Az állam veszi kézbe az iskolákat

Fotó: MTI / Marjai János

Az állam lesz a közoktatási intézmények működtetője és fenntartója az Országgyűlésnek kedden benyújtandó törvényjavaslat értelmében. Sipos Imre a köznevelési kerekasztal keddi ülése után azt mondta: egyértelmű felelősségi viszonyokat kell biztosítani, ezt szolgálják a változtatások. Közben az alapítványi és magániskolák a működésük ellehetetlenítése miatt tiltakoznak.


A köznevelési helyettes államtitkár szerint a kerekasztalon konszenzus volt arról, hogy a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, kiegyensúlyozott működést kell biztosítani az iskoláknak. Ne fordulhassanak elő olyan technikai problémák, hogy azon kell vitatkozni, ki veszi a krétát vagy a szivacsot. Sipos úgy látja, hogy a legtöbb elégedetlenség gócpontja épp ez a vegyes rendszer volt.

Jelenleg az önkormányzatok működtetik az intézmények 55 százalékát, az állam pedig közel 45 százalékuknál működtető. Előbbi 2851, utóbbi 2303 intézményt jelent, ám a nagyobb létszámú iskolák az önkormányzatoknál vannak.


Az új intézményfenntartó három szintre oszlik majd: lesz egy központ, 56 tankerületi központ, harmadik szintként pedig az intézmények. A rendszerből tehát kikerül a megyei szint, amely eddig állítólag lassíthatta a döntéshozatalt, illetve zavart okozhatott; az irányítás egycsatornássá válik.

Az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd. Saját bevételeiknél azt kérik, hogy azokat az iskola fejlesztésére fordítsák. Az iskolaigazgatóknak – a javaslattételi jog helyett – egyetértési joguk lesz a pedagógusok alkalmazásánál.

A kerekasztal másik keddi témája a tartalomszabályozás volt: Sipos Imre azt ígérte, hogy az új nemzeti alaptanterv koncepcióját az év végéig teszi le az illetékes munkacsoport.

Sipos Imre az alapítványi iskolákat érintő esetleges változásokról kérdésre azt mondta: a finanszírozásukat ugyanazon logika mentén kapják, mint eddig, és a kerettanterveket is használhatják, ahogy eddig tehették.



A Waldorf Szövetség és az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete ezt egészen máshogy látja. Ahogy azt a VS is megírta nemrég, az NGM az alternatív iskolák működését ellehetetlenítő törvényjavaslatot tervez benyújtani. A jövő évi központi költségvetést megalapozó új javaslat értelmében az alternatív iskolák tanterve csak akkor térhet el az állami intézményekétől, ha ez az eltérés többletszolgáltatásnak minősül. „Ezek az intézmények azonban nem a többletre, hanem a másra kaptak engedélyt” – mondta kérdésünkre Horn György, az egyesület elnöke, aki szerint ez az alternatív iskolák megszűnéséhez vezethet.


Horn nem is érti, mit jelent a „többletszolgáltatás” kifejezés ebben a kontextusban: „Vállalni kell a Waldorf-iskoláknak vagy a Kincskeresőnek, hogy már decemberre megtanítják gyorsírni a gyerekeket, ellentétben az állami iskolákkal, vagy mit?” – illusztrálta a követelmény abszurditását. Az egyesület emiatt arra kéri a minisztériumot és a miniszterelnököt, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot, és tartsák meg az eddigi szabályozást.


Középen Horn György, aki egy vitaesten beszélgetett nemrég az oktatásról testvérével, Horn Gáborral


Az egyesület emellett az alapítványi szakiskolák államosításával kapcsolatban is tiltakozott. Horn szerint már régóta zajlik az alapítványi szakképzők ellehetetlenítése az államilag meghatározott keretszámokkal, ennek lenne a végső állomása az egyoldalú államosítás, amit jelenleg próbál egyoldalúan kikényszeríteni az állam.


Az alapítványok decemberben kaptak ultimátumot, hogy akkor csatlakozhatnak a szakképzési centrumokhoz, ha ingyen felajánlják a tulajdonukat – az épületet, a taneszközöket, az asztalokat és a vendéglátóegységeket is beleértve. A megállapodási tervezet értelmében a centrum nevezné ki az iskola vezetőjét, és a tanárokat is ő alkalmazná. „Ez ugyanaz a szerződés volt, mint amit az önkormányzatok kaptak az iskolák átadásáról, csak itt magántulajdon államosításáról volt szó.” Az alapítványi iskolák ezt nem írták alá, februárban pedig a tárgyalások is végleg befagytak az ügy kapcsán.

Horn György elmondása szerint április végén érkezett egy új, még szigorúbb megállapodástervezet, amelynek értelemben azonnal el kellene bocsátani a tanárokat, át kell adniuk az épületet és a gépjárműveket. „Ennél még tulajdonképpen akkor is jobban jár egy alapítvány, ha megszünteti a működését” – vonta le a következtetést Horn, aki szerint álszent az az érv, hogy szó sincs itt államosításról, hiszen az alapítványok tulajdonában marad minden. „Ez olyan, mintha beköltöznének a lakásomba, és azt mondanák, hogy cserélhetem az égőt és fizethetem a biztosítást, de be nem mehetek” – mondta Horn a VS-nek, aki szerint nem kevés tanulóról van szó, hiszen a szakközépiskolások húsz százaléka alapítványi iskolába jár. Az aggályaikat jelezték a minisztérium és a miniszterelnök felé is, de egyelőre nem kaptak semmi választ.