Az apró szigetállam felvette a harcot a világ atomhatalmai ellen

Forrás: AFP

-

India jogi képviselőinek előzetes meghallgatásával kezdetét vette hétfőn a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) az a per, amelyet a csendes-óceáni Marshall-szigetek indított a világ három atomhatalma ellen. A szigetállam a nukleáris leszereléssel kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeik be nem tartásával vádolja a nagyhatalmakat.


A csendes-óceáni szigetország mind a 9 atomfegyverrel bevallottan vagy gyaníthatóan rendelkező állam ellen keresetet nyújtott be, ám az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Kína, Izrael és Észak-Korea elutasította, hogy részt vegyen az eljárásban. Az előzetes meghallgatások így most arra összpontosítanak, hogy a hágai testület elfogadhatja-e az India, Pakisztán és Nagy-Britannia ellen benyújtott kereseteket, amelyekben a parányi szigetország a világ atomfegyverkészletének felszámolását célzó tárgyalások újrakezdését sürgeti az alperesektől.


Szégyen, hogy a másik hat nukleáris hatalom úgy döntött, hogy nekik nem szükséges reagálni” – panaszkodott Phon van den Biesen, a szigetország egyik jogi képviselője. A Marshall-szigetek egyik minisztere, Tony deBrum elmondta, hogy 9 éves kisfiúként nagyapjával horgászott, amikor tőlük mintegy 300 kilométerre az Egyesült Államok végrehajtotta hazájában az egyik nukleáris kísérletet. „Az egész ég vérvörös lett” – mondta a bíróknak DeBrum, hozzátéve, hogy a tesztek következtében az ország néhány szigete eltűnt a térképről.

Pakisztán és Nagy-Britannia ügyét kedden és szerdán kezdik el tárgyalni. India csütörtökön azzal akar majd érvelni, hogy a hágai bíróságnak nincs hatásköre a kérdésben. Hetekbe vagy akár hónapokba is telhet, mire kiderül, folytatódhat-e a per.

A
Marshall-szigetek szerint az atomhatalmak jogilag kötelesek lennének tárgyalni a nukleáris lefegyverzésről, ám ehelyett például India éppen atomfegyver-arzenáljának mennyiségi és minőségi fejlesztésén dolgozik.


Amerikai nukleáris kísérlet 1946-ban a Marshall-szigeteki Bikini-atoll partjainál


Nem először kérik fel a hágai testületet arra, hogy döntsön az atomfegyverek ügyében. Egy 1996-os véleményében a bíróság kimondta, hogy az atomfegyver használata vagy az azzal való fenyegetőzés általában véve szembemegy a háborús és a humanitárius joggal, ugyanakkor a testület megjegyezte azt is, hogy nem tud egyértelműen határozni abban a kérdésben, jogos-e a nukleáris fegyver használata vagy az azzal való fenyegetőzés akkor, ha az állam tényleges túlélése forog kockán. 1996-ban a bírók egyhangúlag megállapították ugyanakkor azt is, hogy jogilag kötelező a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások jóhiszemű folytatása és lezárása az 1968-as atomsorompó-egyezmény értelmében. Ennek ugyan nem minden atomfegyverrel rendelkező ország részese, de a Marshall-szigetek érvelése szerint a nemzetközi szokásjog alapján minden érintettet kötnek a megállapodás előírásai.


Az országban, amelynek alig hetvenezer lakosa van, és harminc évvel ezelőttig amerikai protektorátus volt, 1958-ig 67 kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, melyek tartós egészségügyi és környezeti károkat okoztak.