Az egész világ bukhat a kínai tőzsde megzuhanásán

Fotó: Imaginechina / An xin

-

Főleg a kínai kisbefektetők pénze szűnt meg létezni a sanghaji tőzsde három héten át tartó zuhanása során. Azt viszont még a németek is megérzik, ha a kínaiaknak elmegy a kedvük a pénzköltéstől.


Tudja, hogy honnan hiányzik még bődületesen sok pénz? Kínából. A kínai tőzsdeindex június 12-én érte el a tetőpontját, azóta folyamatos zuhanásban van. A három hét alatt 2,7 billió (leírva jobban fest: 2 700 000 000 000) dollárral értékelődtek le a részvények. A New York Times cikke ezt a görög adóssághoz méri, amelynek a Kínában három hét alatt eltűnt összeg a hatszorosa.

A befektetőket egyelőre nem győzték meg a következő intézkedések: kamatvágás, a rémhírterjesztők számára kilátásba helyezett büntetések, az állami nyugdíjalap részvényvásárlásai és a részvények shortolására játszó kereskedők elleni nyomozások. A hétfői piacnyitásra azzal készültek, hogy 21 brókercég közös alapot állított fel, és legalább 19,4 milliárd dollár értékben vásárolnak a legmegbízhatóbbnak tartott (blue chip) kínai részvényekből. Közben az ország mindkét tőzsdéjén szünetelnek a kezdeti részvénykibocsátások. A kezdeményezésbe a kínai központi bank is beszállt.

Az intézkedésekre kezdetben pozitívan reagált a sanghaji tőzsde, 7,8 százalékkal magasabban nyitott hétfőn. De az első tíz percben ennek a felét el is vesztette. A kormány által elköltött pénznek annyi hatása mindenesetre van, hogy egyelőre nem zuhan tovább az index.



Az igazán pechesek banki kölcsönt játszottak el

Az elmúlt három hét történései arra mutatnak rá, hogy a kínai kormány nem mindenható, nem képesek bármit elérni – mondta a New York Timesnak Victor Shoh, a University of California professzora. A három hét alatt eltűnt pénz a gazdaság háromhavi teljesítményének felel meg. A közgazdászok attól félnek, hogy a megtakarításaikat elvesztő kínai állampolgárok pénzköltési kedve is elmegy.

A kínai cégek részvényeinek egyötöde magánbefektetők kezében van. Ez az arány lényegesen magasabb, mint a nyugat-európai piacokon megszokott. Az index ugrásszerű növekedése pedig kezdő befektetők tömegét csábította a tőzsdére. Az év eleje óta húszmillió új fiókot nyitottak a gazdagodni vágyó kínaiak. Szerencsésnek tarthatják magukat azok a családok, akik csak a vagyonukat bukják el. Sokan azonban banki kölcsönből kezdtek tőzsdézni.

A lassuló kínai gazdaságnak komolyan ártana a vásárlókedv megcsappanása. Az ingatlanpiacnak így is meg kell küzdenie azzal, hogy lakások milliói épültek fel és állnak üresen. A nyugati piacokra termelő cégeket pedig a kereslet visszaesése bünteti. Kína az évek során a világ egyik legnagyobb felvevőpiacává vált, így például a német növekedést is gátolná a kínai gazdaság megzuhanása.



Már fenik a késeket

A folyamat végül Hszi Csin-ping elnök hatalmának meggyengülésével is járhat, aki a kíméletlen korrupcióellenes kampányával már így is szerzett ellenségeket az országon belül. „Komoly erők vannak, amelyek fenik rá a késüket, és arra várnak, hogy hibázzon” – mondta Harry Harding Kína-szakértő a Timesnak.

A korábbi óriási – egy év alatt 149 százalékos – növekedés csak a sanghaji tőzsdét érintette. A hongkongin jóval kisebb volt a növekedés, az elmúlt három hetet pedig 4,5 százalékos csökkenéssel élte túl.