Aprópénz volt az Iszlám Államnak a párizsi merénylet

Fotó: ANADOLU AGENCY / Adem Demir

-

A többi terrorszervezettel ellentétben önfenntartó és gazdaságilag prosperáló szervezet az Iszlám Államé, amelynek költségvetésében elhanyagolható tétel volt a párizsi támadássorozat.


Az Iszlám Állam nem egyszerűen a leggazdagabb terrorszervezet, hanem olyan modern gazdasági szerveződés, amelyiknek sikerült függetlenítenie magát az adományoktól – szakértők szerint ez különbözteti meg az elmúlt hetekben Európa-szerte pánikot keltő csoportot a „hagyományos” terroristáktól. És ez nehezíti meg igazán a velük szembeni küzdelmet.

Amíg például az al-Kaida sejtjei jellemzően adományokból tartják fenn magukat, a párizsi terrortámadást is magára vállaló szervezet képes az önellátásra, ráadásul nem csupán terrorszervezetek bevett eszközeivel. Bevételei több mint fele származik például az elfoglalt területeken kitermelt ásványi kincsek eladásából.



Szakértők szerint éppen az eltérő, akár (elvileg) legális jövedelemforrások teszik igazán prosperálóvá az Iszlám Államot. Vagyis a szervezet nem túloz, amikor államként határozza meg magát, és nem csak azért, mert az ellenőrzése alá tartozó, Szíria és Irak közé beékelődő terület mérete nagyjából Nagy-Britanniáéval egyezik meg. A jobbára sivatagos terület, amelyen 10 millióan élnek – és fizetnek adót az Iszlám Államnak –, ráadásul igen gazdag természeti kincsekben. Az elfoglalt szíriai és iraki olajmezőkön kitermelt ásványi kincseken túl az Eufrátesz és a Tigris mentén jelentős növényi kultúrák is megtalálhatóak.


A szürkével jelölt területek és a feketével jelölt települések tartoznak az Iszlám Állam fennhatósága alá. A harcok aktuális állása szerint ezek mérete változik, ezen a térképen a tavaszi állapot látható


Ezek alapján becsülte a Le Figarónak nyilatkozó terrorizmus-szakértő, hogy a szervezet vagyona (beleértve például az ellenőrzése alá tartozó olajkutakat és más intézményeket, a rekvirált bankokat) 2260 milliárd dollárt tesz ki. Ez 661 ezer milliárd forint, ami nagyjából megfelel Franciaország GDP-jének. Magyarországé ennek a huszada.

Az Iszlám Állam vagyoni növekedésének forrása a hódítás, a mértéke pedig figyelemre méltó: tavaly még 2000 milliárdot becsülték a vagyont, és ez annak ellenére növekedni tudott, hogy az egyik fő bevételi forrásnak számító olaj ára jelentősen csökkent az elmúlt másfél évben.

A Financial Times helyi kereskedők adataira hivatkozva úgy becsülte, hogy az olaj naponta 1,5 millió dollárt hoz az Iszlám Állam konyhájára. A szervezet elleni embargó ellenére a nyersolajból nem csak saját szükségleteit elégíti ki a szervezet, de exportálni is tud – Szíriában például más, kormány ellen lázadó csoportok is tőlük vásárolnak, hiszen legális forrásból ők sem tudnák beszerezni. Az Iszlám Állam jellemzően finomítókon keresztül értékesíti az olajat, így kikerülve az embargót. A nyersanyag adja most a szervezet éves költségvetésének nagyjából az ötödét.


Harács és különadó

Az olajár visszaesése miatt is rákényszerült az Iszlám Állam arra, hogy egyéb forrásokat vonjon be. A statisztikákban a „rablás” kategóriába sorolt egyéb bevételek közé tartoznak azok a sarcok, amelyeket a helyi lakossággal és az ott működő cégekkel fizetettnek. Ebben vannak több száz dolláros „útdíjak”, a távközlési cégekre vagy a készpénzfelvételre kivetett adók, de felélesztették a harácsot is. Az arabul dzsizja nevű védelmi pénzt minden nem muzulmántól beszednek. Azok az állami alkalmazottak, akiknek a bérét még mindig Bagdad – vagyis Irak – fizeti, bérük 50 százalékát kötelesek leadni a szervezetnek. Más kérdés, hogy – mint a New York Times egy tavalyi cikkében írt róla – ezeknél a sarcoknál néha több kenőpénzt vártak el korábban az iraki vagy szíriai potentátok.

Az Iszlám Állam sem veti meg a több terrorszervezetnél kedvelt csempészetet, legyen szó drogról, cigarettáról vagy lopott műkincsekről. Dívik a leánykereskedelem is, egy tíz év alatti kislányért 140 eurónak megfelelő összeget adnak, a szexrabszolgának eladott nők ára az életkorral csökken. A szervkereskedelem sem ismeretlen. Egy másik fontos bevételi forrás a váltságdíj, amiből évente 100 millió eurót tudnak összeszedni.

A pénzügyi tranzakciókat nehezíti az Iszlám Állammal szembeni embargó, mégsem elhanyagolható, hogy az elfoglalt bankfiókokban több mint 400 millió dollárnyi betétet tartanak.



A tolvaj miniszter

Az Iszlám Államot 2003-ban Irakban alapította Abu Muszab az-Zarkavi. Az akkor még az al-Kaida iraki szárnyaként számon tartott szervezet az első pillanattól illegális tevékenységekből, illetve az Öböl-államokból származó adományokból tartotta fenn magát. Az amerikai kormány számításai szerint három évvel később – amikor az-Zarkavit megölték – már 70-200 millió dolláros bevételre tettek szert csempészetből, váltságdíjakból vagy éppen politikusok lefizetésével. Az iraki anarchiát is kihasználva így gyorsan önfenntartóvá vált a szervezet.

Ehhez hozzájárul az is, hogy ellentétben a sejtekből felépülő, szeparáltan működő al-Kaidával, az Iszlám Állam jól szervezett rendszer. 2014 nyara óta kalifátusnak nevezi magát a szervezet, amelynek az élén kormány áll, benne többek között egy pénzügyminiszterrel. A tisztséget Abu Szala tölti be. Politikusi szerepüket persze a maguk módján veszik komolyan a kalifátus irányítói: az előző pénzügyér tavaly 14 millió dollárnak megfelelő iraki dínárral lépett le.



Kis tétel volt Párizs

A büdzsé 2,6 milliárd dollárra (761 milliárd forintra) rúghat – normális nyilvántartás híján ezt is csak becsülni lehet. Ebből az összegből finanszírozzák a 30 ezer harcos zsoldját, aminek összege havonta nagyjából 300 dollár, és ebből fizetnek a halott katonák családjának is. A szó hagyományos értelmében vett társadalombiztosítás egyelőre nincs, de az Iszlám Állam ezt is célul tűzte ki. Elemzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy egy valódi állam működtetése már elapasztaná az Iszlám Állam forrásait. (Összehasonlításképp: Magyarországon csak jóléti kiadásokra több mint 5000 milliárd megy el évente.)

A kalifátus büdzséjéből jut a nyugati országokban elkövetett terrorcselekményekre is a kiképzéstől a propagandán át a végrehajtásig. Itt is óriásiak a különbségek az al-Kaidához képest. Amíg a 2001. szeptember 11-i repülőgépes merényletek 500 ezer dollárba kerülhettek a CIA becslései szerint 35 milliós büdzséből gazdálkodó al-Kaidának, a mostani merényleteket szakértők szerint megúszták a terroristák kevesebb mint tízezer dollárból, ami elenyésző összeg a 2,6 milliárdos költségvetésen belül.

2001-ben a legnagyobb tétel a terroristák kiképzése és a drágának számító New York-i megélhetés volt, de például a 2002-es, Balin elkövetett támadás is jóval többe került amiatt, hogy az indonéziai üdülőparadicsomban is viszonylag sokba került a szervezetés. A mostani támadásnál a legnagyobb tételt a fegyverek jelentették. Márpedig a feketepiacon ezeket akár néhány száz dollárból be lehet szerezni.

Nagyobb tételt jelenthet még a hamisított útlevelek beszerzése, ám azt tudni lehet, hogy a párizsi támadások elkövetőinek többsége Franciaországban élő francia állampolgár volt. (Ugyanígy a brüsszeli terrorsejtek aktivistái is jobbára helyiek.) Az eddigi információk szerint a támadók közül mindössze ketten nem európaiak, ők – vélhetően lopott vagy hamis – a szíriai úti okmánnyal érkeztek. Az útleveleket a feketepiacon már ezer dollárnál kevesebbért is meg lehet kapni. Többekről tudni lehet, hogy az Iszlám Állam területén kaptak kiképzést, esetleg harcoltak Szíriában vagy Jemenben, ám a havi néhány száz dollárnyi zsoldjuk is elhanyagolható például az amerikai pilótaképzés áraihoz képest.



Csempészek és emberrablók

Amíg korábban a terrorszervezetek jellemzően adományokból tartották el magukat, a komplett területeket uraló csoportok számára a lakosságra és a vállalkozásokra kivetett adók is komoly bevételi forrást jelentenek. Ebből él például a Hamasz is.

Fontos szerepet játszik a csempészet is, legyen szó akár az afrikai csoportokról, akár az észak-írországi IRA-ról. A leggyakoribb csempészett termék a kábítószer. A kolumbiai FARC éppen a kokainkereskedelemre alapozta egész működését. A szervezet emellett ellenőriz nemesfémbányákat is. A kábítószer (főleg az opiátok) a legfontosabb bevételi forrása az afganisztáni táliboknak is.

Az emberrablás is több szervezet fontos bevételi forrása, váltságdíjból és a rabszolgaként eladott túszok után kapott pénzből él például a Boko Haram.