Kaphat életmentő infúziót, de nem mindegy, hova viszi a mentő

Fotó: BSIP / CAVALLINI JAMES

-

Van egy infúziós kezelés, amely jelentősen javítja a stroke-ot túlélők felépülési esélyeit, és orvoselméletileg a betegek 10-30 százaléka megkaphatná. Magyarországon ez az arány mégis csupán átlagosan 4 százalék, például azért, mert a betegek későn kerülnek orvoshoz. Ami ennél is ijesztőbb: a számok nagyon szórnak. Van megye, ahol csak százból egy beteg jut az infúzióhoz.


Évente mintegy 45 ezer ember kap úgynevezett iszkémiás stroke-ot Magyarországon, vagyis olyan agyi vérkeringési zavart, amikor egy vérrög elzárja az agyban az eret. A betegek egyharmada egy éven belül meghal, egyharmada felépül, egyharmada viszont többé-kevésbé egész életében másokra lesz utalva.


A maradandóan sérültek számát csökkentheti számottevően az időben elvégzett intravénás vérrögoldás, az rtPA. Ez lényegében egy infúzió, és a tapasztalatok szerint 30 százalékkal csökkenti a másoktól függő betegek számát – mondja Bereczki Dániel professzor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, a Magyar Stroke Társaság elnöke.
Azaz 100 stroke-os közül körülbelül 10-zel kevesebb lesz kisebb-nagyobb mértékben rokkant, mint kezelés nélkül.

2015-ben 42 417 stroke-beteget láttak el a kórházak, és 1539 rtPA-kezelés végeztek. Vagyis az rtPA-ban részesülő betegek aránya országos átlagban 4 százalék volt az OEP adatai szerint, miközben ezt orvosilag – elméletben – a betegek 10-30 százaléka megkaphatná.

Ennél is súlyosabb probléma, hogy ez az arány nagyon szór aszerint, hogy melyik megyében él valaki. Van megye, ahol minden 100-ból csak 1 beteg kapja meg. A különbség megyénként és kórházanként akár 15-20-szoros is lehet.


Vérrögoldó kezelések (rtPA) aránya a megyékben 2015-ben


Két olyan megye van, ahol az iszkémiás stroke-betegekre jutó intravénás vérrögoldás, azaz rtPA-kezelés aránya mindössze 1 százalék, másik négyben pedig 3 százalék alatt van. Mivel a betegeket a lakhelyük szerint illetékes stroke-centrumba szállítják, ez azt is jelenti, hogy Békésben például 100 beteg közül 1, Tolnában vagy Baranyában csak 6-7 részesül vérrögoldásban.


A valóság ugyanakkor az előbb említett 1500-as számnál mintegy 500 kezeléssel több – mondta a VS.hu-nak Bereczki Dániel. Erre nincs hivatalos magyarázat, szakmai berkekben azt mondják, ezt az 500 kezelést a kórházak egyáltalán nem, vagy rosszul jelentik le. Ez egyébként azért furcsa, mert az OEP-től nagy összeg jár egy ilyenre.

Ez a plusz 500 rosszul adminisztrált kezelés 4,8 százalékra emeli az arányt. Ezzel öt évvel ezelőtt lettek volna igazán elégedettek, mivel az akkori európai átlag csak alig valamivel volt 5 százalék fölött. Igaz, Nyugat-Európában ez az arány már akkor is megközelítette 10 százalékot, a legjobb európai és amerikai központokban pedig 15-20% volt. Jelenleg az átlag Ausztriában 18, Norvégiában 14 százalék, de úgy, hogy a legrosszabb aránnyal rendelkező norvég régióban is 11,1 az arány, míg a legjobban 20,9.

A 20 százalékot Magyarországon egyetlen megye, pontosabban egyetlen centrum, a Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrumának neurológiai klinikája teljesíti, amelyikben az rtPA-vérrögoldások aránya már 2010-ben is 17 százalék körül volt.

A kórházak között még a megyéknél is nagyobb a különbség. Az alábbi térképen az látszik, hogy 2013-ban – ebből az évből vannak utoljára a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) adatbázisában részletes adatokmekkorák voltak a különbségek az egyes stroke-centrumok között.


Vérrögoldó kezelések aránya centrumonként, 2013


hospice, kórház, intenzív osztály, haláleset

A kezelés első feltétele a mielőbbi kórházba kerülés

A legelső, amit a beteg és a család maga is megtehet, hogy időben mentőt hív, ha a stroke jeleit észleli. A betegség nem fáj, fontos tünetei az alábbiak:

  1. Ha szája félrehúzódik, illetve az arca aszimmetrikussá válik
  2. Ha nem tudja egyformán felemelni mindkét karját
  3. Ha egy egyszerű mondat elmondásakor nem találja a szavakat vagy azok összefolynak
    Ha ezek közül valamelyik vagy akár több tünet is fennáll, akkor az illetőnek nagy eséllyel stroke-ja van.

    Az rtPA-kezelést a tünetek kialakulásától számítva legkésőbb 4 és fél órán belül el kell kezdeni. Minél hamarabb, annál jobb. Az időnek akkora szerepe van, hogy
    • 60 percen belül kettő,
    • 60 és 180 perc között négy,
    • 180 perc után már kilenc beteget kell kezelni ahhoz, hogy legalább egyikük tünetmentes legyen, vagy csak minimális tünetekkel gyógyuljon.
    Sok beteg azonban nem ér be időben a kórházba, mert vagy eleve későn fordul orvoshoz, vagy a mentő nem időben, esetleg nem a megfelelő helyre viszi. Erre Hajdú-Bihar megyében vagy Budapesten a szervezett betegirányítás miatt már kicsi az esély, de arról semmilyen felmérés nincs, hogy máshol pontosan mi a helyzet.

    Az alábbi térképen az látszik, hogy 2013-ban a betegek 28,9 százaléka, vagyis csaknem egyharmada olyan kórházba került, amely nem stroke-centrum, illetve ahol egyáltalán nincs lehetőség vérrögoldásra.

    A centrum nem csak a vérrögoldás lehetősége miatt jelent különbséget az ellátásban: többnyire csak ezekben van lehetőség arra, hogy szinte azonnal megkezdődjön a rehabilitáció, aminek hatalmas jelentőségre van a későbbi felépülésben.


    Három betegből egy el sem jutott stroke-centrumba


    Az úgynevezett stroke-to-door idő, vagyis az, amely a tünetek kialakulásától a kórházba érkezésig eltelik, jelentős mértékben függ nemcsak attól, hogy valaki mennyire közel vagy távol lakik a mentőállomásoktól, hanem attól is, hogy az adott területen hogyan van megszervezve a sürgősségi ellátás. Magyarországon nincsenek kórházra lebontott vagy megyei adatok erről, de egy évekkel ezelőtti felmérés szerint ez átlagosan 70-80 perc.

    A kórházba érkezéstől az ellátás megkezdéséig eltelő idő az ajtó-tű, vagyis door-to-needle idő. Ebben szintén óriásiak a különbségek az egyes kórházak között, bár nyilvános, mért adatok erről sincsenek. Az átlagos idő mintegy 70 perc. És az sem mindegy, hogy a centrum felkészülten várja-e a beteget, mint például Hajdú-Biharban, ahol már a mentőben leveszik tőle a vért, és egyenesen a CT-vizsgálóhoz viszik.

    Ehhez név nélkül nyilatkozó mentődolgozók szerint az kellene, hogy rádió-összeköttetés legyen a mentő és a kórház között. Ha telefonon kell értesíteniük a kórházat, azt csak saját költségükre tudják vagy tudnák megtenni, mivel ilyen célra nem kapnak mobiltelefont.


    Vérrög-eltávolítás – egyelőre csak öt helyen

    A maradandó rokkantság arányát tovább csökkentheti az rtPA-kezelés után elvégzett artériás vérrög-eltávolítás (trombektómia), ám ezt egyelőre csak öt centrumban végzik az országban. Maga a kezelés is ellentmondásos, mivel három éve egy átfogó vizsgálat azt találta, hogy nem javít számottevően az eredményeken. Csakhogy tavaly öt újabb vizsgálat cáfolta ezt.


    Ettől függetlenül, a vérrögoldáson átesett betegek közül csak minden ötödiknél lehetne elvégezni, de az is évente legalább 444 ember, ha - jórészt finanszírozás, illetve idegsebészeti háttér valamint szakember hiány miatt - Magyarországon nem csak Miskolcon, Debrecenben, Kaposváron, Pécsett valamint Budapesten lenne elérhető a kezelés.