Az egyik legsokoldalúbb magyar olimpiai bajnok

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Németh Angéla olimpiai bajnok gerelyhajító hetven éve, 1946. február 18-án született.


Tizenhárom éves volt, amikor magasugrónak hívták a Budapesti Vörös Meteor sportegyesületbe, ígéretes tehetségnek tartották. Az atlétika mellett kosárlabdázott is: 1961-től a Budai Pedagógus, 1965-től a TFSE, 1968-tól a BEAC, majd 1972-től a budapesti Vasas Izzó játékosa volt. Az ifjúsági válogatottban is játszott, centerként.

Gerelyt csak tizenöt évesen fogott a kezébe, de az első találkozás után néhány hónappal már versenyt nyert. Edzője, Koltai Jenő, a gerelyhajítás magyar professzora győzte meg arról, hogy a dobásra kell összpontosítania. Azzal érvelt, hogy ha ilyen rossz technikával ekkorát tud dobni, benne van a nagy eredmény. Ezek attól kezdve érkeztek, hogy a hátrahajlós „nőies” technikáról áttért a férfiak által alkalmazott elfordulósra. 176 centiméteres magasságával és 68 kilós súlyával nem számított erősnek, de technikája kivételes volt.


Későn ismerkedett meg a gerellyel


1965-től a TFSE, majd 1968-tól a BEAC atlétája volt, 1965-től 1972-ig szerepelt a magyar válogatottban, gerelyhajításban háromszor (1968, 1969, 1971) lett magyar bajnok. Pályafutása során háromszor javította meg a női gerelyhajítás magyar csúcsát, 1968 júniusában 60,20 méterrel első magyar nőként dobta túl a hatvan métert. Az 1968-as mexikói olimpián 60,36 métert, 1969-ben 60,58 métert dobott, 1969-es magyar csúcsát csak 1974-ben tudták megdönteni.

Az 1968-as mexikói olimpiára világranglista-vezetőként, az esélyesek egyikeként utazott. A döntő napján első dobása 57,55 méterre sikerült. A második kísérletnél gerelye remekül szállt, Angéla óriási erőt adott a lapos ívű dobásba, és a túl alacsonynak látszó röppálya ellenére a gerely 60,36 méternél ért földet. Ennél nagyobbat senki sem tudott dobni, az eredményhirdetéskor az ő nyakába akasztották az aranyérmet.


Németh Angéla (középen) az olimpiai arannyal


Az 1969-es Európa-bajnokságon sem talált legyőzőre, ő szerezte meg a magyar női atlétika második, a világháború utáni első Eb-címét 59,76 méteres dobásával. Az olimpiai győzelem után férjhez ment, gyermeke született, az 1970-es évet kihagyta. Ezután még indult az 1971. évi Európa-bajnokságon, ahol negyedik lett. 1972-ben, a müncheni olimpia előtt a sportolók nevében ő mondta az olimpiai eskü szövegét, de a játékokon csak a tizenharmadik helyen végzett. Az olimpia után felhagyott a gerelyhajítással, mint mondta, részben sérülései miatt, részben azért, mert nem tudott igazán az edzésekre összpontosítani, hiányzott belőle a motiváció, úgy érezte, minden ajándékot megkapott az atlétikától.


A kosárlabdát még évekig folytatta, továbbra is első osztályú szinten. Férje, Ránky Mátyás kiváló kosárlabda-szakember, mesteredző, szövetségi kapitány volt, két lányuk született.


Négy éve egy interjúban:


1968-ban tanári oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán, visszavonulása után az egyetemistákkal próbálta megszerettetni a testmozgást. Az ELTE-n, 1981-től az Állatorvosi Egyetemen tartott testnevelésórákat, 1990-től az utóbbi intézmény testnevelési tanszékének vezetője lett, 2006-ban vonult nyugdíjba.


1989-ben lett a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1999-től a MOB női bizottságának elnöke, majd tagja. 1990-től a Nemzeti Testnevelési és Sporttanács, 1993-tól a Magyar Olimpiai Bajnokok klubjának elnökségi tagja volt. 1968-ban és 1969-ben az év legjobb női sportolójává és az év atlétájává választották. 2002-ben a MOB női bizottságának ajánlása alapján a Nők Sportjáért Életműdíjat, 2012-ben Budapest díszpolgára címet kapott.

Németh Angéla 2014. augusztus 5-én, hatvannyolc éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el.