Ausztria nagyon eltökélt, hogy keresztbe tegyen Paks II-nek

Fotó: MTI / Sóki Tamás

-

Kormányzati forrásaink szerint nem csúszik a paksi bővítés előkészítése amiatt, hogy Ausztria az Európai Bizottságnál támadta meg a beruházást, egy iparági szereplő viszont azt mondta, késleltetheti a beruházást az újabb kifogás. Úgy tudjuk, ha a Bizottság elutasítja az osztrák panaszt, akkor Ausztria kormánya az Európai Bírósághoz fordul.


Politikailag is pikáns kissé, hogy a néppárti vezetésű osztrák környezetvédelmi minisztérium részéről gördítettek újabb akadályt a paksi bővítés elé. Mint korábban hírt adtunk róla, az osztrák kormány az Európai Bizottsághoz fordult a paksi bővítés miatt, álláspontjuk szerint ugyanis tiltott állami támogatással valósul meg a beruházás, ami versenytorzító hatású – hátrányos helyzetbe kerülnek ezáltal olyan energiacégek például, melyek megújuló energiát termelnek.

Az osztrák lépés persze nem okozott túlzott meglepetést, az országban ugyanis egy 1976-os népszavazás már kimondta, hogy az ország atomenergia-mentes marad, és innentől Ausztria nemzetközi szinten is ellenlobbistának számít. Ezt ráadásul csak erősítette, amikor a fukusimai atomkatasztrófa után a német kormány szintén úgy döntött, hogy lemond az atomenergiáról, és teljes mértékben megújuló energiaforrásokra állítja át gazdaságát.


Jó-e a brit példa?

Ausztria ennek jegyében támadta meg a brit Hinkley Point atomerőmű bővítését, ugyanúgy tiltott állami támogatásra hivatkozva. Abban az esetben azonban a Bizottság azt állapította meg, nem áll fenn ilyen kötelezettségszegés, az osztrák kormány azonban nem nyugodott bele a döntésbe, és az Európai Bírósághoz fordult. Döntés egyelőre nem született.


Oldalvágás Bécsből


Információink szerint ugyanerre készül Ausztria abban az esetben is, ha a Bizottság elfogadja a magyar kormány álláspontját, miszerint nincs tiltott állami támogatás Paks II.-ben. A bizottsági vizsgálat eredményét egyelőre lehetetlen megjósolni, de az tény, hogy a paksi és a Hinkley Point-i bővítés teljesen eltérő konstrukcióban valósul meg, a magyar esetben erősebb az állami szerepvállalás, a paksi erőmű sokkal nagyobb hányadát állítja elő az ország energiaszükségletének, és itt más az árampiac szerkezete is.

Úgy tudjuk, hogy a kormány – bár hivatalos reakciót egyelőre nem terveznek nyilvánosságra hozni – nem tart csúszástól. „Ezt lehetett tudni, nem befolyásolja az előkészítő munkálatokat” – mondta egy illetékes a VS.hu-nak. Egy iparági vezető ugyanakkor arról beszélt lapunknak, hogy szerinte egy esetleges elhúzódó európai bírósági procedúra okozhat nehézségeket. A tényleges munkálatok ilyen esetekben ugyanis csak akkor kezdődhetnek meg, amikor egy úgynevezett „notice to proceed” igazolást állít ki – jelen esetben a magyar állam, vagy a nevében eljáró Nemzeti Infrastruktúra Zrt. – arról, hogy a beruházást már semmilyen jogvita nem érinti. „Amíg ez nincs meg, addig nehezen hiszem, hogy akár a Roszatom, akár a felkért vállalkozók elkezdenek munkát végezni, hiszen nem lehetnek biztosak benne, hogy a bővítés valóban megtörténik majd” – mondta informátorunk. Egy másik forrásunk szintén arról beszélt, egy ilyen igazolás hiányában aligha lehet közbeszerzéseket kiírni az építkezésre.


Itt a hivatalos válasz

A Miniszterelnökség szerint semmi meglepő nincs az osztrák állam lépésében, hiszen több évtizede anti-nukleáris álláspontot képviselnek. Harmadik félként juttatta el hivatalos álláspontját a bizottságnak, ám a Miniszterelnökség szerint pénteki határidőig több támogató álláspont is érkezik majd a bizottsághoz. A minisztérium álláspontja szerint az osztrák állam „nem elég tájékozott”, az állami támogatás meglétét vizsgálta a bizottság, és azt a két éves egyeztetés alatt nem azonosította.