Átengedte a kvótaellenes népszavazást az NVB

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

A Nemzeti Választási Bizottság szerint megfelel a feltételeknek a kormány kezdeményezése, lehet referendumot tartani a „betelepítésről”. A határozat ellen március 16-ig lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától, ha valaki másként gondolja.


Hétfői ülésén, kilenc igen és három nem szavazattal hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kormány által benyújtott népszavazási kezdeményezést. A múlt szerdán, Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett kérdés pontosan így szól:


Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Nyakó István szocialista politikus (b) a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2016. február 29-én


Patyi András az NVB elnöke az ülésen szóban indokolta, hogy szerinte miért elfogadható a kérdés. Úgy vélte, a kérdés minden szempontból egyértelmű, hiszen a választópolgárok el tudják dönteni, hogy igennel vagy nemmel válaszolnak, illetve az Országgyűlésnek is el kell tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség és ha igen, milyen. Patyi szerint a „kötelező betelepítés” kifejezés is egyértelmű, hiszen az szerepel egy korábbi országgyűlési határozatban.

Vitába szállt az elnök érvelésével Litresits András szocialista delegált, aki szerint a kérdés alaki és tartalmi hibában is szenved. Alaki hiba például az, hogy népszavazási kérdést csak személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, másként, például kormányhatározaton alapuló felhatalmazással nem. Tartalmi szempontból pedig a kérdés nem egyértelmű, hiszen igazából két kérdés – „az Országgyűlés hozzájárulása nélkül” fordulat miatt –, és nem egyértelmű, hogy az EU mely szerve a címzett.

Litresits és Bodolai László, az LMP delegáltja is érvelt amellett, hogy a kérdés nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségről szól, amiről nem lehet népszavazást tartani. Fábián Adrián, a bizottság választott tagja szerint pedig egyenesen becsapós a kérdés, hiszen azt a látszatot kelti, hogy az EU működését tagállami népszavazással befolyásolni lehet. Nincs olyan, hogy az Országgyűlés jóváhagyásához kötnék egy uniós rendelet hatályát – mondta Fábián, aki szerint ez olyan, mintha „nem a bakter húzná le a sorompót, hanem a sorompó a baktert”.

A határozat ellen tizenöt napon belül, vagyis – a nemzeti ünnep és a munkaszüneti napok miatt – március 16-ig lehet benyújtani a Kúriához.