Athén most tényleg felmutathatja a középső ujját Európának

-

Öt évvel az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagja után Görögország még mindig egy helyben topog: se pénz, se munka. A görögök minden reménye a pénzügyminiszterben, Janisz Varufakiszban volt, ő viszont mára egyre kellemetlenebbé vált a nemzetközi hitelezőknek, és a görögök közül is vannak, akik elzavarnák. A Magyarországon élő görögök még bíznak benne, de a megoldást ők sem látják: az ország minden egyes nappal közelebb kerül az államcsődhöz.


Görögország a bóvlinál is bóvlibb lett: a nagy nemzetközi hitelminősítők egyike, a Moody’s ismét leminősítette, ezzel még távolabb került a befektetésre ajánlott országoktól. A hitelminősítő szerint ugyanis erősen kérdéses, hogy lesz-e megállapodás a görög kormány és a hitelezők között, még mielőtt esedékessé válik az újabb törlesztőrészlet utalása a Nemzetközi Valutaalapnak. Athénnak több mint 7 milliárd eurót kell, kellene fizetnie május közepén. Csakhogy nincs miből. Örülnek, ha a bérekre és a nyugdíjakra futja. Inkább újratárgyalnák a korábbi megállapodást, és tartanák magukat a februárban letett reformjavaslatukhoz. A görög miniszterelnök mindenesetre optimista, szerinte május 9-éig lesz alku. Három nappal később pedig fizetni fognak.

Vagy nem. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, könyvet írt A görög válság politikai gazdaságtana címmel. A VS.hu-nak azt mondta: nagy a valószínűsége annak, hogy bejelentik az államcsődöt Görögországban, ami a gyakorlatban többek között azt jelentené, hogy az euró helyett ismét a drachma lenne a hivatalos görög fizetőeszköz. Ha a kormányzó Sziriza ugyanis elfogadná az unió által ajánlott megszorításokat, az felérne egy politikai öngyilkossággal. Szerinte a jelenlegi helyzet arról szól, hogyan lehet egy pártot kicsinálni.

Alexisz Ciprasz kormányfő mindenesetre egyik hét eleji tévéinterjújában nyugtatta a görögöket. Immár sokadjára azt mondta, hogy a nehézségek ellenére jó az esély, hogy megnyerjék a tárgyalásokat.


Nem szabad pánikba esnünk. Aki félni kezd, elveszti a játszmát.

Azt azért gyorsan hozzátette, ha túl kemény feltételeket támasztanának a hitelezők, akkor a nép véleményét is ki kell kérni az ügyben. Ám kérdés, hogy egy népszavazásra lesz-e még idő. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a görögök fele hajlik egy új hitelezői egyezség megkötésére, míg a keményebb fellépést sürgetők aránya 36 százalékos. Pogátsa Zoltán úgy látja, könnyen lehet, hogy Görögország fogja magát, és nem fizeti be a május 12-én esedékes törlesztőrészletet. Ebben az esetben szerinte arra kell számítani, hogy a nemzetközi szervezetek ujjal mutogatnak majd a Szirizára: „Lám, lám, csődbe vitték Görögországot”.


Ciprasz és ígéretei

A párt elnökeként Alekszisz Ciprasz az elmúlt három hónapban nem először ígért megállapodást. Mindeddig hiába: februárban ugyan letettek egy reformjavaslatot az asztalra, ezt azonban az EU és az IMF kevesli, és nem ad pénzt a görögöknek, bármennyire is szükségük lenne rá.

Ciprasz most azzal győzné meg a hitelezőket, hogy újabb ígéreteket tett: eladnák a pireuszi kikötőt, és szóba kerültek további komoly privatizációk. A kormányfő számít az oroszok 3-5 milliárd eurójára is, amit a még meg sem épült Török Áramlat görög szakasza után fizetnének előrehozott tranzitdíjként.

És ami ennél sokaknak talán még meglepőbb: a miniszterelnök bejelentette, hogy átalakítja a tárgyalóküldöttséget. Háttérbe szorítja sokat támadott pénzügyminiszterét, Janisz Varufakiszt, aki egyes lapok szerint úgy viselkedett európai kollégái között, mint elefánt a porcelánboltban. Sokaknak lett elege belőle, egy idő után látni sem akarták már a tárgyalóasztalnál. A delegációt mostantól a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős külügyminiszter-helyettes, Euklid Cakalotosz vezeti, de a háttérből azért továbbra is a pénzügyminiszter irányítja a munkát.


Nem jött be a bőrdzsekis PR-zseni

Varufakisz stílusa kétségtelenül más, mint amit az eurós pénzügyminiszterek egymástól megszokhattak. Az ARD német közszolgálati televízió márciusban mutatott be egy 2013-as felvételt, amelyen a jelenlegi pénzügyminiszter arról beszél, hogy „Athénnak egyszerűen be kellene jelentenie az államcsődöt, fölmutatni a középső ujjat Németországnak, és azt mondani: oldjátok meg a problémát magatok!”



Varufakisz Ciprasz hívására költözött vissza a texasi Austinból Athénba. Újdonsült pénzügyminiszterként azt vallotta, Görögország 2010-ben csődbe ment, csak az európai vezetők ezt nem merték bevallani. „Európa vezetői végtelen bölcsességükben inkább belevágtak az emberiség történetének legnagyobb kölcsönügyletébe” – fogalmazott. „A legnagyobb terhet rakták a leggyengébb vállára” – utalt a mentőcsomagra.


Azt pedig egy 7-8 éves gyerek is felfogja, hogy ennek nem lehet jó vége.

– ezt már idén év eleji megválasztásakor mondta Varufakisz, aki akkor azt ígérte, talpra állítja Görögországot.


Személye azonban a görögöket is megosztja: pár napja álarcosok támadtak rá és a feleségére, miközben Athén egyik belvárosi éttermében vacsoráztak. Az álarcosok előbb azt követelték, hogy a miniszter hagyja el az éttermet, majd üvegtárgyakkal kezdték dobálni. Kis híján meg is verték, a felesége szoros ölelésén múlott, hogy a támadók nem fértek hozzá, csak az asszonyt tudták volna bántani.



Sokan viszont máig hisznek neki. Egyikük, Ghavrilos Arghyropoulos Magyarországon született, de Görögországban tanult, közgazdász. 1990-ben jött vissza Budapestre, ahol azóta két éttermet is nyitott. A VS.hu-nak azt mondta, Varufakisz az egyik legismertebb gazdasági szakember, nemcsak azért, mert a legnevesebb egyetemeken tanított (East Anglia, Sydney, Glasgow, Texas, Athén), hanem azért is, mert az a koncepció, amelyet szeretne megvalósítani, gazdaságilag megalapozott megoldás. Szerinte Varufakisz


egy igazán karakán, rendkívül intelligens, komoly ismeretekkel bíró szakember, aki képes lesz arra, hogy keresztülvigye a Sziriza programját.

Micsoda 5 éve volt Görögországnak!

Jeorgiosz Papandreu görög miniszterelnök szinte napra pontosan öt éve, 2010. április 23-án jelentette be, hogy Görögország mégiscsak igénybe veszi az Európai Unió és az IMF mentőcsomagját, abban a reményben, hogy már magának a konstrukciónak a léte és a segítség puszta ígérete is elég lesz ahhoz, hogy az ország visszanyerje a pénzpiacok bizalmát, és kifizethető kamatszinten finanszírozhassa magát – emlékeztetett Fokasz Nikosz egyetemi tanár. A 110 milliárd eurós gigakölcsönért cserébe azonban költségvetési kiigazítási intézkedések és strukturális reformok egész sorát várták el az országtól.


A 21. század tulajdonképpen ekkor kezdődött Görögországban

– mondta lapunk megkeresésére. A görögök meghökkentek, heves tüntetésekkel, megmozdulásokkal reagáltak. A politikai osztály egészét hibáztatták az őket ért katasztrófáért.


Görögország, gazdasági válság, pénzügy krízis, tiltakozás


Azóta sokszor sokan megkérdezték: hogyan juthatott el Görögország idáig? Fokasz Nikosz szerint a válaszokban a hosszú és a rövid távú okok természetes módon kapcsolódtak össze. Tény, hogy az államadósság a nyolcvanas évek legelején növekedni kezdett, és töretlen lendülettel nőtt 1993-ig.A kilencvenes évek elejétől az államadósság a GDP száz százaléka körül, tehát igen magas szinten stabilizálódott, jelezve a görög gazdaság azóta unalomig emlegetett strukturális gyengeségeit” – olvasható az ELTE Peripato Társadalomdinamikai Műhelyének blogján. És azóta csak még magasabb lett.



A helyzet mégis fenntarthatónak tűnt. A gond 2008-ban kezdődött: pénzszűke lett, nagy államadósság, egyre súlyosbodó hiány az állami költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben. És a kormány nem tett semmit a kiadások lefaragására és a bevételek rendbetételére – emlékeztetett Fokasz Nikosz. Sőt. Egyre bőkezűbb lett. Lassanként a görögök is kételkedni kezdtek a kormány alkalmasságában, a választók körében kezdett terjedni a meggyőződés, hogy a kormány nem jól teszi a dolgát.

Ekkor jött el a pillanat, amikor Papandreu miniszterelnök Kasztelórizo szigetén kamerák elé állt, és bejelentette a megszorításokat és a mentőcsomagot, amelyet az akkori görög kormány viszonylag gyorsan, 2010. május 5-én már jóvá is hagyott.



Úgy éreztük magunkat, mint prostik az első kuncsaft után

– így írta le a kormányülésen uralkodó pszichológiai helyzetet 2011 októberében a Papandreu kormány egyik meghatározó figurája.

Fokasz Nikosz viszont úgy emlékezett, hogy a 2009-es költségvetés 9 százalékos hiánya 2014-re már 1 százalékos többletre váltott. Görögország tehát rövid időn belül nagyon komoly költségvetési kiigazítást ért el, noha ezért nagy árat kellett fizetnie. Még most is magas a munkanélküliség, 25 százalék feletti. Ezen belül a fiataloké ötven százalék felett van, közülük sokan el is hagyták az országot. Az államkassza üres, a bizalom oda. Az emberek kiveszik a pénzüket a bankból, már most, amikor még csak fenyeget a csőd.

Ha pedig valóban bejelentik a csődöt, akkor Pogátsa szerint leértékelődik az emberek megtakarítása. Ezért azok járnak jól, akik időben ki tudják menekíteni a vagyonukat. Különben arra készülhetnek, hogy hiába mennek majd a bankautomatákhoz, nem lesz bennük pénz. De ha lesz is, csak a harmadát éri majd a jelenleginek. Enyhíteni ezen úgy lehet, mondta, ha feltőkésítik a görög kereskedelmi bankokat, mégpedig drachmával, különben sokaknál egy élet munkája veszhet el.

Ghavrilos viszont nem aggódik. Szerinte Moszkva az építendő új gázvezeték miatt olyan összegű előleget fog adni Athénnak, amiből az ország a most előírt részletet ki tudja fizetni. Hogy ezt az EU némileg nehezményezi? A cél szentesíti az eszközt, mondja válaszul, hozzátéve, hogy amit a Sziriza csinál, az példaértékű Európában:


Az a fajta puritanizmus, ami a mai görög kormányt jellemzi, az a fajta jó értelemben vett popularizmus, amit a Sziriza és a görög kormány képvisel, példaértékű. Nem véletlen, hogy hasonló programmal indul a választásokon a spanyol Podemos, illetve hasonló koncepciójú párt formálódik Olaszországban is.

Hogy nem mehetnek tovább ugyanúgy a dolgok, ahogy korábban, azt többen is így látják. „Nem lehet a végtelenségig húzni azt, hogy a felvett hitelek kamatai lassan magasabbá válnak, mint a törzstőke, vagy éppenséggel, ha ki is lehet fizetni, ki is lehet termelni, úgy a nemzetgazdaság fejlődése kerül lehetetlen helyzetbe” – mondja Ghavrilos. A görög étterem-tulajdonos a VS.hu-nak úgy fogalmazott, a megszorítás politikája semmiképp sem segíti elő egy ország gazdaságát abban, hogy talpra álljon, hanem „még inkább elsüllyeszti a gazdasági mocsár legaljára”.