ÁSZ: sorozatos törvényszegések a magyar kórházakban

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hozzálátott az egészségügy ellenőrzéséhez, az eddigi tapasztalatok szerint ez a terület az egyik legrendezetlenebb – olvasható a Magyar Idők szombati számában, az ÁSZ elnökével készült interjúban.


Domokos László a lapnak elmondta: a kórházak sokszor közbeszerzés nélkül vásárolnak eszközöket, és gyakoriak a könyvelési hiányosságok is. Előfordul, hogy egyes intézmények már a szerződések megkötésekor tudják: az ellenértéket pénz hiányában nem fizetik majd ki. A számvevőszék vezetője úgy vélte: a köztulajdonban álló társaságoknál most jött el a gazdasági rendszerváltás ideje.


Az ÁSZ első ember felhívta a figyelmet: az elvégzett munka minőségének megítélésekor a személyes vélemények helyett szerencsésebb az eredményekkel előállni. Az egészségügyi intézmények adósságáról szólva megjegyezte: az állam nemrégiben tízmilliárd forintos összegben vállalta át az intézmények adósságát. A gondok súlyát pontosan jelzi: az elmúlt huszonöt évben nem ez volt az első konszolidáció, legalább fél tucat hasonló lépést lehet felidézni ezen a téren.


Nincs közbeszerzés

A mostani vizsgálatok kapcsán előzetesen azt mondta: az ÁSZ az Országgyűlés ellenőrző szervezeteként lényegében azt tekinti át, hogy az adott intézmények a közpénzeket arra használták-e fel, amire kapták. Emellett lényeges, hogy a vásárlások alkalmával, a források elköltésénél betartották-e a helyi döntéshozók a jog előírásait. Az ÁSZ eddigi tapasztalatai azt mutatják: az egészségügy a magyar közszféra egyik legrendezetlenebb területe.


A pénz sosem elég


Domokos László hozzátette: az egyik legnagyobb gond, hogy a vizsgált intézmények alig-alig alkalmazzák a közbeszerzés szabályait. Ez súlyos probléma, mivel egyes kórházakban sorozatosan megszegik a törvényt – jegyezte meg az ÁSZ elnöke. Mint rámutatott: az ÁSZ az adófizetőket képviselő szervezet, és gazdálkodási kérdésekkel foglalkozik. Abban nem foglalhat állást, hogy szakmai szempontból mikor megfelelő az ellátás, vagy például milyen az ideális munkaszervezés és anyagfelhasználás egy kórházban.

Az ugyanakkor világos, hogy sehol a világon nincs annyi pénz az egészségügyben, mint amennyire szükség volna. Ez – vélekedett az elnök – nem tipikusan magyar probléma. Mindezzel együtt is rögzíthető: az minden közpénzből gazdálkodó intézménnyel szemben alapos társadalmi elvárás lehet, hogy az érintettek annyit költsenek, amennyit feladataikra kaptak.

A lap emlékeztette az ÁSZ elnökét: a számvevőszék az utóbbi időben az állami, önkormányzati cégek elé is igyekezett tükröt tartani. „Valóban számos önkormányzati és állami céget ellenőriztünk” – mondta Domokos László, aki úgy vélte: a politikai rendszerváltozás után huszonöt évvel érkezett el az ország odáig, hogy végbemehessen a köztulajdonban lévő vállalkozások gazdasági rendszerváltása is. Ezzel megkezdődhet az állammenedzsment megújítása.


Összességében több mint háromszáz társaság áll az állam többségi tulajdonában, az önkormányzati cégek száma pedig meghaladja az ezret. Ez a sok cég fontos feladatokat lát el, és hatalmas vagyonnal gazdálkodik, működésüket nem lehet a véletlenre bízni. A társaságok élére a lehető legjobb szakembereket kell kinevezni, akiknek megfelelő, a versenyszférában elérhetőhöz hasonló bért is kell kapniuk.



Ugyanakkor szigorú elvárásokat szükséges megfogalmazni: a vállalat legyen hatékony, növelje szolgáltatásának színvonalát és gyarapítsa az állami vagyont. Ha pedig a cégvezető ezekre nem képes, nem jár neki jutalom, s akár az állását is elveszítheti. Emellett az államnak, az önkormányzatnak azt is meg kell követelnie, hogy a közcégek működjenek etikusan, tevékenységük kapcsán a korrupció leghalványabb gyanúja se fogalmazódhasson meg. Az új szabályok már ebben a szellemben születtek.

Megjegyezte: az ÁSZ nem a korrupció nagyságát méri, hanem azt vizsgálja, hogy az egyes állami intézmények a korábbinál több korrupcióellenes módszert alkalmaznak-e. Hozzáfűzte: kívánatosnak tartaná, ha idővel kezdetét venné egy olyan program, amely a társadalom figyelmét hívná fel a vesztegetések okozta súlyos károkra. Ez utóbbiban viszont az ÁSZ – feladatai, jogállása miatt – közvetlenül már nem vehet részt.

Domokos László arra a felvetésre, hogy a számvevőszéknek szerepet kellene vállalnia a politikusok vagyonosodásának ellenőrzésében, azt válaszolta, hogy korábban – 2010 előtt – már felmerült ez a gondolat, eredményeket azonban akkor sem lehetett felmutatni. A számvevőszék – alkotmányos helyzetét vizsgálva – egy hivatal, nincsenek nyomozati lehetőségei, nem alkalmazhat titkos megfigyelést, adatgyűjtést, és a nemzetközi színtéren sem léphet fel. A jogellenes gyarapodás leleplezéséhez ezen eszközök mindegyikére szükség lehet. Így az elnök annak a véleményének adott hangot: nem az ÁSZ, hanem például az adóhivatal vagy a nyomozó szervezetek járhatnak el sikerrel az ilyen ügyekben.

(A képek illusztrációk.)