Az ember, aki nyilvánosan zsarolja Putyint

Fotó: RIA Novosti / Said Tsarnaev

-

Ellenzéki figurák nyilvános fenyegetése, kínzások, politikai gyilkosságok és több millió követő Instagramon – Ramzan Kadirov, a brutális módszereiről és extrovertált viselkedéséről elhíresült csecsen elnök lényegében diktatórikus rendszert épített ki maga körül. Vlagyimir Putyin közeli barátjaként és egy fanatikus magánhadsereggel a háta mögött a hatalma jobban be van betonozva, mint azok az ellenfelei, akik az évek során nyomtalanul eltűntek. Kadirov a napokban mégis bejelentette, hogy április 5-i hatállyal lemond az elnöki posztról.


Ramzan Kadirov azt állítja, hogy már elvégezte a küldetését, és mostantól inkább a családjának és a vallásos tanulmányainak szentelné az idejét. Szakértők szerint azonban a lemondás valójában blöff, és Kadirov gyakorlatilag megzsarolta Putyint, hogy még több pénzt és hatalmat csikarjon ki belőle. Ahhoz, hogy megértsük, hogy van ehhez bátorsága, több mint 20 évet kell visszamennünk az időben.


Az első Kadirov

A Szovjetunió szétesését követő káoszban a csecsen kisebbség megragadta a lehetőséget, hogy a közel 150 éves orosz elnyomás után ismét függetlenné váljon. 1994-ben azonban az orosz vezetés úgy döntött, véget vet a nagy szabadságnak, és Csecsenföldre vezényelte a hadsereget. A háború kezdetekor mintegy 750 ezer csecsen élt a térségben, szemben azzal az egymillió orosszal, akik abban az évben érték el a hadköteles kort. A rettentő túlerő ellenére azonban az ádázul harcoló csecsenek visszaverték a szuperhatalomnak számító oroszokat. A világ szemében a vereség egyértelmű jele volt annak, hogy Oroszország már csak halvány árnyéka korábbi önmagának.


Néhány évvel később, 1999-ben új miniszterelnök került hatalomra Oroszországban. Vlagyimir Putyin első teendői közt akarta kiköszörülni az ország becsületén esett csorbát, és visszacsatolni Csecsenföldet. Azt azonban ő is tudta, hogy ez csak úgy sikerülhet, ha csecsenekkel végezteti el a munkát.

Ahmad Kadirov, szeparatista parancsnok volt az első csecsen háborúban. A háborút megnyerték ugyan, de Kadirov nem lelt békére ugyanis aggasztotta a szaúdi jellegű iszlamista radikalizmus, amely egyre inkább jellemzővé vált a csecsenekre – még az oroszokat is jobbnak találta a keményvonalasoknál. Nem meglepő tehát, hogy Putyin Ahmad Kadirovot, Ramzan apját, szemelte ki a tervéhez.


Ahmad Kadirov és mögötte a fia, Ramzan.


Immár Putyin szövetségeseként, Kadirov hamar toborzott maga köré egy csecsenekből álló milíciát, amely az orosz hadsereggel karöltve hamar összeroppantotta a csecsen ellenállást. Putyin kegyetlen példát statuált: az orosz tüzérség murvává ágyúzta Groznijt, a csecsen fővárost, az FSB (leánykori nevén KGB) ügynökei pedig több ezer embert raboltak el, akik közül rengetegen soha nem kerültek elő. Az oroszokat lenyűgözte a mészárlás, Putyin népszerűsége pedig az egekbe szökött – 2000-ben a pár éve még ismeretlen Putyin lett az államfő.

Csecsenföld pórázon tartása pedig a mai napig kritikus a rezsim számára.


Kadirov 2.0

Putyin tehát többek között Csecsenföld megtörésének köszönheti a hatalmát és a népszerűségét – amit pedig Kadirovnak köszönhet. Csakhogy Ahmad Kadirovot 2004-ben egy autóbombával felrobbantották a még megmaradt szeparatisták. Ideje volt új Kadirov után nézni.


Ramzan Kadirov ekkor 27 éves volt – fiatal kora ellenére nem volt tapasztalatlan vezető, hiszen ő irányította az apja magánhadseregét. Putyin a Kremlbe hívatta a fiatal Kadirovot, aki meg is jelent egy alkalomhoz illő, világoskék selyemdzsogingban.



Hivatalosan ugyan nem kapta meg azonnal a vezéri pozíciót, a magánhadsereg fejeként gyakorlatilag Kadirov uralta Csecsenföldet – 2007-ben pedig kinevezték csecsen elnöknek. 2010-ben bejelentette, hogy – mivel Oroszországban csak egy elnök lehet, és az Putyin – őt hívják inkább pachchakh-nak, ami a fárszi padisah (király) szónak a csecsenesített változata.


És valóban királyként is élt – írta Olliver Bullough, a Guardian újságírója, aki többször is személyesen találkozott Kadirovval. Palotákat építtetett magának Groznijban és a szülőfalujában, Tszenterojban. Olyan világsztárokkal találkozgatott, mint Mike Tyson, Diego Maradona vagy Gerard Depardieu. Versenylovakat vett magának és egy kölyöktigrist – a velük készített képeket pedig előszeretettel tölti fel az 1,7 millió követővel rendelkező Instagram-oldalára, ahol fegyverekkel, kondigépekkel és kigyúrt haverokkal szokott leginkább pózolni. „Vulgáris, korrupt, gátlástalan, viszont tisztelik és végtelenül gazdag” – írja Bullough Kadirovról.



A pofátlan sárkány

Több mint tíz évvel a hatalomra kerülése után, Kadirov betonbiztos személyi kultuszt épített ki maga, az apja és Putyin köré. A csecsen városok falait az ő hatalmas arcképeik díszítik, Groznij legfőbb tereit és utcáit pedig mind valamelyik Kadirovról nevezték el.


Az utóbbi időben azonban a Putyin Sárkányának is hívott Kadirov egyre veszélyesebb játékot játszik, alig leplezett politikai gyilkosságokat rendel el, és még Moszkvát is többször megzsarolta, hogy még jobb helyzetbe hozza magát.

Olyan nagy visszhangot kiváltó gyilkosságokat tulajdonítanak neki, mint Borisz Nyemcovnak, Putyin egyik fő kritikusának a lelövését a Kreml falai mellett, vagy a tényfeltáró újságíró, Anna Politkovszkaja 2006-os halálát. Politkovszkaját – aki a második csecsen háború fő bírálóinak egyike volt, és egyébként a „kis sárkány” nevet is ő adta Kadirovnak – egy liftben lőtték le közvetlen közelről. Éppen Vlagyimir Putyin születésnapján.


Grozny celebrates City Day

Kadirov és Jean-Claude Van Damme


Noha az elmúlt évek számos politikai gyilkosságánál csecseneket azonosítottak elkövetőként, Kadirovot sosem vádolták meg hivatalosan a merényletek megrendelésével. A kormány kritikusai szerint kizárt, hogy ilyen prominens személyek megölését ne a legfelsőbb körök utasítására, de legalábbis jóváhagyásával kövessék el. Sokan úgy vélik, a parancsok még Kadirovnál is feljebbről jöhetettek, vagyis Putyintól. Kadirovot pedig egyfajta tűzfalként használja Moszkva, hiszen nincs az a nyomozás, amely a csecsen elnöknél ne akadna el örökre.

Kadirov természetesen tagadja, hogy köze lenne a leszámolásokhoz, ám a merénylőket szinte minden alkalommal a nemzet hősének kiáltja ki. Február elején pedig közzétett egy videót, amelyen a Mihail Kasznajov ellenzéki vezető látható, amint az Európa Tanács küldötteivel találkozik, hogy megvitassák Nyemcov-gyilkosság nyomozásának a részleteit. A videóban úgy tűnik, mintha az alakokat egy mesterlövészpuska távcsövén keresztül vették volna fel. „Aki nem érti, most majd megérti” – írta Kadirov a videóhoz.

Annak tudatában, hogy sokan Kadirovot sejtik Nyemcov meggyilkolása mögött – és így Putyinra is komoly gyanú vetül – Kadirov nyilvános fenyegetőzése a Foreign Policy nevű külpolitikai szaklap szerint legalább annyira szólt Moszkvának, mint az ellenzéknek: Kadirovnak hatalmában áll kínos helyzetekbe hoznia Putyint.

Egy héttel később Kadirov ismét akcióba lendült és egy orosz tévéműsorban bejelentette, hogy csecsen különleges erők harcolnak Szíriában. Ez szintén kényesen érintette Putyint, hiszen a külföldi szövetségesei és az orosz nép felé is többször határozottan kijelentette, hogy soha nem fognak orosz szárazföldi egységek harcolni a közel-keleti országban. A kormánynak végül hivatalos közleményben kellett bizonygatnia, hogy csak a védelmi minisztériumból származó információk tekinthetők hitelesnek.

Hogy lehet, hogy piszkálódásai ellenére Kadirov nemhogy nem fekszik egy gödör mélyén két golyóval a tarkójában, de az egyre elkeserítőbb orosz gazdasági helyzetben is egyre több központi juttatást kap Csecsenföld, vagy is gyakorlatilag Kadirov személyes bankszámlája?


Rend a lelke mindennek

Azért, mert Kadirov kíméletlenül rendet tart a csecsen területeken. Csecsenföld kordában tartása mindig is rendkívül fontos volt Putyin számára, ám most, az Iszlám Állam és a szunnita radikalizmus futótűz szerű terjedése idején megfizethetetlen jelentőségű, hogy a dzsihadista fanatizmusra igen fogékony csecsenek ne lázadozzanak. Noha így is több ezer csecsen harcos csatlakozott már az Iszlám Államhoz és más dzsihadista szervezetekhez, megjósolhatatlan, hogy milyen mértéket öltene a radikalizmus a térségben, ha Kadirov nem tartana vasmarokkal rendet.


Másrészt Kadirov rendkívül eredményesnek bizonyult, mikor rá kellett vennie a csecseneket, hogy Putyin mellett szavazzanak. A 2012-es választásokon a nemzetközi szervetek által közeli megfigyelés alatt tartott Moszkvában Putyinnak a voksok 48 százalékát sikerült megszereznie. Csecsenföldön viszont – ahova a megfigyelők nem merték betenni a lábukat – a több mint 600 ezer szavazólapból mindössze 616-on nem Putyin neve volt kipipálva.

Kadirov ráadásul egy 30 ezres, mindenre elszánt hadseregnek parancsol, melynek hűsége – ha arra kerülne a sor – feltehetően Kadirovhoz húzna Moszkva helyett.


Russian regions celebrate 70th anniversary of Victory in 1941-1945 Great Patriotic War

Az Ahmad Kadirov különleges osztag egy katonai bemutatón Groznijban.


A Sárkánynak tehát a legtöbb szakértő szerint esze ágában sincs lemondani, hanem valójában a hatalmát akarja körülbástyázni azzal, hogy Putyinból kikényszeríti, személyesen kérlelje maradásra. Bennfentesek úgy tudják, hogy Kadirov még egy olajfinomítót is ki akar csikarni és annak, az ígéretét, hogy a Csecsenföldre utalt közpénzek nem fognak megcsappanni a gazdaság további romlása esetén sem. Bár még nem adott hivatalos választ, Putyinnak a jelenlegi helyzetben tényleg nincsen sok választása, ha nem akarja, hogy az ukrán és a szíriai konfliktus mellé még Csecsenföld is a nyakába robbanjon.