Az alkancellár nyilvánosan felelősségre vonta Merkelt az NSA-s ügyben

Fotó: Sean Gallup

-

A német kancellári hivatal alá tartozó külföldi hírszerző szolgálat (BND) és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) uniós célpontokat is érintő együttműködésének botránya koalíciós feszültségeket okoz a német kormányban. A szociáldemokrata alkancellár nyilvánosan felelősségre vonta Angela Merkelt.


A BND és az NSA körüli „titkosszolgálati botrány nagyon súlyos megrázkódtatást idézhet elő” – idézték keddi lapok Sigmar Gabriel alkancellárt, gazdasági minisztert, a szociáldemokrata párt (SPD) elnökét. Gabriel elmondta, hogy kétszer is megkérdezte Angela Merkel kancellárt, a konzervatív CDU elnökét, hogy a kancellári hivatal ellenőrzése alá tartozó BND közreműködött-e az NSA által végzett ipari kémkedésben. Merkel mindkétszer nemmel válaszolt.


„Nem kételkedem abban, hogy a kancellár korrekt választ adott”, de ha mégis történt volna ilyesmi, akkor „a gazdaságban súlyosan sérülne az állam tevékenysége iránti bizalom” – mondta a szociáldemokrata politikus. Az SPD eddig csak Thomas de Maiziere volt kancelláriaminisztert – jelenlegi belügyminisztert – és a BND elnökét, Gerhard Schindlert bírálta.


Az alkancellár nyilatkozatával viszont Angela Merkel került a középpontba, ami a legtöbb kommentár szerint azzal jár, hogy fagyossá válik a légkör a nagykoalícióban. Gabriel pedig valószínűleg nem annyira a gazdaság iránt aggódik, hanem inkább politikai tőkét próbál kovácsolni az ügyből, tekintettel arra, hogy az SPD országos támogatottsága évek óta 25 százalék körül stagnál, míg a CDU/CSU pártszövetség 40 százalékon áll.


Az SPD elnöke „stratégiát vált”, támadásba lendül Merkel ellen, mert a jelenlegi helyzet alapján nincs esélye a kancellári tisztség megszerzésére a 2017-es választásokon – írta a Die Welt.

A CDU részéről önmérsékletre szólították fel a koalíciós partnert. Vissza kell térni az ügy higgadt, szakmai alapú vizsgálatához és „nem kell dramatizálni a vitát” – mondta a Spiegel Online hírportálnak Thomas Strobl, a CDU helyettes frakcióvezetője, megjegyezve, hogy „pártpolitikai előnyök megszerzésére” sem kellene felhasználni a kémkedési ügyet.


A német hírszerző szolgálat és az informatikai hírszerzésre szakosodott NSA együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul, amely a terrorellenes erőfeszítésekről szól. Elsőként a Spiegel Online számolt be arról, hogy az NSA túlterjeszkedett a megállapodásban rögzített kereteken. Az április végén közölt beszámoló szerint a BND rendszereit, adatbázisait éveken keresztül fésülték át az NSA-tól kapott keresőkifejezések – például mobiltelefonok száma, e-mail címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek vagy e-mail címek – alapján. Az amerikai szolgálat így német és más nyugat-európai cégekről és személyekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést, ami ellentétes a BND tevékenységét szabályozó előírásokkal és a 2002-es megállapodással.

A ZDF közszolgálati televízió keddi jelentése szerint legalább 2013-ig tartott az európai célpontokat érintő együttműködés. A televízió Frontal 21 című tényfeltáró műsorának szerkesztői betekintést nyertek egy bizalmas kormányzati dokumentumba, amelyben a beszámoló szerint az áll, hogy a BND 2013. augusztus 26-án megállapította, hogy az NSA megfigyel európai politikusokhoz, uniós intézményekhez, tagállami minisztériumokhoz és német vállalatok képviseleteihez köthető, használatban lévő e-mail fiókokat. A dokumentumban az a megállapítás is szerepel, hogy az NSA gyakorlata német érdekeket sértett.