosítani kell a szabadságát, és kártérítést kell felajánlani számára.



Assange ellen 2010-ben a svéd ügyészség kezdeményezett eljárást, többrendbeli szexuális zaklatás és nemi erőszak miatt. Decemberben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, és 10 napon át teljes elszigeteltségben a brit Wandsworth börtönben tartották fogva. Ez után 550 napon át házi őrizetben volt, majd menedéket kért az ecuadori nagykövetségtől, amely meg is adta számára a menekültstátuszt.

Assange arra hivatkozott, hogy ha kiadják Svédországnak, utána ki fogják adni az Egyesült Államoknak, ahol komoly bűnvádi eljárás vár rá, amiért élt "alapvető szabadságjogaival", amikor a WikiLeaks kiszivárogtatta a 250 000 titkos katonai dokumentumot. Az aktivista 2012 augusztusa óta nem hagyhatta el a követséget, mert a brit rendőrség folyamatosan megfigyelés alatt tartja.

Svédországban egyébként azóta sem emeltek vádat ellene. Eredetileg két nő jelentette fel, de az egyik esetben elévülés miatt már le kellett zárni a nyomozást. Bár Assange elismerte, hogy mindkét nővel volt kapcsolata, az erőszakot tagadja.

Az ENSZ munkacsoportja mind a Wandsworth börtönben való fogva tartást, mind a házi őrizetet, mind a kényszerű követségen való tartózkodást vizsgálta. A fogva tartást egyrészt a börtönben elszenvedett izoláció miatt ítélték önkényesnek, másrészt azért, mivel álláspontjuk szerint a svéd ügyészség vizsgálata nélkülözte az elvárható gondosságot.

Assange 2014-ben fordult az ENSZ munkacsoportjához, amely január 22-én küldte meg állásfoglalását az érintett országoknak.

Nagy-Britannia pénteken úgy kommentálta a döntést, hogy letartóztatja a hackert, ha elhagyja a követséget.


A döntés nem változtat semmin. Visszautasítjuk, hogy Julian Assange önkényes fogva tartás áldozata. Az Egyesült Királyság már korábban világossá tette az ENSZ számára, hogy hivatalosan is megtámadja a munkacsoport állásfoglalását -

nyilatkozta a kormányszóvivő.


Valójában önként kerüli a törvényes letartóztatást azzal, hogy az ecuadori követségen marad. A nemi erőszak gyanúja fennáll, az európai elfogatóparancs érvényben van, így az Egyesült Királyság továbbra is megteszi a törvényes lépéseket, hogy kiadhassa Svédországnak, fűzte hozzá.

Assange szerdán Twitter oldalán közölte: ha az ENSZ ellene dönt, péntek délben elhagyja a követséget, és elfogadja, hogy a brit rendőrség letartóztassa. Ha viszont mellette döntenek, azt várja, hogy azonnal visszakapja az útlevelét, és hogy befejeződnek a letartóztatására tett kísérletek, jelentette ki Assange.



Az állásfoglalás jogilag nem kötelez

Az ENSZ önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportjának (Working Group on Arbitrary Detention, WGAD) döntése elvben kötelezi azokat, akikre vonatkozik, de valójában nem feltétlenül.


Akkor kötelez, "amennyiben kötő erejű nemzetközi emberi jogi szabályozáson" alapszik, közölte a munkacsoport, megjegyezve, hogy tagjai - akik egyébként társadalmi munkában látják el feladatukat - a nemzetközi emberi jogi normák alapján vizsgálhatják a fogva tartás önkényességét, és ajánlásokat tehetnek, mint például a szabadon bocsátás vagy a kártérítés.

A munkacsoport álláspontjának kötelező érvénye az országoknak az eljárás alatt folytatott együttműködésén és a csoport számára az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által biztosított jogosítványokon alapul. A munkacsoport álláspontját hivatalosként ismerik el prominens nemzetközi testületek, például az Emberi Jogok Európai Bírósága is, közölte a WGAD.