Az egyházak tarolnak, a magániskolák kiszorulnak az oktatásból

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Egyre nagyobb szerephez jutnak az egyházak a magyar oktatási rendszerben. Főleg a hátrányos helyzetű régiókban törtek előre, de ott inkább a helyi elit gyerekeit fogadják be. Közben a magán és alapítványi iskolák folyamatosan háttérbe szorulnak, a sajátos nevelési igényű gyerekeknek indított programjaik mára teljesen kiszorultak. A TÁRKI Társadalmi Riportjában összeszedték, mit mutatnak a számok az oktatás nem állami részéről.


2010 óta nagy változások zajlanak a magyar oktatási rendszer nem állami részében is. A magán és alapítványi iskolák visszaszorulóban vannak, az egyházak viszont egyre nagyobb szerephez jutnak: 2010 és 2014 közt az alapítványi iskolák száma húsz százalékkal csökkent, az egyháziaké pedig 68 százalékkal nőtt. Pedig a Fidesz kormányra kerülése előtti tíz évben az egyházi és a magániskolák száma is nagyjából egyformán növekedett – írja az Abcúg.

Hermann Zoltán és Varga Júlia a TÁRKI Társadalmi Riportjában megjelent tanulmányukban gyűjtötték össze, mit mutatnak az adatok a nem állami oktatás átalakulásáról.


Egyre több olyan falu van, ahol csak egyházi iskola működik

Az egyházak térnyerésével egyre több diák tanul egyházi iskolában, igaz, ez 2001 óta így van. 2001 és 2011 közt 60 százalékkal, majd 2014-ig újabb 47 százalékkal nőtt az egyházi intézménybe járók száma. Eközben 2001-től 2011-ig a magániskolákban tanulók száma 65 százalékkal nőtt, majd 30 százalékkal csökkent. Két évvel ezelőtt több mint 168 ezren jártak egyházi iskolába, és valamivel több, mint 60 ezren magánfenntartásúba.

Az egyházak elsősorban az általános iskolai képzésben szakítottak nagyot: 2001-ben még csak az általános iskolások négy százaléka járt egyházi intézménybe, 2014-ben pedig már 13 százalékuk, és a növekedés 2010 után indult meg meredeken. A gimnáziumokban (főleg a 6 és 8 osztályosokban) korábban is jelentős volt az egyházak súlya, ami tovább emelkedett, két éve már a diákok 23 százaléka járt egyházi gimnáziumba.

A magániskolák főleg a szakképzésben szorultak vissza: 2011-től három év alatt hat százalékkal csökkent az itt tanulók aránya. Ehhez hasonló folyamat ment végbe a szakiskolákban is, igaz, ott kisebb mértékű, csak két százalékos volt a csökkenés. Közben az egyházi szakképzésben tanulók aránya 2010 és 2014 közt hét százalékkal nőtt.

Ha településtípusonként nézzük a változásokat, látszik, hogy az egyházak eltérő mértékben, de mindenhol előretörtek. A tanulmány szerint ez azt is jelenti, hogy egyre több olyan falu és kisváros van, ahol csak egyházi iskola működik, állami nem. Az egyházi iskolákba járók aránya a legszegényebb régiókban a legnagyobb, és itt történt a legnagyobb növekedés 2010 óta, Észak-Magyarországon 2014-ben már 20 százalékos volt az egyházi általános iskolában tanulók aránya. Az egyházi gimnáziumok az északi régió mellett a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebbek.

A magániskolákba járó diákok aránya ezzel szemben Budapesten a legnagyobb, az észak-alföldi régióban a magán szakképzés szerepét teljesen átvették az egyházak. Ugyanakkor az elmúlt években az állami oktatás problémái miatt feltűnővé vált az is, hogy egyre több szülő menekítené a gyerekét magániskolába, mert elege van a feszélyező légkörből. A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) is új általános iskolát nyitna Budapesten, ahol már jövő szeptemberben elindulna az első évfolyam.


Nem kellenek a hátrányos helyzetűek

Annak ellenére, hogy az egyházi általános iskolákban tanulók aránya épp a legszegényebb régiókban nőtt a leginkább, a hátrányos helyzetű gyerekek arányán ez alig látszik. Vagyis a számokból úgy tűnik, az egyházi általános iskolák a szegény régiókban is inkább a kedvezőbb helyzetű diákokat részesítik előnyben.

Ez a gyakorlatban eddig is látszott, az Abcúg ebben a cikkben, Komádi és Biharkeresztes példáján mutatta be, hogyan vált az egyházi iskola a helyi elit gyűjtőhelyévé. Igaz, az egyházi szakképzésben és gimnáziumokban nőtt a hátrányos helyzetű tanulók aránya.

A magániskolák régóta nagyobb arányban tanítottak sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulókat, mert egy részűk éppen számukra indított oktatási programokat. 2005 óta viszont csökkenni kezdett az SNI-s diákok aránya a magániskolákban, 2014-re pedig az adatok alapján teljesen kiszorultak az SNI-s tanulók számára indított programok. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya viszont 2010 után nőni kezdett a magángimnáziumokban.


Hogyan teljesítenek?

A szerzők az olvasás-szövegértést és a matematikai tudást vizsgáló Országos Kompetenciamérés eredményei alapján próbálták megbecsülni, hogyan alakulnak a diákok teljesítményei a különböző fenntartású iskolákban, amiből az derült ki, hogy

  • a magániskolák minden esetben alacsonyabb vagy hasonló szintet értek el, mint az államiak, és
  • ugyanez igaz az egyházi iskolákra is, leszámítva az általános iskolákat, mert azok szövegértésben jobban teljesítenek az államiaknál.

Ettől függetlenül az eredmények csak nagy vonalakban mutatják az állami és nem állami iskolák közti különbségeket, mert ebben közrejátszik a tanulók összetétele, motiváltsága és egy sor más dolog is, aminek a mostani elemzésben csak egy részét tudták kizárni. Ezek ugyan rontják az eredményeket, de nem az oktatás színvonaláról adnak képet.

Az egyházak nemcsak az oktatásban, hanem a gyermekvédelmi rendszerben is nagyot taroltak az elmúlt években. Az Abcúg erről szóló cikkét itt olvashatja.