Az amerikai nagykövet beszólt a családtagok közbeszerzései miatt

Fotó: Hirling Balint

-

Colleen Bell azt hallja az amerikai üzletemberektől, hogy inkább nem fektetnek be Magyarországon, ha korrupció gyanúja merül fel. A nagykövet a Transparency International Magyarország "Átláccó" fesztiválján beszélt erről. Csepreghy Nándor államtitkár a rendezvényen bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a norvég kormánnyal, így folytatódhat a civil szervezetek támogatása a Norvég Alap forrásaiból. Ezek nem az Ökotárs által kezelt pénzek, sokkal nagyobb tételről van szó.


Az amerikai nagykövet először általánosságban beszélt a korrupcióellenes küzdelemről az ehhez kapcsolódó világnapon, és hangsúlyozta, hogy ha a csalók nyernek, akkor a fogyasztók veszítenek. Többet kell ugyanis fizetniük a termékekért vagy rossz minőségű árukhoz jutnak, hiszen túl sok pénzt kell költeniük a megvesztegetésre. A korrupció magas aránya a vállalkozásoknak is rossz, rontja a globális versenyképességüket.


Majd valamelyest konkrétabban fogalmazva Colleen Bell arról számolt be, hogy


üzletemberektől azt hallja: a korrupció közvetlenül befolyásolja az amerikai befektetési döntéseket. Ha egy üzleti lehetőségnél felmerül a korrupció gyanúja, inkább nem fektetnek be Magyarországon.

Ezt követően pedig hozzátette: az Egyesült Államokban tilos, hogy családi összefonódás legyen egy közbeszerzés esetén. A nagykövet arra utalt, hogy a napokban a parlament kormánypárti többsége váratlanul elfogadott egy módosító javaslatot, amely visszamenőlegesen szélesítette azoknak a körét, akik politikusok környezetéből mégis indulhatnak közbeszerzési tendereken.


Eredetileg november 1-jétől szigorúbb lett volna a szabályozás, és az állami vezetők családtagjait kizárta volna ezekből az üzleti lehetőségekből. Az egy hónap múlva megszavazott változtatás viszont már csak azoknak tiltja meg – ráadásul visszamenőlegesen – a közbeszerzésen való részvételt, akik egy háztartásban élnek a felsorolt politikusokkal.

Colleen Bell dícsérő szavakat is mondott, részben azért, hogy a rendőrség letartóztatott olyan vámtiszteket, akiket a gyanú szerint megvesztegettek az ukrajnai határon, másrészt pedig amiatt, hogy az online pénztárgépek bevezetésével automatizálták és átláthatóvá tették az adóbehajtást a kereskedelemben.

A diplomata ugyanakkor kifogásolta azt is, hogy miközben az adminisztráció elvileg segíthetné a korrupcióellenes küzdelmet, ez nem mindig történik így, és ezzel a megjegyzéssel "a paksi szerződésekre utaltam" - tette hozzá.


Éles vita a családi osztogatásról

A Miniszterelnökségnek a fejlesztéspolitika kommunikációjáért felelős államtitkára visszautasította a kritikát amiatt, hogy a parlament módosított a közbeszerzések potenciális résztvevőinek körén. Szerinte Magyarország elsőként vezetett be Európában ilyen szabályozást, és csupán azért, mert valaki politikai pályára adja a fejét, nem szabad a környezetében mindenkit megfosztani az üzleti lehetőségektől.


Mint Csepreghy Nándor hangsúlyozta, amúgy is a közbeszerzési pályázat döntésének jogszerűségét kell vizsgálni, és ennek átláthatóságát lehetővé teszi a novembertől életbe lépett új közbeszerzési törvény.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós ugyanakkor úgy látja, hogy ha valaki közhivatalt vállal, akkor el kell fogadnia, hogy az általa vagy a hozzátartozója által kontrollált vállalkozás ne kaphasson szerepet a közpénzekből finanszírozott üzletekben. Érvei között szerepelt az is, hogy az elmúlt években "mesés módon gazdagodtak" az Orbán Viktor miniszterelnökhöz közelállók, illetve elszaporodtak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások, amelyeknek a szabályozása szűkíti az átláthatóságot.

Az államtitkár ezzel szemben viszont az online pénztárgépek és az elektronikus útdíjfizetés bevezetését említette, valamint az adózás rendjének átalakítását.


A nagyobb norvég pénzek is jöhetnek a civileknek

Egy újságírói kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor bejelentette, hogy megszületett a magyar és a norvég kormány között a megállapodás a Norvég Alap munkájának a folytatásáról. Hozzátette: ez lehetővé teszi, hogy ismét lehívhatóvá váljanak azok a pénzek, amelyekre ezen az alapon keresztül pályázhatnak a döntően civil szervezetek.

A norvég alapként ismert intézmény (pontosan: a Norvégia, Liechtenstein és Izland által létrehozott EGT és Norvég Alap) két alapvető részből áll, a nagyobb által nyújtott támogatásokat közvetlenül a norvég kormány folyósította, Oslo ezeknek a kifizetéseknek a felfüggesztéséről döntött 2014 májusában, sérelmezve, hogy a pénzek kormányzati kezelőrendszerét egyetértése nélkül a magyar kormány átalakította.

A norvég alap kisebb részét a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyeli, ezekhez tartoztak azok a projektek és pénzek, amelyeket Magyarországon az Ökotárs vezette konzorcium kezel. A kormány az Ökotárs szerepét is kifogásolta, az alapítvány ellen különböző eljárások indultak, de ennek a párharcnak már vége, volt, amelyet törvénytelennek minősítettek, volt, amely bűncselekmény hiányában szűnt meg, az Ökotárs és társai által kezelt területen azóta rendben folyt a munka, érkeztek a támogatások.

Amiről tehát most Csepreghy államtitkár beszélt, az a 2014 májusában Norvégia által felfüggesztett támogatások újraindítása lehet. A norvég követség, illetve a norvég alap honlapján egyelőre nincs hír arról, hogy megszületett a megállapodás a magyar kormánnyal.