Az ember, aki árnyékban rajzolt

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A Magyar Televízió karikaturistájából lett népszerű francia képregénysorozatok rajzolója. Közben besegített a legnagyobb amerikai kiadóknál dolgozó Futaki Attilának is, név nélkül. Bemutatjuk Farkas Lajost, akiről senki nem tudja, hogy az egyik legjobb rajzoló Magyarországon.


Mivel a képregények eleve kevés embert érdekelnek itthon, az sem köztudott, hogy kik azok az alkotóink, akik nemzetközi karriert futottak be. Emiatt Farkas Lajost sem ismeri senki, pedig a legsikeresebb hazai rajzolók közé tartozik, már amennyiben a rendszeres külföldi megjelenéseket tekintjük a siker fokmérőjének. Farkasnak folyamatosan jelennek meg képregényei Franciaországban, Európa legnagyobb és legfontosabb képregénypiacán. Ráadásul nagyon gyorsan, négy-öt év leforgása alatt jutott el ide, előtte nem is rajzolt képregényt.


Farkas Lajos a Képregénykedvelők Klubjában


Hogy a retekbe lesz valaki ilyen kurva jó rajzoló?

Ezzel a kérdéssel nyitott a Képregénykedvelők Klubjának vezetője, Kiss Ferenc a Szimpla Kertben, ahol tíz-tizenkét rajongó gyűlt össze, hogy meghallgassák a Farkassal folytatott beszélgetést. Érdemes kitérni rá, mi is az a Képregénykedvelők Klubja: a főváros egyik legegyénibb, havonta megrendezett kulturális programja, a szubkultúra szubkultúrájából összeverődött baráti társaság. Kiss Ferenc a magyar képregény legelhivatottabb gyűjtője, aki a megjelenéskor minden egyes hazai alkotó által készített kiadványt megvesz és katalogizál. A rendszerváltás előtti magyar kiadványokról senki sem tud nála többet, a Tábortűzben megjelent propagandatörténetektől a reklámképsorokig mindenre kiterjed a figyelme. Megszállott, ahogy a rendezvényt látogatók nagyobbik része is.

Nem csoda, hogy ebben az összeszokott csapatban Farkas kissé megilletődötten kezdett el beszélni a pályafutásáról, de aztán belejött a sztorizásba.


A Képregénykedvelők Klubja, középen Farkas Lajos és lánya, Flóra


Az Uborkától Andy Vajnáig

Farkas karikaturistaként kezdte a rajzolói karrierjét, miután szobrász szakon végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Kiült a Vörösmarty térre, és a turistákat rajzolgatta, karikatúrát 6-10 perc, realista portrékat 20 perc alatt. Közben felfedezték őt a vicclapok is, elkezdett címlapokat, illusztrációkat készíteni a Ludas Matyiba és a Hócipőbe.


Farkas Lajos karikatúrái Orbán Viktorról


A következő komolyabb munka a tévétől jött, mintázót kerestek az Uborka című műsorba. Aki nem emlékezne: a Magyar Televízió kilencvenes évekbeli kabaréjában politikusok, ismert emberek karikatúrafiguráit léptették fel, és szatirikus, humorosnak szánt szkeccseket adtak elő. A szobrokat Farkas és Tónió (Tóth Antal) készítették.



Aztán jött a reklámszakma és a filmipar, Farkast pedig még mindig nem érdekelte a képregényrajzolás. Ez a terület a 2008-as válság környékén kezdte el foglalkoztatni, amikor hirtelen megszűntek a reklámos és filmes megrendelések. Előtte viszont nagyobb produkciókhoz rajzolt storyboardokat: Magyarországon forgatott külföldi filmekhez (mint az Underworld), vagy Andy Vajna ’56-os presztízsmozijához, a Szabadság, szerelemhez. Amikor a Thelomeris című, soha meg nem valósult sci-fi képes forgatókönyvét készítette – ez az a film, amelyet Hatvani Balázs rendező Mark Hamill-lel akart leforgatni –, már tudta, hogy a következő munkája egy képregény lesz, ezért részletesebben, alaposabban dolgozta ki az oldalakat.


Farkas Lajos; karikatúrista; karikatúra;


Másfél hónapra összeköltöztek Futakival

A kétezres évek végén Farkas elhatározta, hogy megpróbálkozik a képregényrajzolással, mert úgy hallotta, Franciaországban jól megy az a piac.


Egyszer csak hívott a Futaki Attila, hogy szarban van, kéne segítség.

Futaki akkor kapott megbízást a Disney-től, hogy rajzolja meg a népszerű ifjúságiregény-sorozat, a Percy Jackson – A villámtolvaj képregényváltozatát. Futaki, aki jelenleg a legismertebb, külföldre dolgozó magyar képregényes, nem készült volna el határidőre a Percy Jackson-sorozat első kötetével. Egy másik alkotótól, Cserkuti Dávidtól viszont úgy hallotta, Farkas megbízható és profi rajzoló, be tudna neki segíteni. Farkas elvállalta a megbízást, másfél hónapra összeköltöztek Futaki Attilával, és ennyi idő alatt elkészítettek hatvanöt oldalt.


percy jackson

Egy oldal a Percy Jackson - Sea of Monsters című képregényből


A nagyságrendek érzékeltetése végett: az amerikai comic bookok oldalformátumánál nagyjából egy nap alatt egy oldalt szokás megrajzolni. Futakinak és Farkasnak napi másfél-két oldalt kellett megcsinálniuk. Hol Futaki húzta ki Farkas ceruzarajzát, hol fordítva, de olyan is előfordult, hogy az oldal felét egyikük rajzolta meg készre, a másik felét a másik. A projekt végig Futaki nevén futott, Farkas nem került fel a kreditlistára.




A második kötetnél Futaki megrajzolta az első oldalt, aztán megunta.
Azt teljes egészében én rajzoltam, és ő húzta ki.

Farkas Lajos; karikatúrista; karikatúra;


A képregényrajzolóknál megszokott, hogy asszisztenseket, társrajzolókat is bevonnak a munkába, a mangákat például többnyire műhelyekben rajzolják, az a ritkább, ha egyetlen ember keze munkája a végeredmény. A tuskihúzás, színezés pedig külön szakma, főleg Amerikában válnak el élesen ezek a feladatkörök.

Így Farkasnak sem okozott gondot, hogy a Percy Jackson-sorozat hivatalosan teljes egészében Futaki munkája. Később is sokat dolgoztak együtt ugyanebben a felállásban, többek között a Conan, a barbár képregényeken vagy a Severed című horrorsorozaton – itt hátul már meg volt említve, hogy Farkas is besegített a rajzolásba, amit egyébként az ötödik résztől végig ő csinált.


conan farkas lajos

Farkas Lajos borítója egy Conan, a barbár képregényhez


Be fogják skatulyázni a lovagos képregényekbe

Futaki mutatta be Farkast Kopeczky Csabának, aki ügynökként kelet-európai képregényrajzolókat közvetít ki nyugati, elsősorban francia kiadókhoz (az ügyfelei közé tartozik Igor Kordej is, aki a kétezres évek legfontosabb X-Men sorozatán is dolgozott). Farkas is leszerződött Kopeczkyvel, és sikerült is munkát kapnia a Soleil kiadónál, egy új, középkorban játszódó sorozatot. Farkas a Rédemption két kötetét rajzolta meg, a második idén júniusban jelent meg.


redemption

A Rédemption: Sacrifice borítója


Eközben az íróval, Nicolas Tackiannal egyszer sem találkozott, nem is beszéltek egymással. A forgatókönyvet Kopeczky fordította le Farkasnak, a kész oldalakat a kiadó bírálta el. Ezt a munkát Farkas nagyon élvezte: az amerikai szuperhősfigurák egyáltalán nem érdeklik, a harmadik keresztes hadjárat idejébe kalauzoló történethez (amit a Hét mesterlövész lovagos verziójaként írt le) viszont szívesen nézett utána a korhű viseleteknek, díszleteknek.


redemption

A Rédemption: Devotion egy oldala


Már rajzolja is a következő, ugyanebben a történelmi korszakban játszódó sztorit a Delcourt kiadónak, amivel októberre kell elkészülnie. Eredeti oldalakat is hozott a készülő képregényből, azokat böngésszük, közben más témákra terelődik a beszélgetés. Farkas még elmondja, hogy egyelőre nincs kifogása az ellen, hogy Franciaországban a lovagtörténetek specialistájaként tartják számon.


Farkas Lajos; karikatúrista; karikatúra;

Farkas Lajos készülő képregénye


Gyanítom, hogy be fognak skatulyázni ebbe a műfajba, de egyelőre élvezem.
Azért majd egyszer szeretnék egy sci-fit is csinálni.

Az fel sem merült a beszélgetésen, hogy Farkas itthoni megjelenésre szánt képregényt rajzoljon. Úgy tűnt, nem is nagyon ismeri a magyar képregényeseket, csak azokat, akikkel a reklámszakmán keresztül kapcsolatba került. Az este végén élénk beszélgetésbe merült a közönséggel – lehet, hogy most először találkozott keményvonalas képregényrajongókkal.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!