Az állami beruházások felét Brüsszel finanszírozta

Fotó: AFP / PEDRO ARMESTRE

-

Nincs még egy olyan uniós tagállam, ahol az állami beruházásokat olyan nagy mértékben finanszírozta volna Brüsszel, mint Magyarországon.


Egy a múlt hét végén közzétett jelentés megerősíti azt a feltételezést, hogy talán egyetlen uniós tagállam gazdaságának növekedéséhez sem járultak hozzá nagyobb mértékben az uniós pénzügyi transzferek, mint Magyarországon – állítja a Bruxinfo.
A 28 tagország közül hazánkban volt a legmagasabb a kohéziós finanszírozás aránya, ami a 2007 és 2013 között futó pénzügyi időszakban a beruházásokra fordított állami kiadások körülbelül 57 százalékát tette ki. A következő ország, Litvánia esetében is csak az 52 százalékot érte el ez a mutató. Az Európai Bizottság pénteken tette közzé a 2007 és 2013 közötti időszak regionális politikájának végrehajtásáról szóló független jelentést. Ebből többek között az is kiderül, hogy a hétéves periódus minden egyes évében fejenként átlagban 304 eurót költött felzárkóztatási források formájában az EU Magyarországra.
A Bizottság, illetve a független értékelés szerzőinek becslése szerint az uniós forrásból finanszírozott beruházások 2015-ben kereken


5 százalékkal magasabb GDP-t eredményeztek hazánkban ahhoz képest, mintha egyáltalán nem lett volna EU-finanszírozás.

2023-ra nagyjából 4,5 százalékkal magasabb GDP-t jósolnak az országnak az alapforgatókönyvhöz képest a 2007 és 2015 között uniós támogatásokból eszközölt beruházásoknak köszönhetően. Ez a mutató is messze a legmagasabb az EU-ban.



A jelentés aláhúzza, hogy az uniós támogatásnak köszönhetően 109 000 munkahely létesült, közel félmillió háztartás csatlakozott új vagy korszerűsített szennyvízhálózathoz. Mintegy 2500 kilométer közutat és 216 kilométer vasutat korszerűsítettek, és emellett 502 kilométer új utat és 20 kilométer új vasutat építettek. Több mint 3900 kutatási projekt részesült támogatásban, és több mint 72 000-en jutottak újonnan szélessávú internet-hozzáféréshez.
Az Európai regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból Magyarország összesen 21 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott. Ennek a keretnek több mint a felét (nagyjából 55 százalékát) a közlekedési és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére fordították.
Ami az EU egészét illeti, egymillió új munkahely létesült. Ez az ebben az időszakban az EU-ban újonnan létesült munkahelyek egyharmadának felel meg. A kohéziós politika keretében befektetett minden euró további 2,74 euró GDP-t fialt, ami a becslések szerint 2023-ig további 1 billió euró GDP-megtérülést jelent.
A kohéziós szakpolitika a jelentés szerint valamennyi EU-tagország gazdaságának a javára vált. Az EU növekedési és foglalkoztatási politikájának pilléreként közel 400 ezer kkv-nak és startupvállalkozásnak biztosítottak finanszírozást, és 5 ezer kilométer új közút épült a 7 év alatt.