Átírta a hitelszabályokat az MNB - májustól enyhül a szigor

Fotó: MTI/MTVA / Marjai János

-

Eddig a 200 ezer forint alatti hitelnél nem nézték a fizetést, májustól 300 ezer forint lesz a határ. A legalább 5 évre rögzített kamatozású hitelekre kedvező szabályok vonatkoznak majd. Bemutatjuk a legfontosabb lépéseket.


Májustól új, az eddiginél valamivel lazább hitelezési szabályok lépnek életbe. Felsoroljuk és elmagyarázzuk ezeket a szabályokat, amelyekkel a jegybank a hitelezés adminisztratív terheit kívánja csökkenteni, emellett igyekszik az 5 évnél hosszabb kamatperiódusú (amíg a kamat állandó, nem változik, nem kalkulálja újra a hitelező) jelzáloghitelek felé terelni a hitelfelvevőket.


A jegybank megítélése szerint az adminisztrációs terhek csökkentését eredményezi az az új szabály, amely szerint a legalább ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészletei kedvezményesen, 85 százalékos súllyal vehetők figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet (jtm) mutatóban.


A hitelezést megszigorító, ezzel párhuzamosan a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozását célzó jtm-előírás tavaly lépett életbe, lényege pedig hogy a fizetendő hitel törlesztőrészlete nem lépheti túl az adott háztartás jövedelmének felét. (400 ezres havi nettó jövedelem felett 60 százalék ez a limit.)

A mutató meghatározásakor minden egyes hitelfelvevőnél az új hitel törlesztőrészlete mellett számba kell venni az adós további hiteleinek törlesztését, kötelezettségét, valamint a rendelkezésre álló igazolt, legális nettó jövedelmét (ebbe beleszámít például a munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.).



Ha csak egy jelzáloghitelt feltételezünk az adott családban, akkor a gyakorlatban a következőképpen néz ki a helyzet. A jelenlegi szabályok szerint, azaz májusig 200 ezer forintos nettó igazolt fizetésre maximum 100 ezer forintos hiteltörlesztést lehet bevállalni. Májustól azonban a 200 ezres nettóra a szabályok 117,6 ezer forintos havi részletet is megengednek, de csak akkor, ha a hitel több mint 5 éves kamatperiódusú. A 400 ezer forint feletti nettó jövedelem esetében májusig 240 ezer forintos havi törlesztésű hitelt is kaphat az adós, májustól azonban azonban akár 282 ezer forintig is elmehet.

A jegybank ezzel arra szeretné ösztönözni a hitelfelvevőket, hogy lehetőleg a hosszabb kamatperiódusú hiteleket válasszák, amelyeknél a kamatkockázat mérsékeltebb. Az 5 évre vagy annál hosszabb kamatperiódusú hiteleknél az adott időszakra fix a kamat, így nem változik a törlesztőrészlet, a rövidebb kamatperiódusúaknál (például 6 vagy 12 hónapos kamatperiódus esetén) azonban hamarabb akár 6-12 havonta változhat (nőhet vagy csökkenhet) a kamat.

A májustól életbe lépő lazítás nem jelenti azt, hogy az adósoknak el kell menniük a falig, azaz a maximális hitelt kell felvenniük. A cél inkább az, hogy az alacsonyabb kockázatú hiteleket vegyék igénybe. Fontos azonban, hogy az 5 évnél hosszabb kamatperiódussal felvehető lakáscélú hitelek kamata magasabb, mint az 1 évnél rövidebb kamatperiódusú hiteleké, így az előbbiek havi törlesztőrészlete is magasabb. (Az alábbi adatgrafikán összeszedtük, hogy az MNB hivatalos kamatstatisztikái szerint az adott kamatperiódusú hiteleknek mekkora az átlagos piaci kamata, és ennek megfelelően hogyan alakul egy 8 millió forintos, 20 évre felvett lakáscélú hitel törlesztése, feltételezve, hogy a jelenlegi kamatok változatlanok maradnak.)



200 ezerből 300 ezer lesz

Májustól 300 ezer forintos hitelösszegig nem kell figyelembe venni a hiteligénylő fizetését, eddig a határ 200 ezer forint volt, tehát másfélszeresére nő a limit.

Májustól él az az új szabály is, amely szerint ha a hitelfelvevő három éven belül - naptári évenként első alkalommal - kéri a hitelkeret növelését és problémamentes ügyfélnek számít (azaz határidőre, pontosan fizet), akkor nem kell újabb jövedelemigazolást benyújtani a bank felé.