Az állam majd szakmát ad a gyereknek. Csak nem azt, amit szeretne

Fotó: MTI/MTVA / Kallos Bea

-

Már két hét se maradt a végleges középiskolai felvételi eredmények kihirdetésééig, viszont még mindig nem dőlt el, hogy melyik intézmény milyen szakmát és milyen létszámban oktathat ingyenesen. Több iskola maga sem biztos abban, hogy indíthat-e új osztályt ugyanazokban a szakmákban, amelyekben egyébként évek óta folytatja a képzést. A rendszert megkavaró minisztérium szerint az iskolák vállaltak túlzott kockázatot.


Sok gyerek és szakiskola terveit borította fel az úgynevezett szakmaszerkezeti döntésről szóló februári kormányrendelet. A jogszabály ugyanis akkor jelent meg, amikor már mindenki kiválasztotta, hogy hol akar tanulni, elküldte a jelentkezési lapját, és a felvételik is jórészt lezajlottak.

Az ideiglenes felvételi jegyzékeket, vagyis az ideiglenes rangsort már közzétették az iskolák, április 22-ig pedig az Oktatási Hivatalhoz tartozó győri felvételi központnak ki kell alakítania a végleges középiskolai felvételi sorrendet is. A diákokat április 29-ig kell értesíteni arról, hogy felvették-e őket a választott középiskolába, vagy sem. A szakközépiskolák és szakképző intézmények egy része azonban még azt sem tudja pontosan, hogy hány gyereket vehet fel, sőt helyenként abban sem biztosak, hogy egyáltalán elindíthatják-e a korábban meghirdetett szakképzésüket, vagy esetenként nem kell-e bezárniuk az egész intézményt.


Két hét múlva kihirdetik a középiskolai felvételik eredményeit, de a szakiskolák nem tudják, hány gyereket és milyen képzésre vehetnek fel


A mindenható rendelet az ingyenes oktatásról szól

Az első, állam által támogatott, tehát ingyenes szakmát csak iskolarendszerű képzésben lehet megtanulni, tanfolyamon nem. De nem minden szakma ingyenes, amelyet egyébként szakképző iskolában tanítanak.

Megyénként eltérően vannak korlátlanul támogatott, egyáltalán nem támogatott és csak részben, egy bizonyos létszámig támogatott szakmák. Utóbbiakat nemcsak megyére, de fenntartóra lebontva is a kormányrendelet határozza meg, a keretszámokban pedig benne van a nappali és a felnőttoktatás is. Ráadásul a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal külön hangsúlyozza, hogy a kormány döntésének betartása a feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak.


A rendelet mintegy fél évet késett, és átrendezte a terepet

Mint korábban megírtuk, a rendelet ez év február 10-én jelent meg a Magyar Közlönyben, az Oktatási Hivatal pedig február 17-én tájékoztatta a szakképző intézményeket, hogy ennek alapján töröljék a nem indítható szakképzéseket, illetve, ha módjuk van rá, vegyenek fel újakat. Az új területeket csak azokból lehetett kiválasztani, amelyek oktatását a költségvetés korlátlanul finanszírozza, feltéve, hogy az akár egészen más jellegű szakmákhoz megvannak a megfelelő oktatók és a tárgyi feltételek.

A legnagyobb változás az idei tanévhez képest jövőre az lesz, hogy sok, idén még korlátlanul finanszírozott szakma létszámkorlátossá válik. Ez még nem jelentené, hogy kevesebb gyerek tanulhat egy-egy szakmát, csakhogy a nem az állam (vagyis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ [Klik] és a Földművelésügyi Minisztérium) által fenntartott szakképző intézmények közül sok egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben kapott keretet, azaz régóta oktatott szakmákban sem indíthatnak új osztályt szeptembertől. Az állami fenntartóknak pedig egyelőre nincs több iskolájuk, és kérdéses, hogy egyáltalán van-e nagyobb oktatási kapacitásuk az eddiginél.



Miért rossz ez a gyakorlatban?

Mint a fenti grafikából is kiderül, bár a nem állami intézmények képzéseit kevésbé támogatja az állam, összességében látszólag mégis több mint duplájára emelkedett a támogatott helyek száma. (Ez valójában azért nem igaz, mert több, korábban korlátlanul támogatott, vagyis teljesen ingyenes szakképzés is átkerült a részben támogatott csoportba. Az ingyenes helyekről azonban nincsen statisztika, hiszen a korlátlanul támogatott helyekre elvileg akárhány diákot felvehetnének az iskolák.)


Mi akkor a gond, a gyerek majd legfeljebb egy állami iskolában tanulja ki a szakmát, nem? Csakhogy ez sajnos a gyakorlatban nem így működik. Tegyük fel, hogy ön nagyvárosban él, a gyereke a jó elhelyezkedési lehetőségekkel kecsegtető vendéglátós képzések egyikére, esetleg a szintén népszerű fodrászképzésre szeretne jelentkezni, önnek pedig nincs pénze arra, hogy kifizesse ennek a költségeit. Mivel a nem állami, de támogatott képzésre immár sokkal nehezebb bekerülni, jelentkezik egy állami intézménybe, hiszen ott – elvileg – van kvóta bőven. Csakhogy hiába emelkedett jócskán a támogatott helyek száma, az adott állami iskola mégsem tud több gyereket felvenni vendéglátós tanulónak, mint korábban, hiszen se pluszintézménye, se felszerelése, se oktatói nincsenek ehhez. Hogy akkor mit mond majd az iskola a gyerekének? Alighanem egy másik, akár teljesen ingyenes, ámde jóval kevésbé vonzó képzést fog ajánlani. Vagyis fodrász vagy szakács ugyan nem lehet a gyerek, de az államnak köszönhetően ingyen kiképzik női szabónak vagy szárazépítőnek.

Elvileg a korlátlanul támogatott képzések között is vannak népszerű szakmák, az iskolák kapacitása azonban itt is határt szab. Pest megyében például ingyenes az asztalosképzés, érettségi nélkül az elmúlt évben mégis összesen csak ötven gyereket tudtak felvenni ebben a tanévben, holott kétszer annyian jelentkeztek rá. (A részben és korlátlanul támogatott szakképzését itt találja.)


Nem mindenki juthat be az általa választott népszerűbb szakokra


Veszélyben a baptista iskolák, csak azt nem tudni, kinek jó ez

A nem állami iskolák különbözőképpen próbáltak alkalmazkodni az idei új helyzethez. Van, amelyik felélesztette az évekkel ezelőtti képzéseit, van, amelyik egyszerűen elutasította az érintett szakmára jelentkező gyerekeket, van, amelyik részben fizetőssé tette a képzést, és olyan is, ahol várhatóan megszűnik az intézmény. Végül vannak iskolák, amelyek még reménykednek, ugyanis elvben lehetőség van arra, hogy a Klik a saját államilag támogatott keretéből átadjon más fenntartóknak, és erről folynak is tárgyalások, döntés azonban sok helyen még nem született.

Az egyik legnagyobb vesztes, a Baptista Szeretetszolgálat például nem szüntet meg egyetlen iskolát sem, és a meghirdetett képzéseket is elindítja, de a tavalyinál és a tervezettnél jóval kisebb létszámú osztályokkal – mondta a VS.hu-nak Szabó Csaba oktatási igazgató, aki nem tudja, hogy miért vonták el tőlük az eddigi létszámkeretük legnagyobb részét, összesen 1890 államilag támogatott helyet. A szeretetszolgálat a negyedik legnagyobb szakképzési iskolafenntartó, 19 iskolát működtet, köztük 18 szakiskolát és szakközépiskolát. Több közülük sajátos nevelési igényű, illetve hátrányos helyzetű gyerekeket is fogad, akiknek egyébként nem sok esélyük lenne a népszerű szakmákat kitanulni.



Nem tudni, milyen alapon döntöttek

A kormányrendelet az Emmi javaslata alapján készül, de a szakképzés a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) tartozik, és végső soron ez a tárca hozza meg a döntést a létszámkeretekről. Az NGM ugyan nem válaszolt az azzal kapcsolatos kérdéseinkre, hogy a Baptista Szeretetszolgálat miért nem kapta meg az évek óta oktatott szakmákhoz a támogatást, viszont jelezte, hogy a rendelet megjelenése után a Klik „számos esetben keretszámátadással biztosított kvótát a nem állami fenntartók számára”.

A megkötött, aláírt megállapodásokat tartalmazó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján elérhető táblázat szerint a „számos eset” három megyében összesen 174 átadott helyet jelent három fenntartó számára, amelyek között még nem szerepel a Baptista Szeretetszolgálat.

A tárgyalások folynak, elvi szinten le is zárultak, de a megállapodások még nincsenek aláírva – erősítette meg Szabó Csaba is. A baptista iskolák például csak Szabolcs-Szatmár megyében kaptak minimális államilag támogatott létszámkeretet szakács-, cukrász- vagy pincérképzéshez, miközben a szakmákat több megyében és több iskolában is oktatják. A rendelet megjelenése után a szeretetszolgálat arról tájékoztatta a jelentkezőket, hogy két intézmény, a budapesti KIVI és a debreceni Aranybika kimenő rendszerben meg is szűnhet.


szakképzés, szakiskola, Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium

A Baptista Szeretetszolgálat 18 szakiskolát és szakközépiskolát üzemeltet


Mire megy ki a játék?

Hogy mennyire nehezen értelmezhető a támogatott létszámról szóló döntés, azt a fentebb már említett szakácsképzés helyzete mutatja. Ez népszerű szakma, a hároméves szakképzésben azok közé tartozik, ahová sokan jelentkeznek, és hamar elfogynak a helyek. Ráadásul egyike azoknak, amelyeknek a tanulása már nyolc általános után megkezdhető.

Ebben a tanévben hét megyében plusz Budapesten támogatja az állam korlátlanul, szeptembertől viszont mindenhol létszámkorlátos lesz, vagyis csak meghatározott számú gyereket vehetnek fel az iskolák. Önmagában ez még nem jelentené azt, hogy kevesebben tanulhatják, mert országosan négyezer fővel nőtt emiatt a részben támogatott létszám. A többletet azonban teljes egészében a Klik kapta meg, amelynek viszont, mint írtuk, ugyanannyi iskolája van, mint ebben a tanévben is, a szakemberek szerint valószínűtlen, hogy jóval nagyobb létszámú gyereket el tud vagy el akar helyezni.

Az államilag támogatott létszámot éppen azoktól a fenntartóktól vette el a szaktárca, amelyeknek az iskoláiban eddig helyet kaptak a rosszabbul tanuló vagy hátrányos helyzetű gyerekek is. Ők, ha nem jutnak be ezekbe az intézményekbe, olyan szakmát kell, hogy válasszanak a közelükben elérhető Klik-iskolákban, amelyet egyébként kevesen akarnak tanulni, tehát van hely, és felveszik őket. A másik lehetőség a fizetős képzés, de éppen ezeknek a családoknak erre nincs pénzük.



A fővárosi szakácsképzés állatorvosi ló is lehetne

A fővárosi adatokat átnézve az látszik, hogy itt a Klik neves szakácsképző iskolái a többszörösét kapták meg annak a létszámnak, mint amennyi gyereket ebben a tanévben oktatni kezdtek.

Az állam Budapesten ebben a tanévben még korlátlanul támogatta a képzést, vagyis minden iskola annyi gyereket vehetett fel, amennyit szeretett volna, és amennyi kapacitása volt. A 2014/15-ös tanévben a köznevelési információs rendszer (KIR) szerint tizenegy szakiskolában indult hároméves szakács szakképzés, ebből négy intézményt működtet a Klik, egyet a Fölművelésügyi Minisztérium, hármat a Baptista Szeretetszolgálat, további ötöt öt különböző alapítvány. A Klik és az FM iskoláiban idén 171-en kezdtek tanulni, a baptista iskolákban 75-en, a többi ötben pedig nyolcvanan.

Ehhez képest a 2015/16-os tanévre Budapesten kizárólag a Klik és két nem állami fenntartó kapott képzési keretet erre a szakmára: a Tehetséges Más Fogyatékosokért Oktatási Alapítvány (26 fő) és az Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Oktatási Központ Alapítvány (28 fő). A Klik iskoláinak 720 hely jutott.

A Tehetséges Más Fogyatékosokért alapítvány, amely a Gyermekház nevű, sajátos nevelési igényű gyerekeket is fogadó iskolát működteti, ebben a tanévben is képez szakácsokat. Az Európa 2000 viszont –a KIR adatai szerint – idén nem folytat iskolarendszerű, hároméves szakácsszakképzést, és az iskola honlapja szerint jövő szeptemberre is csak érettségi utánra hirdették meg, amiért havonta 10 ezer forint hozzájárulást is kérnek.

A szakmaszerkezeti döntés miatt az FM középiskolája és az egyik alapítvány már jelezte a honlapján, hogy nem indít szakácsképzést. Az FM azt a 85 gyereket, akik kizárólag ezt jelölték meg a jelentkezési lapjukon, elutasította, az egyik alapítvány pedig részben fizetőssé teszi a szakmát. A baptista szakképzők végül nem szüntetnek meg iskolát, az egyelőre alá nem írt megállapodások értelmében, ha kis létszámban is, de mégis felvehetnek szakácstanulókat.


szakképzés, szakiskola, kőműves

Egy kevésbé népszerű szakma


Budapest nem kivétel

A fővároshoz hasonló a helyzet Debrecenben is. Államilag támogatott létszámot a 2015/16-os tanévre szakács szakmára a Kliken kívül a megyében a Humán Racionális Innovatív Alapítvány és az Innováció Európáért Oktatási Közhasznú Nonprofit Kft. kapott, viszont szakácsképzést Debrecenben a Klik két vendéglátóipari szakiskoláján kívül a Baptista Szeretetszolgálat Aranybika-szakiskolája és a Matura Alapítvány Abigél-iskolája folytat.

Hajdú-Bihar megyében már ebben a tanévben sem támogatták korlátlanul a szakácsképzést. Az Aranybikába például négyszeres volt a túljelentkezés, és 60 gyereket tudtak felvenni. A Klik iskolájában 74, az Abigélben pedig 11 szakácstanuló kezdett tanulni.

Az Abigél iskolái jövő szeptembertől a korlátozottan támogatott létszámkeretük nagyját – 1258-ból 1074 helyet – országszerte elveszítik a szakmaszerkezeti döntés szerint.

A támogatott létszámhoz jutó Humán Racionális Innovatív Alapítvány Nemes-iskolájában viszont nappali szakképzés ebben a tanévben egyáltalán nem indult, de a KIR adatbázisa szerint nem folytattak középiskolai szakképzést az ezt megelőző tanévben sem.
Az Innováció Európáért Oktatási Közhasznú Nonprofit Kft. pedig ebben a tanévben nem Hajdú-Biharban, hanem Nyíregyházán képez szakácsokat az általa fenntartott Tessedik Sámuel-iskolában.

A debreceni Aranybikának sincs aláírt keretátadási megállapodása, bár az ígéret szerint 48 fős keretszámot kap a szakács- mellett a cukrász- és a pincérképzésre is. Az iskolába 450 gyerek jelentkezett, és eredetileg 5 osztályt szerettek volna indítani összesen 112 fővel – ehelyett a jelenlegi helyzet alapján háromszor 16 fős miniosztályokkal kezdik a szeptembert.

Arról nincs hír, hogy bármelyik Klik-iskola lényegesen több gyereket venne fel, mint tavaly, de a Kliknek egyébként nem is kell kitöltenie a kapott, államilag támogatott létszámot. Ezzel szemben a nem állami fenntartóknak el kell indítaniuk a kapott keretnek megfelelő létszámú osztályokat, vagy az összeset elveszítik.


szakképzés, szakiskola, középiskolai felvételi


A minisztérium szerint nincs probléma

Az NGM azt írta a VS.hu-nak, hogy a szakképző iskolák döntő többségének nem okoz problémát a keretszámok változása, ezenkívül úgy látják, hogy a jelen helyzethez az is hozzájárult, hogy sok iskola „túlzott kockázatot vállalva tervezte meg a felvételi keretszámait és fogadta a tanulói jelentkezéseket”.

A 2016/2017-es tanévre újabb szakmaszerkezeti rendelet készül. Április 21-ig tehet javaslatot a Klik és az FM arra, hogy szerintük hány gyereket tudnak oktatni szakiskolákban, illetve szakközépiskolákban. Ugyaneddig tehetnek javaslatot a nem állami fenntartók is arra, hogy melyik megyében, melyik szakmán belül hány fős képzést indítanának.

Ami a jövő tanévet illeti, május 4. és 15. között pótfelvételi eljárást indítanak azok az iskolák, amelyekben a férőhelyek legalább tíz százaléka üresen maradt. Végül a majd valamikor véglegessé váló keretátadási megállapodások után augusztus 31. lesz az az időpont, amikor biztosan mindenki megtudja, hogy hol folytathatja a tanulmányait.