Az Ebola lecsengésével most a gyorsan terjedő Zikától félhet a világ

Fotó: AFP / NELSON ALMEIDA

-

Magyarországon egyelőre kevés az esélye annak, hogy megjelenik a feltehetően magzatkárosító hatású, szellemi visszamaradottságot is okozó Zika-vírus, véli az ÁNTSZ. A fertőzést terjesztő szúnyogok ugyanakkor egy év alatt látványos gyorsasággal lépték át a kontinenshatárokat, már az Egyesült Államok is retteghet.


Az Egyesült Államokban is felbukkant a feltehetően magzati agykárosodást is okozó Zika-vírus, pontosabban a fertőzés következménye. Először született ugyanis a maradandó szellemi fogyatékosságot is okozó kisfejűséggel - mikrokefáliával - olyan csecsemő az USA-ban, akinek anyja korábban Zika-fertőzésen esett át.


A nőt feltehetően korábbi lakóhelyén, Brazíliában csípte meg egy Zika-vírust hordozó szúnyog, de mire megszülte gyermekét, már nem volt fertőző. A vírus jelen van már Mexikóban is, és amerikai tudósok az utazási mintákat vizsgálva úgy vélik, Texast és Floridát fenyegeti leginkább a járvány terjedése.

A vírus maga nem emberről emberre terjed, hanem a fertőzött embert megcsípő szúnyog adja tovább a következő áldozatának. A fertőzések 80 százaléka tünetmentes, a többi 20 enyhe, magától is meggyógyuló, mintegy egy hétig tartó lázat, általában az arcon kezdődő és a törzsre továbbterjedő kiütéseket okoz. Tünetei lehetnek még fejfájás, kötőhártya-gyulladás és ízületi fájdalom.

A magzatokra az eddigi ismeretek szerint különösen a terhesség első hat hónapjában veszélyes a kór. Bár ez egyelőre nem száz százalékban bizonyított, a Latin-Amerikában egyre nagyobb számban előforduló mikrokefáliás esetek felvetették annak gyanúját, hogy a maradandó szellemi fogyatékosságot okozó kisfejűség Zikavírus-fertőzés következménye.

A vírus ellen nincs oltás, az általa okozott tünetekre pedig gyógyszer, ezért az egyetlen lehetőség, a szúnyogcsípés elleni védekezés az érintett területeken.



A fertőző betegség behurcolásának kockázata Magyarországra rendkívül alacsony, de nem zárható ki, közölte egy héttel ezelőtt az ÁNTSZ, amely egyelőre, az amerikai járványügyi hatóságoktól eltérően nem tett közzé figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a várandós és a gyermekvállalást tervező nők lehetőleg halasszák el tervezett utazásaikat azokba az országokba, ahol a fertőzésnek reális veszélye van.

Ezek a közleményük szerint:

  • Dél-Amerika: Brazília, Francia Guyana, Kolumbia, Paraguay, Puerto Rico, Suriname, Venezuela
  • Közép-Amerika: Guatemala, Honduras, Martinique, Mexikó, Panama, Salvador
  • Csendes-óceáni területek: Fidzsi-szigetek, Salamon-szigetek, Samoa, Új-Kaledónia, Vanuatu
  • Atlanti-óceán: Zöld-foki Köztársaság
A vírus terjedési sebességére jellemző, hogy a felsorolt országokhoz képest már kimutatták Ecuadorban, Barbadoson, illetve legújabban az Egyesült Államokban, Hawaiin is. Ahhoz, hogy a fertőzés valahol gyakorivá váljon, a fertőzött utazók és a „megfelelő” szúnyogok kombinációja kell. A Zikát ugyanis kétféle tigrisszúnyog terjeszti: az Aedes aegypti és feltehetően az Aedes albopictus. Ezek jelen vannak Európában is.

Magyarországon egyelőre még csak tervezik olyan laboratóriumi-diagnosztikai háttér kialakítását, amellyel igazolható a fertőzés.

Azt viszont az ÁNTSZ is hangsúlyozza, hogy akik fertőzött területekre utaznak, különösen, ha gyermeket váró, vagy gyermekvállalást tervező nőkről van szó,
  • használjanak szúnyogriasztó szert. DEET (diethyltoluamide) hatóanyag-tartalmú riasztó 3 hónapos kor alatt nem ajánlott, de várandós nők használhatják az alkalmazási előírások szerint.
  • Viseljenek hosszú ujjú inget és nadrágot, zoknit és cipőt, különösen nappal, mivel a Zika-vírust hordozó Aedes szúnyog ekkor a legaktívabb.
  • Aludjanak, pihenjenek szúnyoghálóval ellátott vagy légkondicionált helységben, ennek hiányában használjanak az ágyra rögzíthető szúnyoghálót nappal is.



Nem csak a Zika ijesztő, de többségük ellen még nincs orvosság

A Zika-vírust először az Uganda Zika nevű erdeiben élő majmokban észlelték, 1947-ben. Afrikában és Délkelet-Ázsiában meglehetősen elterjedt, de különösebben senki sem foglalkozott vele, mivel a fertőzés tünetei jellemzően maguktól elmúlnak.

2007-ben azonban a vírus egyik törzse elérte a Csendes-Óceán területeit, 2014 végére pedig Latin-Amerikát is.

A vírust egészen 2015-ig nem hozták összefüggésbe a mikrokefáliával, vagyis a kisfejűséggel. 2015 májusára azonban Brazíliában 1,5 millió fertőzést regisztráltak, és ezzel párhuzamosan megugrott a kisfejűséggel született csecsemők száma is: 2015-ben több mint 2900, 2015. októbere óta pedig 3500 esetet jelentettel.

A Zika felelős lehet egyes Guillain-Barré szindrómás megbetegedésekért is, ennek bizonyítása azonban még szintén folyamatban van. A betegség komplex idegrendszeri zavar, amely életveszélyes is lehet.

Nem a Zika az egyetlen szúnyogok által terjesztett vírus, amelyik veszélyes. Életveszélyes állapotot idézhet elő az általa okozott erős fájdalomról "csonttörő láz"-nak is hívott dengue-láz, a májkárosító sárgaláz, vagy a Nyugat-nílusi láz is. Oltást egyelőre csak a sárgaláz ellen sikerült kifejleszteni

A dengue-láz és a nyugat-nílusi láz már megjelent Európában. A dengue-láz 2012-ben Madeirán okozott járványt, Nyugat-nílusi lázzal pedig Magyarországon 2010-ben diagnosztizálták az első három megbetegedést. Két betegnél agyhártya- és agyvelőgyulladás, egynél savós agyhártyagyulladás alakult ki.

A fenti vírusoknak azonban a jelenlegi ismeretek szerint nincs magzati agykárosító hatása, a kisfejűséget okozó rubeolát és a cytomegalovírust pedig nem szúnyogok terjesztik.


Nyugat-nílusi vírus Európában, Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ


A harcban még nem az emberek vezetnek


Latin-Amerika, illetve a dél-amerikai országok egyre erőteljesebben próbálnak védekezni a szúnyogok ellen, egyelőre váltakozó sikerrel. Brazíliában már a katonaságot is bevetették ellenük, ugyancsak Brazíliában illetve Kolumbiában mesterségesen fertőzött és génmódosított szúnyogokat engednek szabadon, amelyek a veszélyes fajtársaik szaporodását gátolják, Mexikó pedig elkezdte az első, dengue-láz elleni oltóanyag tesztelését.