Az ELTE dékánja cáfolja Palkovics állítását

-

Az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára, Palkovics László az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorának vendége volt. Míg ő azt állította, hogy a társadalmi tanulmányok alapszak megszüntetését a Magyar Rektori Konferencia kifejezetten kérte, addig a másik vendég, Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja ezt határozottan cáfolta.


Palkovics beszélt a keddi Felsőoktatási Kerekasztalról, ami szerinte csak egy állomása volt a szaktárca egyeztetéseinek, és nem fúj visszavonulót a kormány. Cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint eredetileg úgy akarták, hogy nemzetközi tanulmányokat csak a Közszolgálati Egyetemen lehessen tanulni. Szerinte ilyet ők soha sem szerettek volna, az viszont tény, hogy a szakot át kell alakítani, mert nem jól képzik ott a szakembereket.


Szerinte azzal a szemlélettel is baj van, miszerint az egyetemeken mindent lehet tanítani, mert az szembemegy azzal a kormányzati szándékkal, hogy a felsőoktatási intézmények értékes diplomákat adjanak. Kifejtette: az állam felelőssége, hogy az állampolgárai ne költsék értéktelen diplomára a pénzüket.

Palkovics azt állította a műsorban, hogy társadalmi tanulmányok alapszak megszüntetése kifejezetten a Magyar Rektori Konferencia (MKF) kérése volt. Ezt azonban a műsor második felében Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja egyértelműen cáfolta. A Rektori Konferencia nem volt döntési helyzetben, és csupán arról volt szó, hogy ez fájna a legkevésbé. Főleg akkor, ha az itt kieső hallgatókat a szociológiai szakokon magasabb létszámkerettel kompenzálja az állam –emelte ki. Szerinte a társadalmi tanulmányok egy tipikus bolognai szak. Annak jó, aki nem pontosan tudja még 18 évesen, mit kezdjen az életével, de a harmadik évre – köszönhetően az orientációs képzésnek – már megfelelő irányba tud szakosodni.

Tausz kritizálta a véleményezésre rendelkezésre álló kevés időt is. Mint mondta: ő pénteken 16 óra 47-kor kapta meg a javaslatot, amiről másnapra már meg is kellett írnia véleményét. Nyilvánvalóan nem tudott sem kollégáival, sem szakemberekkel konzultálni.



A Felsőoktatási Kerekasztalon dőlt el többek között, hogy a nemzetközi tanulmányok szak, amelynek tervezett megszüntetése a legnagyobb tiltakozást váltotta ki, marad, de át kell alakítani. Hogy az ipari termék és formatervező szak is megmarad, de ezt is, csak úgy, mint a kommunikáció szakot is komoly átalakítások alá kell vetni. Hogy a pszichológiát nem ültetik át osztatlan képzési formába, és, hogy a műszaki menedzser mesterképzésként marad meg.