Az Alkotmánybíróság kimondta: nem lehet jobb árfolyamú a forintosítás

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

A testület elutasította az eredeti induló kamat fogalmára vonatkozó panaszt is.


Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekről szóló devizahiteles törvénnyel kapcsolatban beadott indítványt. Azt szerették volna elérni, hogy az úgynevezett „eredeti induló kamat” fogalmának meghatározása utólagos jogalkotói szerződésmódosításnak minősüljön, illetve a végtörlesztőkével azonos árfolyamon forintosítsák a tartozásukat. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottaknak az alkotmányjogi panaszokat.

A határozat – amelyet hétfőn hoztak, de csak ma került fel az Alkotmánybíróság oldalára – indokolása szerint a szerződésekbe való állami beavatkozás alkotmányosan nem kizárt, a jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen megváltoztathatja. Ez azt jelenti, hogy a körülmények változása miatt erre a jogalkotó is jogosult, azokkal a feltételekkel, amelyek fennállása esetén a bíróság is módosíthatja a korábban kötött szerződést.

A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a végtörlesztés és a forintosítás eltérései miatt nem lehet homogén, azaz egységes csoportként kezelni a két különböző szabályozás által érintetteket. Ezért az alaptörvényből nem vezethető le az, hogy a forintosítás során ugyanazt az árfolyamkedvezményt kellene biztosítani, mint a végtörlesztés esetében.

A végtörlesztőknek a parlament önkéntes alapon a szerződés megszüntetésére adott lehetőséget, a piacinál jobb árfolyamon való törlesztésre. A forintosítás viszont nem szünteti meg a hitelszerződéseket, mindössze forintalapra helyezi azokat. Ezért nem azonos a két devizahiteles csoport helyzete, és ezért nem követelhet a forintosítással érintett hitelfelvevő a végtörlesztőével azonos árfolyamot.