Atomtemető Bodán: „Nekünk nem gyógyvizünk, hanem kövünk van”

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Még legalább 55 évbe telik megépíteni a jelenleg Bodára tervezett atomhulladék-tárolót. A helyi polgármester épp az évtizedes távlatok miatt nyugodt. A bodaiak pedig arról beszélnek, hogy általánosságban ellenzik a terveket, de beletörődtek helyzetükbe.


Üresek az utcák, csak két munkás festi éppen az úttestre a parkolóhelyeket az önkormányzat előtt. Bodán járunk, egy 470 fős településen, nagyjából félúton Pécs és Szigetvár között. Faluhoz képest szokatlanul szélesek a lehetőségek, van műfüves focipálya és szépen ápolt parkok, horgásztavak.


A település mégsem a gazdálkodásával lesz szépen lassan országos hírű, hanem mert itt találtak rá arra az agyagkőre (aleurolitra), amely a kutatások jelenlegi állása szerint alkalmas lehet arra, hogy abba helyezzék el Paks úgynevezett nagy aktivitású atomhulladékát.


Boda - Nagy Aktivitású Hulladéktároló

Több százezer évig

Az úgynevezett nagy aktivitású atomhulladék közé sorolják a kiégett fűtőelemeket, de ide tartoznak majd Paks I. berendezései is, ha leszerelik azokat. Ez mintegy 735 köbméter hulladékot jelent, amely még több százezer évig sugároz. A nagy aktivitás a radioaktivitás mértékére utal, amelynek a mértékegysége a GBq/kg (gigabecquerel/kilogramm). Ez 500 feletti ezeknél a tárgyaknál, így ezeket veszélyességük miatt csak a föld alatt lehet elhelyezni.

Addig persze még sok idő eltelik. Egyelőre a kutatásoknál tartanak, hogy tényleg megfelelő-e a kőzet. Kovács Győző polgármester szerint ilyen sebességgel 2070 körül lehet az egészből valami. A dátum még változhat – teszi hozzá – annak függvényében, hogy „van-e rá elég pénz és politikai akarat”.

A bodai polgármester szerint nincs is értelme még atomtemetőről beszélni, az is kiderülhet, hogy az anyagnak az eddigi tapasztalatokkal szemben mégsem megfelelő a vízzáró tulajdonsága vagy a stabilitása. De az is előfordulhat, hogy addig a tudomány már egy olyan szintet ér el, hogy másképpen is meg lehet oldani a nagy aktivitású hulladék ártalmatlanítását.


A faluban sétálva inkább ellenzőket találtunk, egy férfi azt mondta, nem örül neki, „és sokan mások sem”, mert féltik az egészségüket. Azért is aggódik, hogy a tároló miatt majd csökkenek az ingatlanárak. Pedig már így is olcsón lehet házat venni: 4-5 millióért.


Kovács Győző, Boda polgármestere


Egy másik férfi szerint egyszerre borzalmas és kívánatos, hogy megépítsék a tárolót. Volt pár tájékoztató előadáson is, de szerinte az csak a szervezőknek jó, az ottaniak „sokszor nem is értik, miről van szó”. Egy nő pedig azt mondta nekünk, rengeteg tájékoztatást kapnak, gyakran jön az újság is, valamint sokakat Paksra is elvittek, de ő sajnos nem tudott velük menni.


Boda - Nagy Aktivitású Hulladéktároló

Ezen a területen már többször is végeztek próbafúrásokat, legutóbb 2014-ben. Egy fúrás 913 méter, egy másik 474 méter mélyre hatolt. A kőzetet is vizsgálják, és az így kialakult lyukakba szenzorokat telepítettek, hogy hidrológiai és tektonikai vizsgálatokat végezzenek a következő tíz évben. A lyukakból és a fúrótoronyból mostanra már semmi sem látszik, ugyanis egy-egy 2 méter élhosszúságú kék kocka van a helyükön.

A tájékoztató előadásokat és a szervezett paksi utakat a környékbeli önkormányzatok 1996-ban direkt erre létrehozott társulása, a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás (Nymtit) szervezi. 6500 ember érdekeit próbálja képviselni, az elnöke Kovács Győző, Boda 25 éve hivatalban lévő polgármestere. A politikus ottjártunkkor hangsúlyozta, hogy a helyiek mellett „a nemzeti programot” is képviseli. „Nemzeti programról van szó, kénytelenek leszünk az országon belül valahol a hulladékot elhelyezni.”

A települések az atomtörvény értelmében évente 160 millió forintot kapnak településfejlesztésre és kommunikációs feladatokra. Ezt osztják szét, így 15 millió jut minden településnek. Kétévente végeznek közvélemény-kutatást, amelyek szerint a lakosok általában vagy teljes mértékben, vagy a kutatási eredményektől függően támogatják a tároló létesítését. Kéthavonta kiadnak egy újságot, amelyben az atomenergiáról, a tárolóról, a kutatásokról van szó, emellett videohírlevelet és egyéb információs kiadványokat is készítenek.

A településeken több magyar és külföldi tudós, önkormányzati vagy civil vezető tartott már előadást. A 15 millióra Kovács Győző azt mondta,


ebből is látszik, nem azért csináljuk, hogy lefizetettek legyünk.

Az összeg néha még az önerőre sem elég egy fejlesztési projektnél – magyarázta. Hogy mégis összközműves a falu, saját szaunával, telepített halastavakkal, műfüves focipályával rendelkezik, arra a polgármester azt mondta, „a jó gazdálkodásnak, az eredményes pályázatoknak, valamint nyilván a kapott támogatásnak is köszönhető a település fejlődése”. A szaunát pedig finn testvérvárosuktól kapták, az is építette fel nekik.

A kutatás egyébként nem csak Bodát érinti, és az is lehet, hogy nem itt lesz a atomhulladék-tároló. Az agyagkőzetet Bodán fedezték fel ugyan, de egy 120 négyzetkilométeres területről van szó, így akár másik nyolc település szélén is felépíthetik a tárolót. Sőt, akár még több falu szóba jöhet, mert a kutatások egyre inkább nyugati irányba tolódnak – árulta el a polgármester.


Nekünk nem gyógyvizünk, hanem kövünk van

– mondta. Ha a szakemberek úgy találják, hogy tényleg megfelelő a kőzet, akkor még meg kell kérdezni a helyi lakosokat, akarják-e, hogy ott építsék fel a nagy aktivitású atomhulladék tárolóját.

Hozzátette, hogy ha úgy alakul, akkor ez lesz a legbiztonságosabb megoldás, „vagy ezerszer jobb”, mint a felszíni paksi átmeneti tároló, ahol jelenleg hűtik a kiégett fűtőelemeket.


Mivel Boda csupán tíz kilométerre van Pécstől, a baranyai nagyváros is érintett az ügyben. Az ottani ellenzéki pártok a tároló ellen vannak, és azt akarják, hogy a pécsiek is szavazhassanak majd arról. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre megígérte, hogy a pécsieket is megkérdezik majd.

Az ottaniak véleménye vegyes. Volt, aki nem is tudta, hogy egyáltalán vannak ilyen tervek. Egy nő azt mondta, ő támogatja az építést, hiszen régen az uránbányában is dolgozott, és nem is lett semmi baja. „Ráadásul az Bodán lenne, nem Pécsen.”

Mások viszont kifejezetten ellenzik a tervet. Egy idősebb nő kijelentette, nem biztos abban, hogy az atomhulladékot tényleg el lehet úgy szigetelni, hogy ne kerüljön ki az emberekre és a környezetre veszélyes anyag.


Boda - Nagy Aktivitású Hulladéktároló

Információs park Bodán


A projektre eddig 7,68 milliárd forintot költött az állam, az atomtemető teljes költsége a jelenlegi tervek szerint 745,28 milliárd forint, a pénzt a paksi atomerőmű fizeti apránként egy elkülönített pénzalapba.

A civilek szerint nem állnak majd meg itt a költségek: Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolójára is több mint a dupláját költötték annak, amennyit eredetileg terveztek. „Bodánál is legalább ennyit saccolnék, de inkább még többet, mert az legalább egy nagyságrenddel nagyobb költségű projekt.”


Igaz, hogy soká épülne meg, de azt sem akarom, hogy a gyerekemmel ilyen történjen meg, ha esetleg én azt már nem érném meg.