Atommentes országban magyarázta Paksot a kormánybiztos

-

Paks II-ről tartottak közmeghallgatást Bécsben, egy olyan országban, ahol alkotmány tiltja az atomerőművek működtetését. Nem volt nagy szópárbaj, a hallgatóság nyugodtan fogadta a magyar kormánybiztos érveit, ha azok nem is győzték meg arról, hogy Magyarország energiaellátása atomerőmű-bővítés nélkül megoldhatatlan.


A közmeghallgatáson mintegy száz érdeklődő jelent meg, ami egyrészt meglepő, hiszen Bécs 250 kilométerre északnyugatra van Pakstól, másrészt viszont nem, mert Ausztria hagyományosan atomenergia-ellenes. Első atomerőműve, a zwentendorfi 1978-ban készült el, de egyetlen watt energiát sem termelt, mert beindítását egy népszavazás – ha kis többséggel is, de – megakadályozta. Ugyanebben az évben az alkotmányba is belefoglalták az osztrákok az atomerőművek építésének és üzemelésének tilalmát. Zwentendorf 2009-től napelemes erőműként végül mégiscsak termel áramot.

A szerdai közmeghallgatáson érdeklődve hallgatták Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos érvelését, és senki sem követelte – vagy legalábbis nem mondta ki –, hogy Magyarországon se épüljön atomerőmű.


Aszódi Attila


Miért kell az atom?

Aszódi Attila rövid előadását azzal kezdte, hogy noha csak kis mértékben, de egyre nagyobb a magyar energiaszükséglet, ezért kell Magyarországnak áramot importálnia. Ami pénzügyileg nem gond, mert viszonylag olcsón lehet most villamosenergiát venni, de ezeket ukrán, cseh és lengyel szénerőművek termelik, ezeket a környezetet erősen szennyező létesítményeket azonban belátható időn belül be kell majd zárni.

Magyarországon az atomenergia nem kiváltható – folytatta a kormánybiztos –, mert az ország teljesen más helyzetben van, mint Ausztria. Az osztrákok villamosenergiájának 56 százalékát a vízi erőművek adják, de Magyarországon a földrajzi adottságok miatt ilyesmire nincs lehetőség. Viszont jórészt az atomerőműnek köszönhetően a magyar szén-dioxid- kibocsátás 50 százalékkal kevesebb, mint Ausztriában.

Aszódi Attila szerint a atomerőmű bővítése azért is szükséges, mert Paks I blokkjainak, amelyek a magyar villamosenergia-termelés 36 százalékát adják, 2032 és 2037 között le kell állniuk.

Ezután a magyar kormány döntéséhez vezető utat ismertette, Oroszország és Magyarország államközi szerződését az atomerőmű megépítéséről, amelynek alapján Oroszország 80 százalékban hitelezi a projektet.


Paks nem Fukusima

Egy aggodalmaskodó kérdésre Aszódi Attila kifejtette, hogy az erőmű falát szinte mindenre felkészítették, még olyan esetekre is, amelyek egymillió évenként fordulnak elő. Sőt, mondta, annak is ellenállna, ha egy vadászrepülő vagy egy utasszállító repülő csapódna bele. Ilyenkor előfordulhat, hogy az atomerőművön belül valamilyen probléma merül fel, de ezt több eszköz és szerkezet – mint a zónaolvadék-csapda – hivatott megoldani – magyarázta a kormánybiztos.

Aszódi szerint Paksot nem is érdemes Fukusimával összehasonlítani, mert teljesen más felépítésű atomreaktor lesz. Fukusimában két atomerőmű van, az egyik 10 évvel később épült, az már sokkal jobban ellenállt a természeti csapásnak, azzal nem is volt gond, csak a korábbi erőmű három blokkja sínylette meg a földrengést és az azt kísérő óriási cunamit.