Az amerikai kormány nem szeretne Hóman-szobrot

Forrás: Wikipedia

-

Amerikai kormányzati szereplők és több magas rangú diplomata is részt vett azon a konferencián, amelyet Hóman Bálint politikai tevékenységéről és antiszemitizmusáról szervezett a Political Capital. Robert Berschinski amerikai helyettes államtitkár kijelentette, szeretnék, ha a politikus-történésznek nem lenne szobra, és biztosak abban, hogy a magyar kormány meg tudja akadályozni a felállítását.


„Végtelen történetnek” nevezte az antiszemita megnyilvánulások körüli botrányokat és vitákat Ilan Mor izraeli nagykövet a Political Capital Hóman Bálintról tartott konferenciáján – még akkor, amikor nem értesülhetett a Hóman Bálint Alapítvány bejelentéséről, hogy a fehérvári önkormányzat figyelmeztetése ellenére sem áll el az emlékmű felállításának szándékától.

A diplomata szerint nemcsak a Hóman Bálint szobra körül kirobbant vita, de például a párizsi merényletek után zsidózó szentgotthárdi polgármester megnyilvánulása is azt jelenti, hogy ezek a jelenségek időről időre megjelennek Magyarországon.


Ez így volt akkor is, mielőtt Magyarországra érkeztem, és valószínűleg azután is folytatódni fog, hogy elhagytam az országot

– mondta Mor, akinek mandátuma jövőre jár le, hozzátéve, nem maradnak csöndben egyetlen ilyen esetben sem.

„Ma az Atlanti-óceán mindkét oldalán nagyon súlyos kérdésekkel kell szembenézni, mint a terrorizmus, migráció, a szélsőséges eszmék megjelenése. Ebben a helyzetben sajnos olyan retorika újjáéledését tapasztalhatjuk, amely egyszer már súlyos tragédiát okozott” – kezdte nyitóbeszédét Robert Berschinski. A helyettes államtitkár szerint Amerika sem mentes ezektől, ott is vannak politikusok, akik rövid távú politikai célok érdekében populista, veszélyes szólamokat hangoztatnak.


Amikor politikusok egész embercsoportokat – legyenek azok romák, muszlimok, bevándorlók – »másoknak« definiálnak és megbélyegeznek, az nagyon veszélyes. A szavak és a történelmi emlékek is számítanak, ezért vagyunk most itt

– mondta Berschinski.

A helyettes államtitkár ezek után felidézte, hogy Hóman Bálint a magyar parlament tagja, minisztere volt akkor, amikor elfogadták azokat a törvényeket, amelyek a magyar zsidók deportálásához vezettek, és az utolsó pillanatig kitartott a náci rezsim mellett. „Hóman egyértelműen antiszemita politikai szereplő volt” – mondta, ennek ellenére vannak, akik „szeretnék tisztára mosni a múltját, amit meg kell akadályozni”. „Az természetesen a magyar, a székesfehérvári polgárok dolga, hogy eldöntsék: látni akarják-e ezt a szobrot. De jogunk és kötelességünk, hogy feltegyük a kérdést a magyar kormánynak: támogat-e egy ilyen lépést, emléket akar-e állítani egy ilyen embernek” – mondta Robert Berschinski.

Egy kérdésre válaszolva később Berschinski azt mondta, korábban már világossá tették formális és informális csatornákon is a magyar kormánynak, hogy szeretnék, ha megakadályozná a szobor felállítását, mert tudták, hogy képes is erre. Ira Forman, az amerikai kormány holokauszttanításért felelős különmegbízottja azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy a történelem sokszor nagyon bonyolult, de politikai szerepvállalása miatt Hóman megítélése nem lehet az, és biztosak abban, hogy a magyar kormány nem akar ezzel közösséget vállalni. Hóman Bálint történelmi szerepével és megítélésével korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.



Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta, már akkor megkeresték Cser-Palkovics András fideszes székesfehérvári polgármestert, hogy a város önkormányzata meghozta a szobrot támogató döntését. Éppen azért, mert nem szerettek volna „nyilvános balhét”, nem rajtuk múlt, hogy az lett belőle. Heisler szerint azt is ki kell emelni, „ez nem zsidó ügy, hanem egész Magyarország ügye”, hiszen Hómannak része volt abban is, hogy Székesfehérvárt porig rombolták a második világháborúban.



Így látják a történészek

Kovács M. Mária történész arról beszélt, Hómannak miniszterként alapvető szerepe volt a magyar közvélemény formálásában abba az irányba, amely végül a zsidótörvények egyenes következményeként a holokauszthoz vezetett, és ő maga is aktív részese volt ezen törvények kidolgozásának és elfogadtatásának. 1938-ban Hóman például elérte, hogy lemondjon az igazságügy-miniszter, aki ellenezte a zsidótörvényeket.

Egy évvel később oktatási miniszterként Hóman maga terjesztette ki a zsidók számát hat százalékban korlátozó intézkedéseket a középiskolákra is, és vezette be, hogy a zsidóknak elkülönített osztályokban, egyetemi csoportokban kell tanulniuk. Később az ő rendelete nyomán vezették be a zsidók teljes kitiltását az állami, gazdasági pozíciókból, majd még a sportklubokból is. Azok között a parlamenti képviselők között volt, akik a legutolsó pillanatig hangoztatták, hogy ki kell tartani a német szövetség mellett, és a nyilas hatalomátvétel után is végig kitartott Szálasi mellett.

Frank Tibor történész, az ELTE tanára szerint Hóman szobrának felállítása olyan kaput nyithat meg a magyar szélsőjobbnak, amely újabb történelmi szereplők rehabilitálását eredményezheti. Felidézte, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia az első világháború előtt még egy viszonylag liberális hely volt, ahol sok zsidó talált menedéket például az oroszországi pogromok elől menekülve. A történész szerint a magyar társadalom mindig is számos nemzetiségből állt, melyek közül a zsidók voltak az egyik csoport. A Tanácsköztársaság és a kommunista hatalomátvétel vezetői közül azonban sokan voltak zsidó származásúak, és a történész szerint ez is hozzájárulhatott, hogy első világháború, majd a trianoni trauma nyomán erősödött az antiszemitizmus.

Frank Tibor szerint ma már nagyon kevesen ismerik Hóman tudományos munkásságát, és Szekfű Gyulával írt közös könyvét sem olvassák már, noha az „máig az egyik legjobb munka a magyar történelemről”. A történész szerint Magyarországon sem ment végbe a második világháború után nácitlanítás, és a történelmi traumák feldolgozása sem történt meg. Az egyetemi tanár szerint az egyik legnagyobb baj, hogy „a mai fiatalok szinte semmit nem tudnak a történelemről” – de ez nem csak magyar sajátosság.

Kovács M. Mária szerint az, hogy Hóman után már Bárdossy Miklós volt kormányfő rehabilitálása is napirendre kerülhet, azt jelzi, egy tendenciával állunk szemben, ez azonban nem csak Magyarországra jellemző, Romániában, a balti államokban, Macedóniában szintén hasonló tapasztalható.