Az állam késlekedése miatt elvéreznek a tanodák

Fotó: MTI / Komka Péter

-

Országszerte 200 tanoda működését sodorja veszélybe, hogy már lassan fél éve késnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt, kifejezetten a tanodákat támogató pályázat eredményei, ezáltal a nyertesek kifizetése is. Sok tanoda már a működőképesség szélén áll, és így nem is tudják hozni azokat az eredményeket, amelyeket a támogatás fejében a pályázat kiírói is elvárnak tőlük.


Komoly veszélybe kerülhet több, zömmel hátrányos helyzetű gyerekeket segítő tanoda működése országszerte, mert lassan fél éve késik a működésüket nagy részben finanszírozó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által kiírt pályázat eredményhirdetése, így az elnyert pályázati források kiosztása is. A tanodák támogatására kiírt Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (EFOP) pályázat eredményeit áprilisban kellett volna kihirdetnie az Emberi Erőforrások Minisztériumának, azonban a tanodákat összefogó ernyőszervezet, a Tanodaplatform szerint ez még mindig nem történt meg – írja az Abcúg.

A finanszírozási káosz miatt vannak olyan tanodák, amelyek korábbi programjukhoz képest csökkentett üzemmódban, egyéb alternatív források bevonásával próbálnak túlélni, de számos délutáni iskola már kénytelen volt beszüntetni működését pályázati támogatás hiányában.

A Tanodaplatform szerint a folytonosság hiánya komoly károkat okoz a tanodáknak, a működési szünetben ugyanis a szülők és a településen élők bizalma is elvész a tanodások felé, amit nagyon nehéz újra felépíteni. Ráadásul a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozásnak inkább hosszú távon láthatók a hatásai, az időről időre megszakadó munka pedig lehetetlenné teszi az eredményesség mérését.


2 évre jelentene biztonságot

Az EFOP pályázat keretében most összesen 5 milliárd forintot kellene szétosztania az Emmi-nek. Az egyenként maximum 30 milliós pályázati forrásra ezer körüli pályázat érkezett, amiből körülbelül 200 nyertest kellett volna kiválasztania a pályázat elbírálóinak – magyarázta Szűcs Norbert, a magyarországi tanodákat képviselő ernyőszervezet, a Tanodaplatform egyik vezetője.

A pályázaton nyertes projekteknek 2 év a megvalósítási ideje, ennyi időre jelentene működési biztonságot a tanodáknak a kiosztott pályázati támogatás. Helyszínt bérelhetnének, eszközöket vásárolhatnának, kirándulásokat, más programokat szervezhetnének, és ami általában a legnagyobb kiadás a tanodák többségének: fejlesztő pedagógusokat foglalkoztathatnának belőle.


Évek munkája veszhet el

Egy svájci református alapítvány támogatása tartja életben december végéig a Fejér megyei Pátkán működő Pátka bárányai tanodát, amelyet a helyi református parókiával közösen működtet és hozott létre a Szabad Tér Egyesület a pátkai és a környékbeli hátrányos helyzetű gyerekek képességfejlesztésére. Ők is az eredményre váró pályázók között vannak.

Míg a 1,5 éve elfogyott EFOP pályázati pénzből még volt kapacitás hivatásos pedagógusokat foglalkoztatni és a tanuláshoz szükséges eszközöket vásárolni, addig az elmúlt, támogatás nélküli időszakban mindössze 3 ember vitte a hátán a tanodát, az infrastruktúra fejlesztésére pedig egyáltalán nem volt pénz – mondta Baráth Szabolcs, a tanoda egyik projektfelelőse.

A kapacitás csökkenése a tanulólétszám csökkenését is magával hozta: a korábbi 30-40 gyerek helyett most jóformán csak a pátkai hátrányos helyzetű gyerekek járnak a tanodába, 15-en. Baráth Szabolcs hozzátette: ennek a kevés gyereknek is alig tudnak a tanuláson kívül közösségi programokat szervezni – vissza kellett venni a kirándulások, más, költséges programok számából, ami Baráth szerint a legnagyobb veszteség. Forráshiány miatt a közös étkezések is elmaradnak, pedig ez nem csak szociális szolgáltatásként, hanem közösségépítő szerepe miatt is fontos volt a tanoda életében – tette hozzá Baráth Szabolcs.


Nem lesz pénz szaktanárokra

Egy kicsit jobb a helyzet a Baranya megyei Gilvánfán, a kizárólag beás cigányok lakta, óriási munkanélküliséggel küzdő faluban, ahol a hátrányos helyzetű roma gyerekek részvételével 2008 óta működik tanoda a Számá Dă Noj Egyesület és a Szent Márton Caritas Alapítvány gondozásában. A pátkaihoz hasonlóan a gilvánfai tanoda is csökkentett üzemmódban működik már 1,5 éve, nekik is ekkor fogyott el ugyanis az előző – akkor még TÁMOP – pályázaton nyert pénzük. Jelenleg a német katolikus egyház Renovabis alapítványa adja a tanoda fennmaradásához szükséges minimális fedezetet. A többi tanodához képest szerencséjük van, mivel idén egy Nemzeti Tehetség Program pályázat révén tudják folytatni a tánc és dráma foglalkozásokat, de ez a forrás is véges, és korántsem elég arra, amit a tanoda működtetői megvalósítani szeretnének.

Ambrus László, a tanoda vezetője elmondta: a nyertes tanodapályázatuk projektideje alatt három szaktanár, egy külföldi önkéntes, egy drámapedagógus és egy tánctanár foglalkozott a gyerekekkel, és működött a tanoda mellett jogsegélyszolgálat is, nem csak gyerekeknek. Ezen kívül rendszeresen tudtak szervezni kirándulásokat, színházlátogatásokat. Ehhez képest pályázati forrás nélkül jobb híján Ambrus, mint tanodavezető, egy helyi szociális asszisztens és a jogsegélyszolgálat vezetője marad a tanoda állandó személyzete – szaktanárokra ugyanis nem lesz pénz. “A foglalkozásokat majd mi hárman fogjuk tartani, végül is az általános iskolai leckékben tudok segíteni, és az idegennyelv órák megtartásához is van némi angol nyelvtudásom” – magyarázta Ambrus a menetrendet arra az esetre, ha egy újabb tanévre pályázati pénz nélkül maradna a tanoda.


Mintha a hatékonyság nem is lenne szempont

Az EFOP tanodapályázattal akkor is lennének gondok, ha az aktuális pályázati kör kiértékelése és a nyertesek kifizetése nem késne már április óta. Van ugyanis egy állandó, rendszerszintű probléma is, ami nehezíti a támogatott tanodák fennmaradását. Az Emmi ugyanis rendre a kétéves projekt-futamidő lejárta után írja csak ki az újabb pályázatot, ami miatt a támogatott projektek lejárta után újabb támogatást csak egy tanév kihagyással kaphatnak a tanodák.

Egy gyakorlati példa, hogy a most decemberben lejárt pályázatot, aminek tehát az eredményei késnek, 2015. októberében írták ki, az előző támogatási időszak pedig már azév júniusában lejárt. Így azok a tanodák, amelyek nem tudnak az államin kívül más forrásokat bevonni saját maguk fenntartásához, mindenképpen egy évet veszítenek – mondta Szűcs Norbert. Ez a mostani késés miatt akár még több is idő is lehet, holott, mivel a tanév szeptember 1-jével elkezdődött, már itt volna az ideje elkezdeni a gyerekekkel a munkát.

“A gyerekek mentorálása bizalmi dolog, nem teheted meg, hogy 2 év után azt mondod a srácoknak, hogy ennyi volt” – magyarázta Szűcs Norbert, mi a probléma a működési szünetekkel. Emellett a tanodáknak egy minőségbiztosítási rendszer keretében eredményeket is fel kell mutatnia: legfőképp a gyerekek iskolai teljesítményének javulása a sikeresség mércéje. A finanszírozási szünetek hiányában azonban veszélybe kerül a folyamatos működés is, ami miatt a várt eredmények is elmaradnak.

A tanodaplatformos Szűcs Norbert hozzátette: ha a mostani pályázati pénzeket, ha késve is, de kiosztják, 2018-tól akkor is bizonytalan a tanodák pályázati úton való állami támogatása. “Nincs még betervezve a következő pályázati ciklusra se pénz, se pályázatkiírás, és ha egy ilyen, a mostanihoz hasonló kisebb problémát sem tudunk megoldani, akkor a hosszútávú finanszírozási kérdésekben sem jósolok sok sikert” – mondta Szűcs. “Ez csak azért szomorú, mert közben minisztériumi tisztviselők a nyilvánosság előtt minden lehetséges alkalommal hangsúlyozzák, mennyire fontos nekik a tanodák működésének biztosítása” – tette hozzá.

Megkérdeztük a pályázatot kiíró Emberi Erőforrások Minisztériumát, miért késik ennyit, és mikorra várható a tanodapályázat eredményeinek nyilvánosságra hozatala. Az Emmi sajtóosztálya szerint a sok pályázó miatt húzódott el a kiértékelés, de mint írták, “az idei évben kiírt 5,3 milliárd forint kerettel meghirdetett pályázatok döntési listája hamarosan elérhetővé válik”.