Az egész világ láthatja, hogy kínozták foglyaikat az amerikai katonák

Fotó: AFP / WATHIQ KHUZAIE

-

Két adag kiszivárgott fotó és tíz évnyi pereskedés után nyilvánosságra kerülhetnek az iraki és afganisztáni foglyok megalázásáról készült fotók. Az amerikai kormány még fellebbezhet.


Az iraki és afganisztáni foglyok kínzásáról készült képek nyilvánosságra hozatalára kötelezte az amerikai kormányt egy szövetségi bíró. A kormány még fellebbezhet két hónapig, de összeomlani látszik a tíz évig sikeresen alkalmazott Csubakka-védelem.



Pénteken az American Civil Liberties Union (ACLU) polgárjogi szervezet javára ítélt Alvin Hellerstein bíró. A szervezet az első, 2004-es fotók kiszivárgása óta küzd az amerikai fogolytáborokban készült fényképek nyilvánosságra hozataláért.

Az ACLU azzal érvelt eddig, hogy a kormány felelős azért, hogyan bántak a katonák a foglyaikkal. A megalázásukról készült képek pedig fontosak az erről zajló társadalmi vitában.


A kormány korábban azt közölte, hogy 29 olyan, iraki és afganisztáni börtönökben – köztük a hírhedt Abu Ghraibban – készült fotó van, amely a foglyok megalázását ábrázolja. Az eddig kiszivárgott képeken láncon sétáltatott, ágyhoz kötözött, bántalmazott és megalázott foglyok láthatók.

A pénteki döntést hozó Alvin Hellerstein bíró egy tavaly augusztusi ítéletében viszont több száz vagy több ezer ilyen képről beszélt. A bíró szerint egyes képek „úgyszólván ártalmatlanok, más képek tartalmán viszont komolyabban el kell gondolkodni”. Emellett arról is beszélt, hogy a képek nyilvánosságra hozatala előtt úgy kell azokat módosítani, hogy a rajtuk szereplő embereket ne lehessen azonosítani.


Társadalmi vita más nézőpontból


Az amerikai katonák által készített egyes képekkel kapcsolatban már folyt bűnügyi nyomozás a foglyok megalázásának gyanúja miatt. A kormány azonban arra hivatkozva tagadja meg a képek kiadását, hogy azok veszélybe sodornák a külföldön szolgáló katonákat és kormánytisztviselőket. Ennek jogszerűségéről a kongresszus 2009-ben törvényt is hozott.

A védelmi miniszterek azóta erre a törvényre hivatkoznak. Hellerstein szerint az indoklás soha nem volt elég alapos.