Az autós ingázás a legstresszesebb, és a nők bírják rosszabbul. Versus

HÁTTÉR

VS.hu

Az ingázás már nem az az egészséges munkába kerékpározás, vagy munkába gyaloglás, amely egy falun élő ember számára természetes. A járművekkel való ingázás sokkal stresszesebb, mondja Hazag Anikó klinikai pszichológus.


A járműveken időpontokhoz, átszállásokhoz kell igazodni, továbbá forgalmi dugókhoz, különféle viselkedésű utastársakhoz. Igaz, falun is el kell menni dolgozni esőben és hóban is, akár kerékpárral, akár gyalog jár valaki munkába, mégis azok az erőfeszítések természet-közelibbek, mint a városiak nyomasztó, monoton ingázása.

Milyen stresszt hordoz a napi, átlagosan kétszer egy-másfél óra ingázás? Leginkább fáradtságot, - bár nem végzünk testmozgást, hanem éppen passzívan egész testünkkel igazodunk -, mégis fizikailag kimerültek, fáradtak leszünk, sőt, ingerlékenyek és türelmetlenek is.
Mindez azért is gond, mert csak ezen fáradtságunkat kipihenve tudunk otthon bármit csinálni, elmenni sportolni, bevásárolni, vacsorát főzni, gyerekkel játszani, beszélgetni. Főleg akik gyerekekért járnak óvodába, iskolába, vagy még külön órákra is hordják őket, azoknak nagyon fárasztó a folyamatos időpontmenedzsment. Továbbá azokat a háztartást vezető nőket, akik este bevásárolnak és főznek a családra, még tovább terheli az ingázás stressze.

Az is igaz, hogy sokan örülnek, hogy van munkájuk, még ha távol is, vagy az a munka szakmailag vagy anyagilag éppen az, amit szívesen csinálnak, vagy amiért érdemesnek tartják a szükségszerű napi utazásokat is.

Mit tehetünk akkor ezen ingázási stressz káros hatásai ellen? Megpróbálhatjuk a pozitívumokat hasznosítani, például – ha van éppen ülőhelyünk a tömegközlekedési eszközön- , akkor olvashatunk, zenét hallgathatunk, nyelvleckét ismételhetünk, dolgozatot javíthatunk, tehát tartalmasan el tudjuk tölteni az időt.

Amit még tehetünk, az egyrészt az, hogy közelítsük lakóhelyünket és munkahelyünket, hiszen akkor több idő marad feltöltődésre, sportolásra, minőségi időtöltésre. Vagy ha ezt még nem tudjuk megtenni, akkor menjünk el nyaralni, telelni olyan hetekre, amikor semmiképpen sem kell időpontokhoz alkalmazkodni, és nyugodtan kialudhatjuk, kipihenhetjük magunkat, és érdemben feltöltődhetünk testileg és lelkileg egyaránt a következő évszakbeli kikapcsolódásunkig. Ha viszont azt érezzük, hogy hiába pihentünk, csak feszültek és kimerültek, fásultak és kiégettek, sőt továbbmenve már szorongóak és depressziósok vagyunk, akkor keressünk fel mielőbb pszichológus szakembert, akivel kielemezhetjük a helyzetet, és megtalálhatjuk a kiutat is.


Autóval a legstresszesebb, főleg, ha valaki nő

A nőket pszichésen jobban megterheli az ingázás mint a férfiakat, derült ki az Egyesült Királyság statisztikai hivatalának felméréséből. Az átlagos brit 54 percet utazik naponta oda-vissza a munkahelyére, és bár a férfiak ingázással töltött ideje hosszabb, rájuk ez általában nincs hatással, míg a nőkre igen. Számukra négyszer stresszesebbnek bizonyultak a napi utazgatások, a hosszan tartó stressz pedig egész sor betegséget és kellemetlenséget is okozhat, az őszülő hajtól, a súlyos, krónikus bajokig.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az ingázás nőkre gyakorolt káros hatása azzal függhet össze, hogy az ő szabadidejüket jobban csökkenti ez az idő, mivel a háztartásért és a gyerekek hozásáért-vivéséért is általában ők felelnek.

A nemek közti különbséget egy tavalyi felmérés is megerősítette, amely szerint a szubjektív jól-létet, illetve az élettel való elégedettséget a férfiaknál nem, míg a nőknél számottevően rontja az ingázás, mégpedig annál jobban, minél hosszabb ideig tart.

Az Egyesült Királyságban is és Amerikában is készült felmérés arról, hogy van-e különbség az ingázás okozta stresszben attól függően, hogy ki hogyan közlekedik: autóval, tömegközlekedési eszközzel (vonat és busz) vagy valamelyik aktív módot, tehát a kerékpározást vagy a gyaloglást választja.

Az eredmények szerint az autósok jelezték a legmagasabb stressz-szintet, és a legrosszabb hangulatot is, míg az aktív közlekedési módoknak kifejezetten előnyös volt a hatásuk a hangulatra, stressz-szinte, és a szubjektív elégedettségre. Ez utóbbi hatás akkor is jelentkezett, ha hosszabb volt a közlekedési idő: minél tovább gyalogolt valaki, annál elégedettebb lett, míg az autózóknál ez pont fordítva történt.

Ez akár meglepő is lehetne, mivel az autóval az emberek nincsenek időhöz, illetve menetrendekhez kötve, általában ez a leggyorsabb közlekedési eszköz, és ha valaki bírja anyagilag, akkor ez sem szempont. A kutatók szerint feltehetően a fizikai aktivitás az, ami még a tömegközlekedést is az autó elé helyezi, mivel az utóbbi esetben is el kell jutni a járművekig. Emellett a kerékpározás, és még inkább a gyaloglás, az autóvezetéssel ellentétben nem igényel folyamatos koncentrációt, és nem is annyira magányos tevékenység.


Fejlődik vagy visszafejlődik-e az agglomeráció?


Érdemes odaköltözni
Ott kell hagyni

SZAVAZAT UTÁN