Egyesült vonulás lett az egyetemi tiltakozó fórumokból

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Az ELTE Lágymányosi Campusán a rektor jelentette be, hogy a nemzetközi tanulmányok szak jövőjéről reménykeltő mondatokat hallott a kormányzattól. „Nem mondanám, hogy ígéret volt, egy nagyon biztató beszélgetés volt” – fogalmazott Mezey Barna. Az ELTE fórumának résztvevői először a Műegyetemhez vonultak, majd együtt mennek tovább az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A felsőoktatásért felelő államtitkárt meghívták és el is ment a BME tiltakozó fórumára.


A ELTE Társadalomtudományi Karának hallgatói az este 6-ra összehívott tiltakozó gyűlésen - szavazás után - megadták a szót Mezey Barna rektornak, aki bejelentette, hogy a kormány által szintén megszüntetendőnek javasolt nemzetközi tanulmányok szak mégis megmaradhat. Mezey előtte beszélt Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral. Egészen pontosan úgy fogalmazott: „a nemzetközi szak rendben lesz”.

A rektor nem sokkal ezután a VS.hu-nak adott interjúban kifejtette, egyeztetett az államtitkárral, aki nyitott volt a kérdésre. „Így jó eséllyel gondolhatom, hogy megoldódik a probléma” – mondta Mezey Barna. – Arról még szó lehet, hogy hogyan lehet a szakot továbbfejleszteni, hogyan lehet közelíteni vagy távolítani más szakoktól, de erre a szakra szükség van – idézte fel a Palkoviccsal folytatott beszélgetés lényegét. Mindenesetre, amikor a VS.hu rákérdezett, hogy kapott-e ígéretet az államtitkártól, azt mondta: „nem mondanám, hogy ígéret volt, egy nagyon biztató beszélgetés volt”.

Este a Rektori Konferencia is ülésezett, oda Mezey azzal a javaslattal ment, hogy több megszüntetni vagy átalakítani tervezett szakot tartsanak meg.

A fórumon a rektor azt mondta, az ELTE vezetése arra kötelezte, a rektor képviselje a többi között a filmelmélet, az elméleti nyelvészet, a nyelvtudomány, a társadalomtudomány, az alkalmazott közgazdaságtan, a pszichológia alap és mester, a mérnökinformatikai asszisztens kurzusokat. Ezeket nem feltétlenül szüntetik meg, de az átminősítés, megkurtítás ellen is tiltakozik az ELTE.


Mezey Barna, az ELTE rektora


A rektor előtt a Társadalomtudományi Kar dékánja, Tausz Katalin szólalt fel. Ő arról beszélt, „örül, hogy ennyien felelősséget éreznek a felsőoktatás jövőjéért”, és hogy az ELTE vezetése is szolidaritást vállalt velük.


Kiemelte azt is, hogy nem csak róluk van szó, hiszen 17 felsőoktatási intézményben van nemzetközi tanulmányok szak.

A kar dékánja hozzátette azt is, hogy az oktatók és a hallgatók között egység van, elutasítják az egyeztetés és hatástanulmány nélküli döntést, az egyetemi autonómiát szerinte tiszteletben kell tartani. Tausz Katalin szerint egyre több egyetem képviselője utasítja el a döntést. „Ha ez itt megtörténhet, bármelyik szakkal megtörténhet” – mondta.

A felvételi döntés előtt álló családok, egyetemre jelentkezők 10 ezreit nem lehet ilyen lehetetlen helyzetbe hozni. „A bizonytalanság többeket arra sarkall, hogy külföldre menjenek” – fejezte be felszólalását a kar dékánja.

Később a VS.hu-nak adott interjúban arról beszélt, a kar lényege veszhet el az átalakítással.

A dékán után több másik felszólaló is beszélt – Várady Zsófia, hallgató; Papp Richárd, az ELTE TáTK oktatója; Máté András, az ELTE BTK oktatója, majd ezután a résztvevők átvonultak a Műegyetemre, ahol a Gépészkari Hallgatói Képviselete szervezett fórumot, mert a kormányzat az ipari termék- és formatervező képzés megszüntetését is tervezi.

A hallgatókat rendőri kíséret vezeti fel a műszaki egyetemhez a budai rakparton. A vonulók közben rigmusokba kezdtek: „Szabad ország szabad egyetem”, illetve „Semmit rólunk nélkülünk”.



Közben Műszakin: az államtitkár a BME-sek érveit dicsérte

„Mérnökök vagyunk, nem politikai hőzöngésre jöttünk, hanem szakmai fórumra” – adta meg a rendezvény alaphangját Czigány Tibor, a gépészmérnöki kar dékánja, aki szerint ők érvekkel próbálják meggyőzni az államtitkárt, aki az egyetem korábbi oktatójaként még tapsot is kapott. A dékán szerint a megszűnésre ítélt az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak igencsak népszerű, a legjobbak jelentkeznek ide, a végzettek 60-70 százaléka pedig mesterképzésre megy tovább.

Az itt végzettek Czigány Tibor szerint nem csak arra képesek, hogy beálljanak a szalag mellé, hanem képesek munkahelyet teremteni, saját vállalkozást alapítani. „Ez tudja felpörgetni Magyarország gazdaságát” – érvelt a dékán a szak megtartása mellett, szerinte ugyanis nem csak összeszerelő üzemekre és logisztikai központokra van szükség, hanem termékfejlesztésre is. Hasonló érveket vonultatott fel a többi felszólaló, oktatók és végzett hallgatók is, és a céges partnerek is írásba adták, hogy szükség van a szakra.



„Ön szerint mit jelent a design?” – vonta kérdőre egy végzett hallgató Palkovics László államtitkárt, aki azt mondta: nem ebbe az irányba kellene elvinni ezt a beszélgetést. Palkovics szerint a minisztériumnak a stratégiai tervezés a feladata, és a társadalom, a munkaerőpiac igényeit kell kielégíteni. „Tőlem nem kell megvédeni semmilyen műszaki szakot” – mondta az államtitkár, de szerinte tapasztalhatók bizonyos aránytalanságok, és nem biztos, hogy jó helyen van-e alapképzésen egy ennyire specifikus képzés.

A minisztérium adatai szerint az összes hallgató közül 40 százalék tanul tovább mesterszakon, a munkába állók átlagjövedelme viszont százezer forinttal alacsonyabb, mint a gépészmérnökök átlaga. A dékánnak erre volt is gyorsan egy válasza: szerint a gépészek többsége a diploma után „beleül a készbe”, de a terméktervezők más utat választanak: van ötletük, saját vállalkozást alapítanak. Az egyik céges partner, egy autóbelsőket tervező cég vezetője is arra biztatta Palkovicsot, hogy ne higgye el az alacsonyabb fizetésekről szóló adatokat.

Az államtitkár viszont azt mondta: egészen friss tanulmányuk van arról, hogy milyen mérnököket igényel az ipar: gépészmérnököt, villamosmérnököt, mechatronikai mérnököt és szoftverfejlesztőket. Palkovics szerint az egyetem érvei helytállók – és még a rendezvény formája is szimpatikus neki –, de azon kellene gondolkodni, hogyan tegyék jobbá a képzést, hogy az megjelenjen ezen a listán. A fórum végén viszont azt mondta: le van nyűgözve, és azt hiszi, tud olyan megoldást, hogy a szak valamilyen formában megmaradjon.


Elindultak az Emmihez

Miközben a fórum itt is véget ért, az ELTE-s tiltakozás résztvevői az épülethez értek, néhányan a Műegyetem előadójába is bementek, hogy csatlakozásra szólítsák fel a hallgatókat. Nem arattak osztatlan sikert, többen azt mondták, inkább hazamennek tanulni, de azért voltak, akik az ELTE-sekkel tartottak. A két csoport együttesen először a Budapesti Corvinus Egyetemhez vonult. Itt is mindenkit felkértek a csatlakozásra, szintén kevés sikerrel, ugyanis tudósítónk szerint a Corvinus épülete szinte teljesen sötét, nem volt bent senki. Onnan a vonulók – mindkét sávot elfoglalva – az Emberi Erőforrások Minisztériumához menetelnek tovább. Szórakoztató rész volt, mikor a vonulók eleje „csöndben vagytok, csöndben vagytok” felszólítással kiabálásra próbálta buzdítani a diákokat, akik valami spontán rigmus helyett megismételték, hogy „csöndben vagytok, csöndben vagytok”.

Tudósítónk szerint mikor a tömeg eleje a Kálvin térhez ért, a vége nagyjából a Lónyay utca magasságában lehetett, számításaink szerint a tüntetésen nagyjából ötszázan lehettek. „Nincsenek túl sokan” - jegyezte meg az egyik vonuló. Az autósok szimpátiájukat kimutatva dudálnak a tüntetőknek. Új rigmust is kitaláltak: „Aki nem lép egyszerre, nem lesz szakja estére”. A mezőny elég vegyes volt: jött végzett szociológus, aki egyúttal a röghöz kötés ellen is tiltakozott, bár ez most nem volt téma, de részt vett a demonstráción több gimnazista is, egyikük kommunikációt tanulna a jövőben. Azt lehet, alapjában véve nem szűnik meg.

A tüntetők a Kiskörúton, majd a Bajcsy-Zsilinszky úton haladtak tovább, elfoglalva az utóbbi teljes szélességét. Az Alkotmány utcánál fordultak le, és így érkeztek meg az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahol az egyik transzparenst kikötötték az egyik ablak korlátjára. Hamarosan vége is lett a demonstrációnak, a szervezők azt azonban hozzátették, ha a kormány nem vonja vissza a tervet, akkor szerdán újra tüntetnek. Azt akarják elérni, hogy „ne döntsenek nélkülük”.



Nem csak az egyetemeken tartottak fórumot

Raoul Wallenberg Szakközépiskolában is fórumot tartottak, mert április végén tájékoztatták őket, hogy intézményüket a tanév végén más iskolákba olvasztják be. A Klinikáknál található iskola épületére állítólag a Közszolgálati Egyetemnek van szüksége.



Az egyetemi tiltakozó akciók előzményeiről itt olvashat bővebben. Ebben a cikkünkben pedig több mémet is összeszedtünk, amiket a szakbezárások inspiráltak.


A fórumok és a vonulás képekben