Az adóemelés sem rángatta meg az inflációt

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt / MTI/Czeglédi Zsolt

-

Júliusban 0,3 százalékkal csökkent az infláció, és középtávon sem ugrik meg az index.


Júliusban a várakozásoknak megfelelően alakult az infláció: a KSH adatai szerint 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt. A kormány 0,2 százalékos csökkenést várt, vagyis nem okozott meglepetést az adat. A csökkenés javarészt annak köszönhető, hogy az üzemanyagárak jelentősen, 13 százalékkal lettek olcsóbbak. Ezt az élelmiszerek és szolgáltatások drágulása sem tudta ellensúlyozni, így javult a forint vásárlóértéke.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció április óta először emelkedett, 0,1 százalékponttal 1,3 százalékra. Az MNB legfrissebb, júniusi inflációs jelentése szerint az idén nem várható érdemi változás, a második félévben az infláció kis mértékű emelkedésére lehet számítani. Az index ugyanakkor 2018-ban sem haladja majd meg a három százalékot. Ez azt jelenti, hogy az alacsony árindex a kamatokat középtávon is a mélyben tarthatja.

Az inflációt a jelentés szerint fölfelé nyomja, hogy a világpiacon emelkedni kezdtek a nyersanyagárak. Szintén fölfelé tornázza az indexet a gyorsuló bérkiáramlás - a munkaerőhiány miatt a vállalatok kénytelenek akár jelentősen is emelni a béreket, s a közszférában bevezetett illetményemelések is ebbe az irányba hatnak. A belső kereslet élénkülése szintén inflációnövelő tényező, az adóváltozások azonban kettős hatásúak: a jövedéki adó emelése fölfelé nyomja az indexet, az egyes termékköröknél bevezetett áfacsökkentés azonban ezzel ellentétes hatású.


Pörög a kereskedelem, de nem eléggé


A statisztikák szerint tavaly 5,8 százalékkal bővült a kereskedelem, ezen belül az üzemanyag-kereskedelem hét, a nem élelmiszer-kereskedelem pedig 7,6 százalékkal bővült. Ez a tendencia az idén is folytatódik: a nem élelmiszer-kereskedelem 8,2 százalékkal bővült az első hat hónapban, a teljes kereskedelem pedig 5,2 százalékkal.

Az élelmiszerárak éves emelkedését az idényáras termékek, mint a burgonya 31,7, a friss zöldségek 4,2 százalékos drágulása mellett az étolaj 7,1, a cukor árának 25,1 százalékos emelkedése is okozta. A sertéshús viszont az áfacsökkentés hatására 14,8 százalékkal olcsóbb volt, mint tavaly júliusban, de 3,0 százalékkal csökkent a tojás és 6,2 százalékkal a tej ára. A dohányáruk 3,8 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt, a szeszes italok ára átlagosan a tavaly júliusi szinten maradt. A ruházati termékek ára átlagosan 0,9 százalékkal emelkedett, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal nőtt, ebből kiemelkedett a használta autók 4,2 százalékos drágulása.

Az átlagos árszínvonal csökkenése ellen erősen hatott a szolgáltatások drágulása, amiben a lakbérek 6,0 százalékos, a háztartási szolgáltatások 3,2, az egyéb célú távolsági utazások 3,9 és a külföldi utazások 2,8 százalékos áremelkedése játszotta a legfontosabb szerepet. A háztartási energia ára átlagosan 0,1 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől, amiben a palackos gáz 10,6 százalékos árcsökkenése jelenik meg, míg a vezetékes áram és gáz ára változatlan a tavalyihoz képest.

Ez annak köszönhető, hogy a lakosság kezd megnyugodni, a devizahitel-elszámoltatást követően emelkedett a beruházási hajlandósága. Ennek következtében a korábban halasztott beruházásokat most hajtja végre a lakosság - praktikusan most veszi meg az új hűtőgépet, szekrénysort és egyéb, tartós fogyasztási cikket. Azt is látni kell azonban - mutat rá a jelentés -, hogy a fogyasztás bővülése még mindig meglehetősen visszafogott. A lakossági költés mellett a vállalati és állami beruházások egyelőre nem járnak csúcsra, s bár a második félévben élénkülés várható továbbra is, ám összességében a maginflációt még visszafogja az óvatoskodás.

Változatlan világgazdasági környezet mellett - amely a fejlett gazdaságokban a növekedés ütemének lassulása mellett a feltörekvő régiókban romló növekedési kilátást feltételez - az infláció világszerte visszafogottan alakult. Mindez a globálisan meghatározó jegybankok többsége esetében a gazdasági növekedést támogató, tartósan laza monetáris politikai környezetet indokol. Ennek fényében középtávon Magyarországon is tartható a három százalék alatti infláció.