Az adóhivatal átalakítása után sem lesz könnyebb az ügyintézés

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

A jövőben a NAV-ot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium ígérete szerint áramvonalasabb, szolgáltató hivatal lesz az adóhatóságból. Ebben sem az általunk megkérdezett adószakértők, sem a NAV-dolgozók nem hisznek. A hivatal átalakításáról szóló törvényt a múlt héten fogadta el az Országgyűlés, rohamtempóban.


Alighogy megszavazták a képviselők az adóhivatal átalakításáról szóló törvényt, máris sajtótájékoztatót tartott a változtatást levezénylő kormánybiztos, Tállai András, aki egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára és az új rendszerben az adóhivatal vezetője is lesz. A jogszabályt kivételes és sürgősségi eljárásban fogadták el, Tállai szerint azért, „mert nagyon kevés volt az idő, a törvény január 1-jén hatályba lép, és addig még a Szervezeti és Működési Szabályzatot is ki kell hirdetni”. Ami a rohamtempót illeti, a javaslatot hétfőn nyújtotta be a kormány, és az Országgyűlés kedden már meg is szavazta.


Mondja, Ön elégedett a fizetésével?

Ezt megelőzően kérdőívet küldtek a NAV 23 ezer dolgozójának, hogy mondjanak véleményt a munkájukról, ők min szeretnének változtatni. A kérdésekre online válaszolhatott az, aki akart, nem volt kötelező.

Tállai András tájékoztatása szerint több mint 20 ezren éltek a lehetőséggel. Egy jelenleg is a NAV-nál dolgozó hivatalnok a VS.hu-nak azt mondta, ő és kollégái is alapvetően jó ötletnek tartották a kérdőívet, bár 1-2 ponton azért úgy érezték, irányítottak voltak a kérdések. „Ilyen volt például az, amikor megkérdezték, hogy tapasztaltunk-e párhuzamosságokat a szervezeti egységeknél."

Más annál a kérdésnél bizonytalanodott el kissé, hogy tapasztalt-e a környezetében korrupciót. „Tudtam volna mit mondani, de arra gondoltam, mi lesz, ha be tudják azonosítani a részleget, ahol dolgozom” – mondta a hivatalnok, aki 15 éve a NAV dolgozója, ez az első munkahelye.

A kérdések között szerepelt még az, hogy

  • indokoltnak tartaná-e a saját szervezeti egységénél a vezetői szintek számának csökkentését?
  • átláthatónak tartja-e a NAV szervezetét?
  • melyik a leghatékonyabb, illetve a legkevésbé hatékony ágazat a NAV-on belül (adó, vám, bűnügy, oktatás, stb.)?
  • jól kijönnek-e egymással a vezetők és a beosztottak?
  • milyen a kommunikáció az egyes szervezeti szintek, egységek között, hogyan tudnak együttműködni a közigazgatás többi szereplőjével?
  • ki mennyire elégedett a fizetésével?
  • milyen a NAV társadalmi megbecsülése?

A törvény megalkotásakor a vállalkozók és a nagy adózók véleményét is figyelembe vették, mondta Tállai, „tőlük is azt kérdeztük, hogy szerintük hogyan kellene átalakítani a NAV-ot”. Kiderült, hogy vannak párhuzamosságok régiós és megyei szinteken is, az információáramlás nehézkes és lassú, továbbá az államtitkár szerint arra is van példa, hogy a szervezeten belül nem egységes a jogértelmezés.

A végeredmény az lett, hogy 2016. január elsejétől


01

a NAV mint központi hivatal felügyelete és irányítása a mindenkori nemzetgazdasági miniszterhez tartozik, vezetése pedig az NGM államtitkárához, akinek munkáját 4 helyettes államtitkár segíti majd


02

megszűnnek a regionális igazgatóságok, a központi és a megyei igazgatóság megmarad, a NAV 3 szintű szervezetből 2 szintű lesz.


Az államtitkár a második pontot azzal indokolta, hogy a regionális igazgatóságok ellenőrzési tevékenységet nem végeztek, ezért döntött úgy a kormány, hogy erre a jövőben nincs szükség. Szerinte azzal, hogy nem kell közbeiktatni a regionális szinteket a döntéshozatalban, felgyorsul a belső információáramlás, „gyorsabb és precízebb lesz a munka”.

A dolgozók nem ilyen optimisták. A 7 magyarországi régió megszűnésre ítélt adóigazgatóságán végzik most az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) felügyeletét, ezenkívül pénzügyi-gazdasági, humánpolitikai és hatósági feladatok tartoznak ide. Évente 20 ezer eljárást bírálnak el. „Ki fogja ezeket megcsinálni?” – utalt egy hivatali dolgozó arra, hogy a NAV-on belül is nagy a bizonytalanság, a dolgozók nem tudják, jövőre kik végzik majd el ezeket a feladatokat.

Változások lesznek megyei szinteken is, itt összevonják az adó- és vámigazgatóságokat. A magánszemélyeket és a vállalkozásokat érintő másik változás, hogy kérelmeikről ezután a Fellebbviteli Igazgatóság dönt majd.

Tállai szerint „ez egy nagy horderejű változás a magyar közigazgatás történetében”. De nem az első. Az utóbbi időben kétszer is volt nagyobb átalakítás a NAV-nál, először 2007-ben, amikor létrehozták azokat a regionális adóigazgatóságokat, amelyeket most egy tollvonással megszüntettek, majd 2011-ben, amikor az APEH és a vámügyekért VPOP összegyúrásából létrejött a NAV. A munka azonban sehogy se lett hatékonyabb. Az internetes fórumok tele vannak panaszosokkal. Egyikük azt írta,


bürokrácia bürokrácia hátán, az élni és élni hagyni az nincs!

Sokan úgy érzik, „a NAV, amivel csak lehet, megkeseríti az emberek életét”.



Ruszin Zsolt adószakértő szerint a kormány már az elmúlt 3 évben is sokat tehetett volna azért, hogy „ne manuálisan kelljen ide-oda tologatni az adatokat és a papírokat”. A szakember a VS.hu-nak azt mondta, okos szoftverek kellenének, ezekkel lehetne felgyorsítani az ügyintézést.

A szakértő úgy véli, „most már akkora a baj a mindennapi működésben, hogy talán van politikai akarat arra, hogy valami megváltozzon”. Hozzátette: az átlagembereket ki kell ábrándítania, „az ő életüket nem fogja befolyásolni a mostani döntés”.


Az áramvonalasabb NAV rejtélye

Pedig az új vezetés azt várja, hogy a szervezet átalakításával „energiák szabadulnak fel”, a NAV-ból áramvonalasabb, szolgáltató hivatal lesz. Tállai András teljesen más szellemiségű, XXI. századi adóhatóságról beszélt a sajtótájékoztatón, de azt nem árulta el, hogy a gyakorlatban ez pontosan hogyan is nézne ki. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszternek mindenesetre volt egy javaslata az ügyben, azzal állt elő, hogy az adóügyeket lehessen a kormányhivatalokban is intézni.

Ez ugyan még nem került bele a most elfogadott jogszabályba, az viszont igen, hogy a feddhetetlen múltú, „jó adózókat” érintő vizsgálatoknak 180 nap alatt véget kell érniük, függetlenül attól, hogy ennyi idő alatt jut-e valamilyen megállapításra a revizor vagy sem. Egy hivatali forrásunk erre úgy reagált, hogy „egy bonyolultabb ügyet fél év alatt nem lehet lezárni”.

A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, Vadász Iván ennél is problémásabbnak tartja, hogy a NAV átalakításáról szóló törvényben benne van: állami tisztségviselők hozzátartozói is indulhatnak közbeszerzéseken, továbbá hogy a jövőben kevesebb lesz a vagyonosodási vizsgálat, mert ahhoz önfeljelentés vagy rendőrségi nyomozás kell.


Az Igazságügyi Minisztérium közleményben reagált a közbeszerzési szabályok változására, azt írta, a törvénymódosítás kiküszöböli a hatályos rendelkezés következetlenségeit, és kiterjeszti az összeférhetetlenségi szabályt az összes önálló szabályozó szervre, autonóm államigazgatási szervre és a kormányhivatalra. A tárca szerint átláthatóbb is lesz a szabályozás, hiszen „eddig nem volt egyértelmű, mely hozzátartozókra vonatkozik az összeférhetetlenség", és „olyan szélesen lehetett értelmezni a szabályozást, hogy felmerült annak alkotmányellenessége". Hangsúlyozták: mostantól egyértelmű lesz, hogy a közjogi tisztségviselőkkel közös háztartásban élő hozzátartozókra vonatkozik az összeférhetetlenségi szabály.

Vadász Iván a 119 igen és 69 nem szavazattal elfogadott törvény esetében hiányolja a hatástanulmányt is, szerinte „az nem ok, ami a törvény indokolásában van”:


Mi közöm hozzá, hogy 3 vagy 2 szintű a NAV, attól, hogy nem lesznek regionális igazgatóságok, nem csökken a bürokrácia.

Szerinte az igazi változás az lett volna, ha csökkentik az adónemek számát, vagy nem kellene „100 különféle számlára utalni a NAV-hoz, hanem elég lenne egy is”. Vadász Iván szerint Tállai Andrásnak ezt tudnia kellene, hiszen azelőtt, hogy politikus lett, ő is könyvvizsgáló volt és a tagja Magyar Adótanácsadók Egyesületének.

Hasonló véleményen van Ruszin Zsolt is, szerinte nagyjából ugyanott vagyunk, ahol a part szakad. Úgy véli,


a NAV mostani átalakítása nem szól másról, minthogy le lehet cserélni az embereket.

A NAV-nál dolgozók közül már sokaknak elegük van a bizonytalanságból. Korábban a Figyelő számolt be arról, hogy havonta átlagosan 100-an adják be a felmondásukat. Az NGM akkor cáfolta, hogy kimagaslóan magas lenne a fluktuáció a hivatalban. Azt írták, sokan még magasabb fizetésért sem hagynák el a hivatalt.


Eléggé rossz a hangulat

– ezt már az egyik NAV-os forrásunk mondta, utalva arra, hogy a dolgozók a sajtóból értesültek a változásokról, így arról is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szeptemberben bejelentette, a NAV a jelenlegi 23 ezres létszám helyett a későbbiekben kisebb állománnyal működik majd. Államtitkára a keddi sajtótájékoztatón ezt nem erősítette meg, mindössze annyit mondott, hogy most létszámstop van a NAV-nál, és „ha természetesen csökkenni tud a létszám, nem fogunk mesterségesen csökkenteni”.

A NAV-osok szerint nem elbocsátani kellene, hanem új embereket felvenni. Egyikük azt mondta, „50 ügye is van egy ellenőrnek, gondolom, az állami bevételek miatt sem mindegy, hogy elküldik-e vagy sem”.

A mostani átszervezésnek ez még csak az első üteme, Tállai András a VS.hu-nak azt mondta, idő kell, amíg értékelni tudják az eredményeket, és akkor újabb változások jöhetnek.