Az állami vagyonfelügyelő kezében a csődbe ment család számlája

Fotó: Getty Images/iStockphoto / wildpixel

-

A csődvédelemben az adósnak szerződést kell kötnie az állam által kijelölt vagyonfelügyelővel, hogy a család életéből mi mindenbe láthat bele az idegen. Az eljárás egy új bankszámla megnyitásával kezdődik, és a felügyelő szükség esetén rendelkezhet afelett.


Újabb rendelet készül az adósságválságba kerültek helyzetének rendezésére. A családi csődvédelemről (természetes személyek adósságrendezéséről) szóló törvényt júniusban fogadta el a parlament, és ennek alapján néhány héten belül már lehet kérni a részvételt a programban. Az Igazságügyi Minisztérium új rendelet-tervezete az adós és a szabályok betartását ellenőrző vagyonfelügyelő kapcsolatát szabályozza.

A jogszabály meghatározza, hogy minek kell mindenképpen benne lennie a kettejük megállapodásában. A gyakorlatban ennél bővebb vagy részletesebb dokumentumok is készülhetnek, de azt például mindenképpen tartalmaznia kell, hogy az adós bevételeiről, esetleges vagyonértékesítéséről mikor, milyen formában kell tájékoztatnia a vagyonfelügyelőt.

A csődvédelemben elsősorban az adós gazdálkodását felügyelik. Ehhez az adósnak nyitnia kell egy adósságtörlesztési számlát valamelyik bankban, és arra kell utalnia a keresetét, illetve egyéb rendszeres bevételei közül azokat, amelyeket egy külön kormányrendelet nem von ki az adósságrendezés köréből. Ugyancsak az adósságtörlesztési számlán kell majd kezelni az adós mindennapi megélhetéséhez nem szükséges vagyonának értékesítéséből származó bevételeket is.

Az adósságtörlesztési számla továbbra is az adós számlája, a számlán kezelt pénzeszközök az adós tulajdonát képezik, de az adósságrendezés végrehajtása érdekében a családi vagyonfelügyelő rendelkezési jogot kap, az intézkedéseivel azonban köteles elszámolni.

Az adósnak a mindennapi életvezetési kiadásaihoz nyitott fizetési számlájára utalhatók az adósságrendezésbe nem kerülő, külön kormányrendeletben felsorolt jogcímeken kapott, kisebb összegű bevételek, továbbá az az összeg is, amit az adós a rendszeres havi bevételeiből a saját maga és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetésére és a rezsiköltségekre visszatarthat.

A számla felett az adós megtartja a teljes rendelkezési jogot, de nem tehet olyan kötelezettségvállalást - például hitelkeret vagy hitelkártya igénylését -, ami újabb, kontrollálhatatlan eladósodást indíthatna el.