ÁSZ: rendszerszintű szabálytalanságok az állami erdőgazdaságoknál

Fotó: MTI / Varga György

-

Az első 12 lezárt ellenőrzés során minden társaságnál megállapítható volt, hogy az erdőgazdaságok mérlege nem a valós állapotot tükrözte – közölte az Állami Számvevőszék.


Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései sorozatos és rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel az állami erdőgazdaságoknál – jelentette be az ÁSZ elnöke.

Domokos László azt mondta, az erdőgazdaságoknál nem volt megoldott az általuk kezelt állami vagyon és a saját vagyonuk, illetve a kezelésükben lévő vagyonelemek elhatárolása, a kezelt vagyont a társaságok nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően szerepeltették mérlegükben.

Emellett a tulajdonosi jogok gyakorlóinak ellenőrző rendszere nem támogatta sem a vagyonkezelés tárgyának, sem a vagyonkezelés díjának teljes körű meghatározását. Ezek alapján kerültek az ÁSZ kockázatelemző rendszerének látóterébe az állami erdőgazdaságok – mondta az elnök. (Az ÁSZ mind a 22 működő állami erdőgazdaságot vizsgálta; most 12 erdőgazdaságról készített jelentést mutattak be.)

Domokos László azt mondta, a jó működés és a jó vagyongazdálkodás alapja a rend, ez az alapfeltétele a közpénzek és a közvagyon gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlásának évek óta fennálló problémája ezen a területen, hogy a vagyonnyilvántartási adatok nem megbízhatóak, és nem teljes körűek. Így az átláthatóság és az elszámoltathatóság nem biztosított. Az ÁSZ az állami erdőgazdaságoknál a 2009 és 2014 első féléve közötti vagyongazdálkodásnak, a vagyonérték-megőrzésnek és a vagyongyarapítási tevékenységnek a szabályszerűségét vizsgálta.

Az ÁSZ elnöke azt mondta, az első 12 lezárt ellenőrzés során kiderült, hogy egyik társaságnál sem a valós állapotot tükrözték a mérlegadatok, ám a hibát a beszámolókat auditáló könyvvizsgálók nem jelezték.

Ezt az ÁSZ jelezte a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. Az ellenőrök általános jelleggel megállapították azt is, hogy a társaságok vagyonnyilvántartása nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak. Vagyis: a működésük az 1996-ban megkötött ideiglenes vagyonkezelési szerződés alapján történik a mai napig.

Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy a tulajdonosi joggyakorlók – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – nem szüntette meg a vagyonkezelési szerződésekkel kapcsolatban feltárt hiányosságokat. Nem élt a kezelt vagyon használatára vonatkozó ellenőrzési jogával.

Az ellenőrzések megállapításai alapján az ÁSZ a 22 állami erdőgazdaság esetében összesen 21 jelzést küldött a könyvvizsgálói kamarának, kettőt pedig az illetékes nyomozó hatóságnak – vélelmezett vagyoni hátrány miatt –, 87 javaslatot pedig a munkajogi felelősség megállapítása miatt fogalmaztak meg.

Makkai Mária felügyeleti vezető arról beszélt, hogy az ÁSZ javasolja az MNV Zrt. vezérigazgatójának, valamint az NFA elnökének, tegyenek intézkedéseket az erdőgazdasági társaságok közreműködésével a tényleges állapot rögzítő és a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő vagyonkezelési szerződések megkötésére; javasolják továbbá, hogy a vagyonkezelési szerződésekkel kapcsolatban feltárt szabálytalanságok tekintetében tisztázzák a felelősséget. Emellett a két szervezet vezetőjének javasolja az ÁSZ azt is, hogy intézkedjen a társaságok vagyonnyilvántartása hitelességének, teljességének és helyességének a jogszabályban foglaltak szerinti ellenőrzéséről.

Az állami erdészeteket vezető vezérigazgatóknak többek között javasolja az ÁSZ, hogy tegyenek intézkedéseket a tényleges állapotoknak és a jogszabályi előírásoknak megfelelő vagyonkezelési szerződések megkötése érdekében. Emellett intézkedjenek a valós mérlegadatok szerepeltetésére a társaságok mérlegében, valamint alkossák meg a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat.


A Kehi is elmarasztalta

A Kehi vizsgálatával kapcsolatban az Index október elején azt írta: hat gazdaságot vizsgálva a szervezet súlyos szabálytalanságokat tárt fel, a vizsgált gazdaságok átláthatatlanul és kontroll nélkül működtek.

A megjelentekre hat erdőgazdaság (Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Egererdő Erdészeti Zrt., Mecsekerdő Zrt., SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt., Verga Zrt., Zalaerdő Erdészeti Zrt.) közös közleménnyel reagált, visszautasítva, amit a sajtó írt: „Tiltakozunk az állami erdővagyont kezelő társaságokkal kapcsolatban, a sajtóban megjelent súlyos vádakkal szemben. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal anyagát nem ismerjük, annak tartalmába nem volt lehetőségünk betekinteni, kérjük, bocsájtsák azt rendelkezésünkre. A médiában megjelent vádakat aljas támadásnak tekintjük és alaptalannak tartjuk. Visszautasítjuk ezeket a rágalmakat.”

A Kehi a vizsgálatában szereplő hat társaság közül hárommal (Egererdő, Zalaerdő és SEFAG) kapcsolatban az ÁSZ is beszámol ellenőrzése eredményeiről.

Magyarországon összesen egymillió hektárnyi állami tulajdonú területen 22 erdészet gazdálkodik, amelyek évente 94 milliárd forintos nettó árbevételt szereznek, ehhez képest mindössze 2,8 milliárdos profitot termelnek, miközben csaknem 1,7 milliárd forintos agrártámogatás is jár nekik.