Az Alkotmánybíróságig vagy Strasbourgig juthat a plakátrongálás ügye

Forrás: Facebook

-

Az Eötvös Károly Intézet úgy látja, a kulcskérdés az, hogy veszélyes-e társadalomra a plakátok letépése vagy átfestése. Ha nem, akkor nem lehet bűncselekmény, legfeljebb szabálysértés.


Az Eötvös Károly Intézet szerint a későbbi bírósági eljárás során abban a kérdésben kell majd dönteni, hogy a plakátok megrongálása büntethető-e; ha a cselekmény nem veszélyes a társadalomra, akkor nem lehet az. Az Eötvös Károly Intézet úgy látja, az intézkedő rendőrök a plakátrongálókat fogdába is csak bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén vihették volna, ez pedig bizonyosan nem volt az. Az intézet álláspontja szerint helyes jogalkalmazás esetén még az átfestés, összefirkálás is legfeljebb szabálysértés, mert a plakát papiros és nem fal, de a papír letépése nem lehet bűncselekmény.

Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Intézet elnöke úgy véli, ha a bíróság mégis elmarasztalná a plakátok rongálóit, az ügy alkotmányjogi panasz alakjában szinte biztosan az Alkotmánybíróság elé kerül, ahol már a véleménynyilvánítás szabadsága körében kell majd az ügyet elbírálni. Ha az Alkotmánybíróság a bevándorlók elleni politikai üzenetet elutasító plakátrongálást nem találja az alkotmányosan védett vélemény kinyilvánításának, akkor a végső szót az Emberi Jogok Európai Bírósága mondhatja majd ki – folytatja a gondolatmenetet Majtényi, aki szerint minden döntéshozó személyes és testületi felelőssége lesz, hogy eljárása során a kormányzati érdeket vagy az alkotmányos jogokat érvényesíti-e.

Az Eötvös Károly Intézet a plakátrongálók közlése alapján úgy véli, a polgári engedetlenség egyik klasszikus esetével állunk szemben, az erkölcsileg elutasítandó jognak ellenszegülés esetével. Sőt, érvelnek Majtényiék, szerintük itt ennél valamivel többről is szó lehet, mert az állam nevében szólók véleménynyilvánítási szabadsága távolról sem korlátlan; a plakátok kihelyezése ugyanis sérti minden ember egyenlő méltóságának alkotmányos követelményét, a diszkrimináció tilalmába ütközik, ami ráadásul alaptörvény-ellenes is, és a magyar állam ezen túl az általa vállalt nemzetközi kötelezettségek alapján sem lehet xenofób.