Az alkotmányról nem, de a Pintér-csomagról tárgyalna az ellenzék

Fotó: MTI / Illyés Tibor

-

A brüsszeli támadások után kormány újra nekifut az Alaptörvény egyszer már elfelejtett módosításának, de egyelőre úgy tűnik, nem kapja meg a szükséges támogatást az ellenzéktől. Más ügyekben viszont lehet, hogy az ellenzéki pártok hajlandók tárgyalni a kétharmad biztosításáról.


Hiába próbált az ellenzéki pártok lelkiismeretére hatni csütörtökön Simicskó István honvédelmi miniszter, kicsi az esélye, hogy az ellenzék támogatást nyújt az Alaptörvény módosításához. A kormány januárban már megpróbálkozott a javaslattal, amely egy új, parlamenti felhatalmazás helyett kormánydöntéssel elrendelhető különleges jogrendet vezetne be „terrorveszélyhelyzet” néven, lehetővé téve a honvédség belföldi bevetését, illetve egy sor állampolgári jog korlátozását (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat).

Az ellenzéki pártok akkor elutasították a javaslat támogatását, így az le is került a napirendről. Az Alaptörvény módosításához ugyanis az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges, vagyis 133 képviselő. A kormánypártoknak viszont csak 131 emberük van, vagyis legalább két ellenzékit meg kellene győzniük. A jelek szerint a brüsszeli terrortámadások után ezt nem tartják lehetetlennek a kormányban, ezért újra elővették az ötletet. Az ellenzéki pártok első reakcióikban azonban leszögezték, hogy a januárban megismert tervezetet nem fogják támogatni.

Az MSZP semmi olyat nem szavaz meg, ami a magyar állampolgárok kontroll és garancia nélküli, indokolatlan jogkorlátozását célozza, mint például a parlamenti kontroll nélkül elrendelhető különleges jogrend – mondta a VS.hu-nak Harangozó Tamás szocialista képviselő. Hasonlóan fogalmazott a jobbikos Mirkóczki Ádám, aki szerint biztosan nem asszisztálnak ahhoz, hogy a terrorveszélyre hivatkozva rendeleti kormányzást vezessenek be.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a Facebook-oldalán azt írta: „ép ésszel nem támogatható”, hogy „bemondásra” 60 napig azt csináljon a miniszterelnök, amit akar. Fodor Gábor független képviselő, a Liberálisok elnöke szintén azt írta: nem fog asszisztálni ahhoz, hogy a miniszterelnök szabad kezet kapjon a rendkívüli állapot bevezetésére, az alapvető szabadságjogok ellenőrizetlen korlátozására.


Állnak a tárgyalás elébe

Egy fokkal megengedőbben állnak az ellenzéki pártok ahhoz a törvénycsomaghoz, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter jelentett be, és amely a kormánynak felhatalmazást adna a információszerzésre akár a magántitok kárára. „Állunk elébe az egyeztetésnek” – mondta Mirkóczki. Harangozó Tamás is arról beszélt, hogy a szocialisták támogatni tudnak mindent, ami megfelelő garanciák mellett növeli az emberek biztonságát. Az egyeztetésen viszont csak azzal a feltétellel vesznek részt, hogy a kormány javaslatait időben, előre és írásban megkapják, nem úgy, mint januárban.

A Pintér által beharangozott törvénycsomagnak lesznek egyszerű többséget igénylő részei, például a büntető törvénykönyv módosítása. Egy része azonban biztosan sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igényel, például a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény. Ebben az esetben egy kicsit könnyebb dolga van a Fidesznek, hiszen elég, ha a jelen lévő képviselők kétharmada igennel szavaz. Ha tehát két ellenzéki képviselő nem megy be a szavazásra, máris tudják biztosítani a szükséges többséget.

Ha van a kormánypártokban némi kompromisszumkészség, még erre sem lesz szükség, hiszen minden ellenzéki párt elismeri, hogy fontos felkészülni a terrorizmus elleni harcra. Az MSZP januárban saját törvényjavaslatot is benyújtott a rendőrség és a nemzetbiztonság megerősítéséről, de a fideszes többség leszavazta. Az LMP-nek és a Jobbiknak is vannak egészen konkrét ötletei, hogyan lehetne erősíteni a biztonságot, anélkül persze, hogy túl nagy hatalmat adnának a kormány kezébe.