Az ember, akit minden görög utál

Fotó: AFP / ODD ANDERSEN

-

Ábrázolták már Hitlerként, vádolták „emberiesség elleni bűnök elkövetésével”, írtak ki vérdíjat a fejére, a közgazdász szakma egy része viszont az eurózóna megmentőjét látja benne. Bárhogy is ítélik meg a szerepét, kétségtelen, hogy az elmúlt hetek tárgyalásai nemcsak Görögországról, hanem Wolfgang Schäubléről is szóltak. A német pénzügyminiszter megnyilatkozásaiból úgy tűnik, ez nem volt kedvére való, ám a megegyezésen túl annyi öröm azért még jutott neki, hogy görög kollégája megbukott, ellenszenvét ugyanis nem is nagyon titkolta Janisz Varufakisszal szemben. Portré.


Wolfgang Schäuble 2009 óta Németország pénzügyminisztere, ezzel a leghosszabb ideje dolgozik folyamatosan ebben a tisztségben az eurózóna tagállamai közül. Nem csak ennek köszönhető azonban, hogy amolyan primus inter paresként az országcsoport pénzügyi vezetőjének számít, befolyását sokan Mario Draghi EKB-elnökénél vagy Christine Lagarde IMF-vezetőjénél is nagyobbra tartják. Igaz, ez gyakran éppen Schäuble számára lehet kellemetlen, aki – szerényen vagy álszerényen – azt sugallja magáról, hogy sosem szerette előtérbe helyezni magát.


Nyilvánvaló, hogy nem én beszélek a legjobban angolul a kollégáim között, de valahányszor valamilyen vita holtpontra jut, vagy súlyos döntést kell hozni, egyszer csak csend lesz, azt veszem észre, hogy mindenki engem néz, majd valamelyik kollégám megkérdezi: Te mit gondolsz, Wolfgang?

– jellemezte szerepét a Spiegelnek.


Egy szigorú jogász

Wolfgang Schäuble 1942-ben született, Freiburgban végzett jogot, majd a városi adóhivatal vezetője lett. Hamar politizálni kezdett a CDU ifjúsági szervezetében, majd 30 évesen már a Bundestag tagja lett, 1984-ben pedig első ízben miniszter Helmuth Kohl kabinetjében.

Keménysége már egy emlékezetes, 1986-os eset kapcsán nyilvánvalóvá vált. Történt ugyanis, hogy Kohl egy lapinterjúban szerencsétlen párhuzamra ragadtatva magát, Mihail Gorbacsov propagandaképességeit Göbbelséhez hasonlította, amiért rengeteg kritikát kapott. Kohl ezek hatására később nyilvánosan megkövette a szovjet pártfőtitkárt, Schäuble nagy bosszúságára. Szerinte ugyanis ez nem volt más, mint


a gyengeség jele.

Schäuble ezután is többször viselt miniszteri pozíciókat Kohl, majd Angela Merkel kormányában is, 2003 előtt például a belügyi tárcát vitte. Merkellel annak ellenére is nagyon jó a kapcsolatuk, hogy korábban politikai ellenfélként szálltak ringbe a CDU vezetéséért. Karrierjének az sem ártott, hogy 1990-ben kerekes székbe kényszerült, miután egy zavart elméjű férfi gerincen lőtte, és a tragikus támadás egészségügyi szövődményei miatt többször is hosszú kórházi kezelésre szorult.


A görögök enyhén szólva nem zárták a szívükbe


Az euró mindenek felett

Az euró bevezetése óta Schäuble a közös valuta egyik legelkötelezettebb híve, és egyik meghatározója annak a következetesen szigorú gazdaságpolitikának, amely Németországot a 2000-es évek eleji válság után mára az EU egyedüli domináns szereplőjévé tette.

Kritikusai persze szemére vetik, hogy ezt úgy sikerült elérni, hogy mesterségesen alacsonyan tartották a német béreket (a jelző ebben az esetben természetesen erősen relatív értelemben értendő), ezzel kvázi „leértékelve a német eurót”. Az érvrendszer szerint Németország egyoldalú versenyelőnyre tett szert az eurózóna kevésbé széles exportpiacokkal rendelkező és kevésbé termelékeny mediterrán tagállamaival szemben, végső soron pedig ez okozta a görög gazdaság bajait is.

A BBC saját elemzésében meghatározó szerepet tulajdonított Schäublének az eurózóna fennmaradásában, különösen a 2008-as gazdasági válságot követően. Elkötelezett híve a minél szorosabb gazdasági, politikai integrációnak is, ebben valószínűleg még Angela Merkelnél is tovább menne, ha rajta múlna.


A nagy ellenfél

Görögországban nagyjából általános utálatnak örvend a német pénzügyminiszter. Utcai plakátokon ábrázolták már Hitlernek, a görögök vérét szívó vámpírnak, egy görög lap képletesen körözést adott ki ellene és vérdíjat tűzött ki fejére, úgyhogy Schäuble valószínűleg nem valamelyik görög szigetet választja a jövőben nyaralásai színhelyéül.

A nemzetközi médiában pedig görög kollégája kérlelhetetlen ellenfeleként és ellentéteként jelent meg az elmúlt hetekben, hónapokban, amire persze időnként maguk az érintettek is rájátszottak. A július eleji népszavazás után pozíciójáról lemondott Janisz Varufakisz még februárban, egy eurózóna-pénzügyminiszteri csúcs előtt például azzal poénkodott az újságíróknak, hogy „ez lesz Schäuble életének legrosszabb napja”, mert kénytelen lesz engedni a görög kéréseknek – nem így történt.

A Spiegel is kettejük különbözőségét emelte ki összeállításában, még külső megjelenésükre is kitérve, amikor a „fiatal, sármos, atletikus termetű” Varufakiszt a kerekes székben ülő, görnyedt tartású, idős Schäubléval állította szembe. A német hetilap szerint Varufakisz elméleti ember, az egyetemi szférából jött, kifejezetten szereti és élvezi a médiafigyelmet, a felhajtást, miközben az eredetileg ügyvéd (adójoggal foglalkozó) Schäuble a praktikum embere. Nem szereti a rivaldafényt, és „nem tartja sokra az egyetemi embereket”.


Görögország, államcsőd, adósságválség, népszavazás, Wolfgang Schaeuble, Angela Merkel

Angela Merkellel egykori vetélytársból szoros szövetségesek lettek


A jelek szerint Schäuble ki nem állhatta görög kollégáját, aki korábban – csipkelődő megjegyzései ellenére – többször is viszonylag pozitívan nyilatkozott róla. Varufakisz a Die Zeit kérdésére például májusban úgy jellemezte Schäublét, mint olyan embert, aki őszintén elkötelezett az eurózóna megreformálásában és az EU sikeresebbé tételében – csak ezt Varufakisz szerint nagyon rossz eszközökkel akarja megvalósítani.

A Spiegel szerint viszont a német pénzügyminiszterben már Varufakisz első, berlini bemutatkozó látogatásakor kialakult az ellenszenv. Schäublét állítólag irritálta Varufakisz rámenős stílusa, és lefitymálóan nyilatkozott akkor is, amikor a görög először jelent meg az eurózóna pénzügyminiszteri csúcstalálkozóján, hogy PowerPoint-prezentációval kísért előadást tartson elképzeléseiről.


Schäuble és Varufakisz idén áprilisban


Nem találták a közös hangot

Nem mondhatni, hogy a hosszú és nehéz tárgyalások javítottak volna a viszonyukon: a lemondása után a New Statesmannek adott interjújában Varufakisz azt mondta, Schäublével egyszerűen nem lehetett tárgyalni, bármiről is próbált vele beszélni, teljesen süket fülekre talált, „ennyi erővel akár a svéd himnuszt is énekelhette volna az üléseken”. A görög pénzügyminiszter úgy érezte, Schäuble álláspontja nagyon egyszerű volt:


semmilyen általunk kidolgozott programról nem tárgyalunk, az egyetlen lehetőségünk, hogy változtatás nélkül aláírjuk azt a megállapodást, amit elénk tesznek, vagy ki leszünk zárva.

Mások szerint azonban a szigorú arcú jogász nem ilyen kérlelhetetlen. Vannak, akik kifejezetten kompromisszumkésznek tartják, aki veterán politikusként tisztában van vele, hogy nincs politika kompromisszumok nélkül. Van azonban két dolog, ami valóban tabu a számára: az eurózóna tagállamaira vonatkozó pénzügyi szabályok, valamint az egyes tagállamok kormányai által aláírt megállapodások.

Ezektől semmilyen körülmények között nem hajlandó eltekinteni – igaz, kritikusai ehhez hozzáteszik, hogy Franciaországgal szemben (mely költségvetési hiányát tekintve szintén a notórius szabályszegők közé tartozik) már nem ilyen következetes. Sőt, 2003-ban Németországnak sem sikerült betartania az uniós költségvetési szabályokat, persze akkor még nem Schäuble volt a pénzügyminiszter.

Wolfgang Schäublének négy gyermeke született feleségétől, a közgazdász Ingeborg Schäublétől, akivel 1969 óta házasok. A rivaldafényt állítólag nem kedvelő politikus hetvenedik születésnapját a berlini Deutsches Theaterben, nagy nyilvánosság előtt ünnepelték meg. Méltatói között nemcsak a német politika élvonalbeli szereplői voltak jelen, de a világ több vezető közgazdásza is.