Azok a csudálatos férfiak és az ő masináik

Fotó: FORTEPAN / SZÁVOSZT-VASS DÁNIEL

-

Ezen a hétvégén a harmincadik alkalommal megrendezett Magyar Nagydíjat illik ünnepelni. Volt viszont számos olyan, mára teljesen elfelejtett technikai hazai sportesemény, amikről talán még ennél is izgalmasabb beszélni.


Magyar autóversenyzés 1901 óta van: az alig egy éve megalakult Magyar Automobil Club alapítója, Reiman Gyula, a Belvárosi Takarékpénztár vezetője ugyan egy ambiciózusabb, nagy autós túrát tervezett a szervezet bemutatkozására, de végül csak egy nagy kiállítást és egy kis versenyt sikerült összehoznia. Az I. Budapesti Nemzetközi Automobil-kiállítást a Tattersallban, azaz a Keleti Pályaudvar mellett található lovardában rendezték meg.


Hatschek Béla, az egyik első magyar automobil - egy Benz Velo - tulajdonosa


Nem csak körbejárni lehetett az autókat, volt verseny is a Tattersall 2100 méteres pályáján. A versenyzőknek öt kört kellett megtenniük. Rögtön több kategóriában is hirdettek győztest. Túraautó kategóriában Emil Bierenz nyerte meg 10 lóerős Daimler gyártmányú kocsijával, könnyű kocsik kategóriában Fényi Béla, egy hét lóerős Peugeot tulajdonosa nyert, a kiskocsik versenyében pedig a hat és fél lőerős Darracq sofőrje, Spitz Arnold volt a legjobb. Az autóklub elnöke, Szapáry Pál gróf versenyen kívül indult 24 lóerős automobiljával, övé volt a legjobb, 11 perc 53 másodperces idő. Ha osztanak, szoroznak, akkor az is kijön, hogy a legelső autóverseny leggyorsabb sofőrje 54 kilométer per órás átlagsebességgel száguldott, pedig még csak 1901-et írtak.


Irány a lufi!

Hallottak vala az autós léggömbüldözésről? Pedig nagyon nagy sport volt, legalább harminc évig rendeztek üldözőversenyeket. Az első ilyen magyar eseményt 1904-ben rendezték meg. Az autósok partnere - a Lipót Salvator autót tervező, a repülés iránt érdeklődő high-tech főherceg támogatását élvező - Magyar Aero Szövetség volt.


Magyarországon sokáig csak egy ballon volt, ezért találták ki, hogy az autósokkal versenyeznek (a kép a svájci Dübendorf repülőterén készült)


A Turul léggömb a Tattersallból szállt fel, és innen indultak utána az először egy kört autózó kocsik is. Két báró, két doktor és a Spitz cég öt autója indult a ballon elfogására. Feladatuk az volt, hogy a léghajósokat utolérjék, és 15 másodpercen belül a landolás helyén teremjenek.



Az üldözést az tette nehézzé, hogy időnként átkeltek a Duna felett, a sofőrök meg nézhettek szomorú szemekkel, hogy elszökött a ballon. Az utazóközönség délben megebédelt a levegőben, majd Dömsödnél csak elfogta őket a Brüll úr vezette, három tüzérhadnagyot szállító kocsi. A versenyről a Vasárnapi Újság számolt be.


Ilyen versenyt többször is rendeztek. A Borsod Abaúj Zemplén megyei levéltár oldalán egy 1913-ból származó, a miskolci rendőrkapitány által jegyzett hirdetmény még arra is felhívja az emberek figyelmét, hogy a "harczszerű léghajó üldözésben" résztvevő ballon robbanékony anyaggal van töltve, akinek a közelében leszáll, óvatosan cselekedjen.



Fel a hegyekbe

Már 1907-ben felmerült az autóklubban, hogy az országnak nem ártana egy igazi autós hegyi verseny. A terv megvalósítása azonban lassan ment, még a 18 vármegyén áthaladó, 1289 kilométer hosszú nagy túraversenyt is hamarabb sikerült tető alá hozni, mint a hegymenetet. De amikor összejött!


1924-ben a motorosok már meghódították a hegyet


1920-ban, a trianoni béke után kerül elő újra a hegymászós autóverseny gondolata. Az autósok meglepően jó lobbierővel rendelkeznek, a várost rábeszélik, hogy saját költségén újítsa fel a svábhegyi autóverseny szakaszának szánt Istenhegyi út burkolatát, szélesítsék ki pár kanyarban az utat, és ha már úgyis nekiálltak, a cél előtti részt is javítsák ki. Cserébe éveken keresztül látványos versenyt rendeznek ezen az útvonalon.


Magyar hegyre magyar driftet


A versenyek sztárja Delmár Walter volt, az a magyar autóversenyző, aki egyszer még megérdemelne egy életrajzi filmet. Jó családból származó fiatal tehetség volt, aki Svájcban egy sítúrán szerette el férjétől későbbi feleségét, versenyzőtársát. (Egy rajtjukat ebben a klipben láthatják.) Akadt olyan futam, ahol sportautóban az egyik Delmár, túraautóban a másik Delmár vitte el az első helyet.

A svábhegyi futami futam mellé pár éven belül felzárkózott a jánoshegyi, a Gugger-hegyre tartói (ez a rózsadombi Látó- vagy Gugger-hegyre mászott fel) futam is. A bővülés egészen a gazdasági válság kitöréséig tartott.


zeppelin budapest

A Zeppelin a Parlament felett. Élesebb kép féltucatnyi van a Fortepanon a látogatásról - ha a képre kattintanak, meg is nézhetik ezeket - budapestibb egy se


Kitérő: KMAC

Míg a jánoshegyi verseny terveződött, az első világháború pedig közelített, a Magyar Automobil Clubból 1912-ben Királyi Magyar Automobil Klub (KMAC) lett. A rövidítést azért érdemes ismerni, mert a legszebb korai sportplakátok ehhez a csoporthoz fűződnek, és ők kezdték el azt is kilobbizni, hogy az akkorra egy sikeres föld körüli úton is túl lévő Graf Zeppelin léghajó 1929-ben Budapestre látogasson.

stéher kerékpárverseny

Stéheres verseny: a kerékpárost egy motor vezeti fel, az töri előtte a levegőt, így akár száz kilométer per óra feletti sebességeket is el lehet érni


Két kerék is elég

Természetesen a motorosok is szervezkedtek, 1906-ban megalakul a Magyar Motorkerékpáros Szövetség, Král Sándor ismert motoros és léghajós vezetésével. Ha azt gyanítják, hogy mindent ugyanaz a pár tucat a mai értelemben vett extrémsport-rajongó jómódú férfi indított akkoriban, nem lőnek nagyon mellé. Furcsa módon a motorkerékpár megszokása lassabban megy, pedig a még a posta is beszerez több mint tíz háromkerekű, levelek begyűjtésére épített példányt.


motorverseny

A hadseregektől leszerelt motorokat tuningolnak halálra


A kerékpárosok ekkortájt szerzik meg a Milleniumi pálya használatának jogát. Viszont a motorosokat - még akkor is, ha felvezetőgépek - kitiltja a főváros, mert a közeli villák tulajdonosai panaszkodnak a zajra. A motorosokat viszont nehéz lelombozni, versenyt is szerveznek, annak ellenére, hogy a benzint még vagy mázsára adják vagy kis üvegre a gyógyszertárban. 1909-re a magyar motoros élet lényegében leáll, az autó elszívja előle a levegőt.


A világháború után megindul a tuningolási verseny. A fenti, 1922-ből származó képen látható rajt mindennek tűnik, csak néptelennek nem. Az ördögi Delmár Walter a motoros számokban is feltűnik, a Magyar Motorsport Szövetség azonban egy nála is vakmerőbb figurára hívja fel a figyelmet oldalán, Kaszala Károllyal, akiről egy korabeli részletet is közölnek.


Kaszala nagy lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot, amikor a kormányvége fennakadt az egyik kanyarban, és ő hatalmasat bukott. Fölállva a kormányt helyreigazította és folytatta a versenyt. Ez a bravúr csak azok számára meglepetés akik nem tudják, hogy Kaszala első világháborús harci repülő, aki 72 légiharcot vívott tizennégy győzelemmel.

A motorversenyzők bátorságát nehéz lenne túldicsérni. Elég annyi erről, hogy az első és hátsó fék kiemelendő, megjegyzésre érdemes extrának számított még 1922-ben. Mennyire mernének felgyorsítani egy ilyen szerkezettel?



És végül vízre

Ki más szervezte volna meg az első magyar motorcsónak versenyt, ha nem KMAC. Az első pár békeévben csak autóztak, de aztán hamarosan a motorcsónak is eszükbe jutott. Csak kis felbontásban lehet megtalálni az 1922-es esemény plakátját, mert az OSZK képkönyvtára elfáradt, de még így alig 200 pixeles szélességben is lenyűgöző. Ezt a sportot ráadásul a gazdasági válság is csak kevésbé érintette, rendszeres dunai, Margit-szigeti versenyek a 30-as évektől voltak. A fotó 1932-ben készült.


motorcsónakverseny a Dunán 1932

A háttérben Újlipótváros épül


Merre tovább?

A végtelenségig lehetne folytatni a magyar motorsport történetét. Épp csak érintettük a túraversenyeket, talán meg sincsenek említve a várba felmenő vagy a rakparton végighaladó útvonalak. A repülősök jóval több szót is érdemelnének. Ráadásul el se jutottam az 1936-os első Magyar Nagydíjig - amivel együtt már a 31.-nél tartunk, csak ezt mindenki kihagyja - , mert addigra már majdnem minden megtörtént.

Auto - Grand Prix Budapest 1936 01a

Csodás sportolóink, működő szervezeteink, bejáratott útvonalaink lettek. Elég ránézni az Automobil motorsport 1926-os évfolyamára - be van szkennelve, olyan csodás reklámokkal mint a fenti - hogy lássák, a motorsport élt és virult. Féltucat cég hirdette magát azzal, hogy az ő benzinjével, gyertyájával, motorjával győznek a bajnokok.

Emellett várja önöket a MagyarJármű.hu, a SramoaRacing blog, a sporteseményekkel - köztük a fent ígért rakparti derbivel is - telezsúfolt Filmhíradók Online, és az így-úgy digitalizált régi cikkeket gyűjtő HuszadikSzázad.hu is. Akármi is történik ma a Hungaroringen, ígérem, nem fognak unatkozni.