Az egész világban csiki-csukit játszanak a zsebünkre

Fotó: iStockphoto / FooTToo

-

A görögök és az Európai Unió, a hazai boltosok és a kormány, valamint a kínai ingatlanosok és az ottani kabinet is azon izmozik, ki mennyit vigyen el a balhéból. Mindez pedig hat arra, mennyit ér a forint a zsebünkben. Heti gazdasági hírösszefoglaló a játszma állásáról.


Nem rossz játékos a görög kormányfő. Alekszisz Ciprasz 19-re lapot húzott, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy vesztett volna ezen. Amikor bemondták a népszavazást, amely ráadásul az uniós ajánlatot elutasító „nemek” karakteres győzelmével ért véget, sokan mérget vettek volna rá, hogy Görögország elbukott, megy a süllyesztőbe, évtizedes válságnak, sőt, akár polgárháborúnak néz elébe.


A sötét jövő megrajzolása azonban annyira jól sikerült, hogy ettől még Brüsszelben is megrettentek, és bár eleinte kardoskodtak, főleg a németek, hogy szó sem lehet engedékenységről, néhány napon belül felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az adósság egy részének az elengedése nélkül káoszba fullad a geostratégiai szempontból is jelentős Égei-tengeri ország és szigetvilág.

A görög parlament becsületére legyen mondva, hogy azért valamelyest ők is egyengették a megoldáshoz vezető utat. Adóemeléseket és a nyugdíjak további lefaragását vállalta a Ciprasz-kormány azért, hogy újabb hitelekkel tegye élhetővé a következő éveket, jóllehet ezért szembement a választóknak tett ígéreteivel.

Így elkerülhetővé válhat, hogy a fizetési nehézségek miatt a görög gazdaság maradék életképes ágazatai, így a turizmus és a hajózás is ellehetetlenüljenek. Ha mégse jönne össze az egyezség a görögök és az Európai Unió között, akkor még az ott nyaraló magyaroknak a markába is nyomhatnak azokból a cetlikből, amelyek puszta fizetési ígérvények, még akkor is, ha esetleg drachmának hívják a papírt.



Úgy tűnik, a befektetők inkább hisznek abban a megoldásban, hogy nem hagyják teljesen magára Görögországot. A magyar forint is felült a héten arra a hullámvasútra, amelyet a pénzemberek Görögországgal kapcsolatos félelmei mozgattak. Amikor nagyon távol érezték Athén és Brüsszel álláspontját, akkor a forint az egekbe szökött, amikor békülékenyebb hangot ütöttek meg a tárgyalópartnerek, a magyar deviza is erősödött.


A kormány értékelése szerint még a nemzetközi hitelminősítő, a Moody's is azért hagyta a bóvlinak tartott állampapírok között a magyart, mert ha nem oldódik meg a görög válság, az tovagyűrűzhet a magyar gazdaságban is. Ennek pedig az a tétje, hogy a külföldi befektetők mennyire lelkesen és mennyire alacsony kamaton hajlandók megvenni a magyar állam kötvényeit, kincstárjegyeit.


Mennyire értékes a vasárnap kiadott forintunk?

A boltosok szerint nagyon érékes a vasárnapi vásárlás, a kormány szerint kevésbé. Az erről folyó polémia a héten már a burleszk határait súrolta. A kereskedők esetenként egy műanyag asztal, egy szék és egy napernyő kihelyezésével jelezték a bolt udvarán, hogy ez egy piac, tehát jogosan tartanak nyitva vasárnap, a kormánypolitikusok pedig beintettek a simliskedőknek.



A kormányközeli üzletemberek tulajdonolta CBA egyenesen megfenyegette a hálózat renitens tagjait, hogy kipenderíti őket, ha nem tartják be a szabályokat, ami természetesen visszakozásra késztette az ügyeskedőket. A német Aldi pedig fejet hajtott a látható folyamatok előtt: hiába nyitogatják a kiskapukat egyesek, jól látható, hogy a kormány hajthatatlan, ezért felesleges a kibúvók keresése.

A boltosok ugyanakkor világossá tették, hogy hatnapos nyitva tartás mellett kevesebb dolgozóra van szükségük, a maradék üzlet pedig magasabb árakkal fölözi le a hasznot vasárnaponként.


Az időjárástól kezdve Lázár Jánosig mindenki megcsapolja a pénzünket

A héten benyújtotta a számlát a természet: a nyári forróságban zúgó légkondik immár többet fogyasztanak, mint a téli zimankóban a fűtőtestek. Ugyanakkor azt is kiszámoltuk, hogy az energiafelhasználásnak ez a mértéke nem törvényszerű. Szigeteléssel hosszabb távon olcsóbban megússzuk a hőség okozta kellemetlenségeket, mint a légkondicionáló felszerelésével és folyamatos karbantartásával.



Némi számolgatással a mobilszámláinkon is faraghatunk. Igaz, ez a téma csak azért lett „hot topic”, mert a Telenor és a Telekom éppen júliustól akarta emelni az árait, ám a hatóság az orrukra koppintott, hogy csak akkor tehetik ezt meg, ha a fogyasztó elbambul. Ez azonban felrázta a mobilozókat, akik elkezdtek élni jogaikkal, és ha éppen működött a szolgáltató honlapja, akkor megpróbálták közölni, hogy nem fogadják el az áremelést. Ez adott apropót arra, hogy kiderítsük: lehet, hogy annál is olcsóbb tarifákat találunk magunknak, mint amilyenek alapján eddig számláztak nekünk.

A több tízezres létszámra felduzzasztott Miniszterelnökség minisztere, Lázár János pedig azt elégelte meg, hogy túlságosan sokan élvezik a legfelsőbb állami vezetők kiváltságait, például a jó autókat és a soron kívüli egészségügyi ellátást. A héten megszületett az a törvény, amely alapján egy-két héten belül megvonják a nem államtitkári rangban lévőktől azokat a juttatásokat, amelyeket eddig azért kaptak, mert illetményüket az államtitkárokéhoz igazították. Cserébe viszont megint az egekbe szökhet az állami cégek vezetőinek a bére, mondván, hogy a kétmilliós plafonnal nem tudnak olyan menedzsereket levadászni, akik a legjobbat hozzák ki a közvagyon működtetéséből.

A Quaestor károsultjai ugyanakkor könnyen lehet, hogy elbúcsúzhatnak kedvezményezett státusuktól. A kifizetéseknél egyelőre nem veszik figyelembe a törvényben felemelt kártalanítási határt, és nekik is csak hatmillió forintig fizetik ki a befektetéseiket, mondván, hogy meg akarják várni az Alkotmánybíróság döntését.


Kínából jön az újabb veszedelem

Ha ezek után bárki hátradőlne a karosszékében, hogy a hőség és a görög válság után már csak jobb jöhet, azt lehűthetik a kínai pénzpiaci események. Hónapok óta hallhatjuk, hogy már nem 9-10 százalékkal, hanem csak 6-7 százalékkal bővül a kínai gazdaság. Kit érdekel? Az még mindig fénysebességű Európából nézve.


Csakhogy évek óta figyelmeztetnek a gazdasági elemzők, hogy a háttérben veszélyes folyamatok indultak el. Egyrészt a kínai óriásgazdaság is belső adóssággal küzd, a települési önkormányzatok dollármilliárdokkal tartoznak hitelezőiknek.


Kínai Nagy Fal


Másrészt pedig évek óta olyan ütemben folynak a fejlesztések az ingatlanpiacon, hogy annak előbb-utóbb meglesz a böjtje. Mindenki kínai építkezésekbe ölte a pénzét, még az is, akinek nem volt, legfeljebb hitelt vett fel. Bár a kínai kormány korlátozta ezt az eladósodást, de erre megjelentek a feketén kölcsönzők. Így egy olyan ingatlanállomány épült ki, amelynek az értéke szükségszerűen nem tud fennmaradni. Telítődik a piac, már nem akar mindenki lakást venni, így az árak elkezdenek esni.

Ezt a folyamatot jelezte az elmúlt hetekben a kínai tőzsde, ahol 25-30 százalékkal zuhantak a részvényárfolyamok. Ez azt jelenti, hogy tehetősebb és kevésbé tehetős kínaiaknak a zsebéből mintegy 2400 milliárd dollár illant el, ami a magyar GDP 18-szorosa. Ha a kínai részvények nem kapnak életre, akkor ezek a pénzek más, termelő befektetésekből is hiányozni fognak, amit a világgazdaság egésze megérezhet a következő hónapokban.