Az áthidaló görög hitel sem lesz egy egyszerű menet

Fotó: MTI/EPA / Laurent Dubrule

-

Hat lehetőséget vizsgálnak, mindnek vannak hátulütői. Egyetlen ország sem akar előfeltételek nélkül pénzt adni a görögöknek.


Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke azt mondta, minden rendelkezésre álló eszközt és alapot megvizsgálnak, de egyelőre úgy tűnik, hogy mindegyik esetében van valamilyen hátrány, leküzdhetetlen akadály vagy jogi ellenvetés.

A pénzügyminiszter-helyetteseket tömörítő munkacsoport kedden ülésezik, míg a miniszterek talán szerdán telefonon egyeztetnek.

A Görögország sürgős finanszírozási igényeinek kielégítését célzó egyik – a leggyakrabban emlegetett lehetőség – az, hogy az Európai Központi Bank által megvásárolt görög államkötvények hozamát átutalják a görög kormánynak. Ennek összege hozzávetőleg 3,2 milliárd euró.

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus nevű támogatási alap felhasználása is szóba került, amelyben 11,5 milliárd euró van. Ennek felhasználását mind a 28 uniós tagállamnak engedélyeznie kell, de reménytelennek tűnik: több ország, köztük Nagy-Britannia és Csehország már közölte, ezt nem támogatja.

Felmerült a kétoldalú, államközi hitelek nyújtásának lehetősége is, de ezért sem tolonganak a jelentkezők.

A leginkább figyelemre méltó javaslatot Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vetette fel: hétfő este azt javasolta, hogy a görög kormány vezessen készpénzt helyettesítő fizetési ígérvényeket a közalkalmazottak bérének és a nyugdíjaknak a kifizetésére, az eurót pedig használja külföldi hiteleinek törlesztésére. Ez az ötlet nem új, Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter hónapokig próbálta keresztülvinni ezt az elképzelést, de még saját miniszterelnöke sem támogatta ebben.

A fizetési ígérvények – angolul „I owe you”, azaz „Tartozom neked” viszonyt kifejező értékpapírok, közismert rövidítésben az IOU-k – párhuzamos valutaként funkcionálhatnának az euró mellett. Az IOU azonban rosszabb pénzként kiszorítaná a forgalomból az eurót, ráadásul elértéktelenedne, és inflációt keltene. Ez azt jelenti, hogy az IOU-k bevezetésével a görög kormány megtenné az első lépést az euróövezeti tagság feladásának útján, ráadásul a legfontosabb euróövezeti tagállam javaslatára.


A görög államkassza üres, az Európai Központi Bank pedig 89 milliárd eurón befagyasztotta a görög bankok sürgősségi likviditási támogatását.

A görög kormány teljesítette 148 millió eurós fizetési kötelezettségét egy kedden lejáró szamurájkötvény esetében, viszont hétfőn – két hét leforgása alatt immár másodszor – nem fizetett a Nemzetközi Valutaalapnak. Ha Görögország nem vásárolta volna vissza a húsz évvel ezelőtt kiadott, japán jenben jegyzett és japán magánbefektetők birtokába került államkötvényeket, azt már egyenértékűnek tekintették volna az államcsőddel a pénzpiacokon.

Görögország június 30-án nem utalt át a valutalapnak mintegy 1,5 milliárd eurót, hétfőn pedig 456 millió eurót mulasztott el kifizetni. Július 20-án csaknem 3,5 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Központi Banknak. Katasztrofális következményei lennének, ha Athén nem fizetne. Augusztus közepéig amúgy Görögországnak összesen 12 milliárd eurót kell kifizetnie a hitelezőinek.