Átlag Béla lett a kínai termelés vesztese

Fotó: Imaginechina / Shan he

-

A kínai export bővülése visszavetette az európai munkaerőpiacot.


Az elmúlt évtizedekben a nyugati országok dolgozói közül rosszabbul jártak, akiknek közepesen fizetett foglalkozásuk volt - foglalta össze a Defacto. A kutatások azt mutatják, hogy ennek a kínai nyitás és növekedés által teremtett verseny az egyik legfontosabb oka. Magyarországon ennek fényében hasonló trendre lehet számítani.

Az elmúlt húsz év adatait nézve az látszik, hogy Európában azokon a területeken tűnt el a legtöbb állás, ahol a kínai termelés komoly részt hasíthatott ki a piacon. Egy dániai felmérés szerint a textilipari gépkezelők körében az átlagnál sokkal nagyobb arányban hagyták el a munkások szakmájukat, mint más szektorokban. A kínai gazdaság ugyanis egyszerűen sokkal olcsóbban elő tudta állítani ugyanazokat a termékeket. Ez természetesen nem csak a textiliparban volt megfigyelhető, hanem más területeken is.

Elsősorban a szakképzettséget nem igénylő területeken volt megfigyelhető a munkahelyek számának csökkenése, a sokféle készséget igénylő, korábban is jól fizető állások száma nőtt, ugyanez igaz a szolgáltató szektorra is.


A kínai szakmunkás gyorsabb kezű


Hogy Kína milyen irdatlan hatással van az európai munkaerőpiacra, jól mutatja az ország exportjának bővülése. Míg 1991-ben Kína még csak 102 milliárd dollár értékben exportált, 2014-ben ez az összeg már 2370 milliárd amerikai dollárra nőtt. Az nyilvánvalóan nem bizonyított, hogy a kínai export a velük versenyző iparágakban dolgozókat negatívan érinthette, de az összefüggés erősen valószínűsíthető. Annál is inkább, mert a magasabb jövedelemmel kecsegetető állások mellett a kifejezetten alacsony jövedelemmel járó álláshelyek száma is gyarapodott a vizsgált időszakban.

A kutatásokból az alábbi következtetéseket vonták le a tudósok: ha egy térségben Kínával versengő termelés összpontosult, akkor ott alacsonyabbak lettek a bérek és a foglalkoztatás, és magasabb lett a munkanélküliség. Azon térségekben, ahol nőtt a megtermelt javakkal versengő kínai export, több állami segélyt vettek fel: munkanélküli segélyt, illetve öregségi, korkedvezményes vagy rokkantnyugdíjat. Ezek a segélyek azonban messze nem kompenzálták a jövedelemcsökkenést.

Az adatok azt mutatják, hogy mindenképpen a magasabb hozzáadott értékű, szakképzettséget igénylő munkahelyek számát célszerű szaporítani, ahol nem annyira kiélezett a verseny a kínai exporttal szemben. Ennek fényében volna célszerű az oktatási rendszert is átalakítani - mutat rá a Defacto.