Az e-cigit is megkapják a nemzeti dohányboltok

Fotó: AFP / PAUL J. RICHARDS / AFP / PAUL J. RICHARDS

-

A nikotinos és az egyszer használatos, nikotinmentes e-cigarettákat csak nemzeti dohánybolt árulhatná, és csak ott lehetne használni, ahol dohányozni sem tilos. A tartós, nikotinmentes e-cigarettákra viszont valamiért nem vonatkozna a korlátozás. A kórházudvarokra viszont beengednék a dohányosokat, így próbálva véget vetni a zugdohányzásnak. Mindez az Emmi által előkészített, több jogszabályt módosító csomagban szerepel.


A készülő jogszabálytervezet úgynevezett egészségügyi salátatörvény, és a kormany.hu honlapján október 19-én tették közzé. Két napig lehetett véleményezni. De előzetesen nem egyeztettek sem a forgalmazókkal, sem az e-cigarettát használók egyesületével, a Villanypárával,. Szerintük a tervezet azzal, hogy összemossa az e-cigarettát a hagyományos dohánytermékekkel kriminalizálja ezt az alternatívát.

A jogszabálymódosítás ugyanis gyakorlatilag a cigarettával és a többi dohánytermékkel azonos státuszba helyezné az e-cigit, amely a tervezet szerint


olyan egyszer használatos, vagy utántöltő flakonnal és tartállyal vagy egyszer használatos patronokkal utántölthető elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotin tartalmú pára fogyasztását teszi lehetővé, vagy annak bármely alkatrésze.

Léteznek azonban olyan egyszer és többször használható e-cigaretták is, amelyekben egyáltalán nincs nikotin. Ezek közül az egyszer használatosakat a tervezet gyakorlatilag szintén nikotinos ciginek tekinti, míg a többször használatosakat nem.

A „dohányzást imitáló elektronikus eszköz” ugyanis


olyan egyszer használatos elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotin mentes pára fogyasztását teszi lehetővé.

-


Az iskolákban, szociális otthonokban, kórházakban a tervezet csak a nikotinos e-cigik árusítását tiltaná meg kategorikusan, és ezeket lenne tilos automatákból árulni, viszont az egyszer használatos, nem nikotinos e-cigiket is tilos lesz reklámozni, illetve a gyártását és a forgalmazását a hatóságok felé be kell jelenteni.

Ráadásul, mivel módosul A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény is, valójában e-cigarettát, utántöltő flakont és egyszer használatos, nem nikotinos e-cigit a jövőben csak a nemzeti dohányboltokban lehet majd kapni.

Ez éppen ellentétes a jelenlegi gyakorlattal, mivel most nemzeti dohányboltban egyáltalán nem forgalmazható e-cigaretta, kapható viszont más boltokban vagy akár az interneten is, sőt, külföldről is megrendelhető.


Ez a tervezet felszámol egy ipar- és üzletágat, több száz vállalkozást és az abban dolgozó több ezer embert teszi ki az utcára. Figyelmen kívül hagyja az elektromos cigarettázók érdekeit, miközben nélkülöz mindenféle szakmai egyeztetést és véleményezést az érintettekkel

– reagált a tervezetre a Villanypára Egyesület

Az e-cigaretta ára kétezer forinttól több tízezer forintig terjed, a folyadékot pedig meg lehet venni összekeverve, de alkotórészenként is, és valójában nincs különbség árban a között, hogy valaki nikotinos vagy mentes e-cigarettát használ – mondták e-cigizők a VS.hu-nak.

Azt ugyanakkor hogy mekkora, a nemzeti dohányboltokba terelődő üzletről van szó, vagy hogy mennyien használnak elektromos cigarettát ma Magyarországon, csak becsülni lehet. A használókról szóló becslésekben 50 és 200 ezer között mindenféle szám előfordul.



A kórházudvarokon megtűrik majd a dohányosokat

Miközben a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekből vagy az aluljárókból száműznék a füstöt nem, csak vízgőzt kibocsátó e-cigarettát, a jogszabálytervezet szakít az eddigi kategorikus tiltással a kórházak és a rendelők területén. Az egyik módosító javaslat értelmében ugyanis nemcsak az épületen kívül, hanem az udvaron is ki lehet jelölni dohányzóhelyet, ha megoldható, hogy legalább 5 méterre legyen attól az útvonaltól, amelyen egyébként a betegek közlekednek.

A változtatás tulajdonképpen az élethez igazítaná a jogszabályt, ugyanis sok dohányos, legyen orvos vagy beteg, most sem megy ki az épületből, ha rá akar gyújtani.

A visszás helyzetre egyébként már 2012-ben felhívta a figyelmet az alapvető jogok biztosa. Valaki – szinte bizonyosan egy egészségügyi dolgozó –, ugyanis azt panaszolta, hogy a kórházi dolgozók munkaideje, a 12, illetve a 48 óra egy dohányos, függő ember esetében elviselhetetlenül hosszú idő a rágyújtás lehetősége nélkül. Ráadásul, mint a beadványában írta, a dohányzás teljes tiltása miatt megalázó helyzetek sora alakul ki, a munkaidő pedig a dohányosoknak rettegésben telik. Ilyen lehet „a kórház bejáratánál csoportosuló dohányzó orvosok látványa, a rájuk rosszalló megjegyzést tevő betegek, illetve e jelenség bizalmat roncsoló hatása, de az is, hogy a kórház épületén belül mind az ellátó személyzet, mind a betegek bujkálva dohányoznak, ami a dohányzó betegek esetében kifejezetten balesetveszélyes is lehet.”

Szabó Máté megkeresésére még az országos tisztifőorvos is úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató jogszabályi rendezésre lenne szükség, mert a törvény hitelessége ellen hat a kórházak udvarán, vagy zárt légtérben a törvényi előírások ellenére történő „zugdohányzás”.

A balesetveszély mellesleg nem maradt elméleti síkon: nyáron a mezőhegyesi kórházban a szobájában gyújtott rá egy beteg, és ebből akkora tűz keletkezett, hogy a zugdohányos belehalt az égési sérüléseibe, egy másik ember megsérült, negyvenegy beteget és három dolgozót pedig ki kellett menekíteni az épületből.


Veszélyes az e-cigaretta?

Évek óta folynak a viták, hogy hogyan hat az e-cigaretta az egészségre, de erről valójában senki nem tud biztosat. Még a nikotinos e-cigik egészségügyi hatása is tele van kérdőjelekkel, a nikotinmentesekről viszont végképp semmit sem tudni, már csak azért sem, mert az alkotórészek pontos összetevői sem ismertek.

A nikotint és a különböző aromákat általában glicerinben oldják, ami egy összetett cukoralkohol és rendkívül erős vízmegkötő – ezért alkalmazzák bőrápoló krémekben is. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 2010-ben, az e-cigarettákról készített tanulmánya 31 különböző, az elektromos cigarettákba tehető lehetséges adalékanyagot sorol fel, de nagy többségükről soha sehol nem vizsgálták, hogyan hatnak, ha valaki belélegzi őket.