Apa, azt hittem, elengedsz! – apa és lánya a versenypályán

Forrás: George Racing Team

-

György Anett és apja mozizás vagy családi ebéd helyett általában a versenypályán tölti a hétvégét. Beállításokról, tapadásról és taktikáról beszélgetnek mint pilóta és csapatfőnök, plusz kőkemény csatákat vívnak egymás ellen autóversenyzőként. Különleges együttműködésük idén bajnoki címet ért.


György Gábor csapata kifejezetten fiatalnak számít a hazai gyorsasági szakágban. A George Racing Team 2015-ben alakult, nem titkoltan azzal a céllal, hogy Gábor csapatvezetőként biztosítani tudja lányának azokat a körülményeket, amelyeket korábban sehol nem találtak meg. Anett 15 éves korában, 2011-ben szeretett bele a versenyzésbe a Forma–1-es Magyar Nagydíj betétfutamaként megrendezett Lotus Ladies Cup versenyének köszönhetően. Egy évvel később kipróbálhatott egy Lotus Elise-t, és megtanulhatott vezetni, hiszen akkor még jogosítványa sem volt. Hamar kiderült viszont, hogy van érzéke a dologhoz, így 2013-ban már a sorozat minden futamán rajthoz állt, és azóta több kategóriában is versenyzett.


György Anett és a Lotus Elise


György Gábornak korábban nem volt szorosabb kapcsolata az autósport világával, leszámítva azt a hat évet, amíg gokartozott. Csapattulajdonosként nem is annyira a bajnoki címek halmozása, mint inkább a közösségépítés érdekli. „Tíz évig dolgoztam háttéremberként egy vidéki futballcsapatnál, megtanultam, milyen összehozni az embereket. Az hamar kiderült, hogy profi autóversenyző már nem lesz belőlem, mert nagyon későn, 44 évesen kezdtem el menni a Suzuki-kupában. De valójában nem is a győzelem és az eredmények miatt csinálom az egészet, hanem inkább szerelemből. És persze azért, hogy mindent meg tudjak adni a lányomnak. Kezdő autóversenyzőként más csapatoknál indult, és bevallom, rossz érzés volt, hogy


hiába biztosítottam az anyagi hátteret, semmibe nem szólhattam bele.

Ezért egy idő után minden erőmmel azon dolgoztam, hogy én magam teremtsem meg számára az ideális körülményeket.”


Csaták a jobb pozícióért

A közös munkát 2015-ben kezdték. Nemcsak egy csapatban, hanem egy sorozatban, egymás vetélytársaiként álltak rajthoz. Anettnek a Suzuki-kupában a saját apjával is versenyeznie kellett. A furcsa szituációt egyikük se élte meg könnyen, de abban egyetértenek, hogy Gábornak valamennyivel mégiscsak nehezebb dolga volt. „Apának biztosan rosszabb volt, mint nekem, mert nagyon féltett engem, de olyan is előfordult, hogy én aggódtam érte, mikor tudtam, hogy rázós helyzetbe került. De általában mögöttem volt a pályán, ugyanolyan ellenfelet láttam benne, mint a többiekben.


Volt olyan is, hogy rajt után majdnem kiszorítottam,

több komoly versenyszituációba is csöppentünk” – emlékszik vissza Anett.


György Gábor


Édesapja nem tagadja, nehezen viselte, hogy a saját lányával kell megküzdenie a pontokért. „Pokoli érzés úgy menni, hogy mindketten a pályán vagyunk. Szó szerint ütöttük-vágtuk egymást, igen, volt, hogy majdnem baleseteztünk. Úgy rémlik, előfordult, hogy a lányom a verseny végén szinte számon kérte, hogy »azt hittem, apa, elengedsz«. Annak viszont semmi értelme nem lett volna, szóval én is próbáltam puszta versenytársként nézni rá. Ez nagyon nehéz, hiszen szülőként és csapatvezetőként is felelek érte. Egyrészt örömmel látom, amikor olyat csinál, ami a fejlődését szolgálja, de féltem is ennek a világnak a hátulütőitől. Sokszor kell őt figyelmeztetni, nehogy elfelejtse, hogy a hétköznapi élet nem csak versenyzésből és bajnoki címekből áll.”


Nehéz a közös munka

Anett idén a Hankook Racer Cup Lotus bajnoka és a lány kategória első helyezettje is lett, így két bajnoki címmel zárta a szezont. Végig az idényben szoros volt a meccs, a bajnokságot az utolsó futamon nyerte meg egyetlen ponttal. A sikerhez viszont nem volt egyszerű az út a csapaton belül sem, mert az apa-lánya munka a boxban finoman szólva sem gördülékeny. „Nagyon szeretjük egymást, de az igazság az, hogy nehezen tudunk együtt dolgozni. Ennek a legfőbb oka, hogy nagyon egyformák vagyunk, és ha az egyikünk megsértődik, akkor a másik is. Tudom, hogy mindig segíteni próbál, de néha olyan stílusban szól hozzám, hogy felhúzom magam, és végül nem is beszélünk meg semmit. Abból a szempontból viszont hasznos, hogy mindketten versenyzünk, mert tudjuk, hogy például a rajt előtti pillanatokban miket nem akarunk hallani” – mondja Anett, és édesapja is egyetért azzal, hogy kommunikációjuk nem mindig zökkenőmentes.

A kisebb viták ellenére mégis szépen haladnak előre, hiszen György Gábor mindent megtesz azért, hogy lánya megfelelő autóban üljön, kiváló támogatók segítsék. Emellett pedig a többi pilótájára is ugyanekkora, sőt, Anett szerint néha nagyobb figyelmet fordít. „Soha senkitől semmilyen negatív visszajelzést nem kaptam a csapatból azzal kapcsolatban, hogy én lennék apuci autóversenyző kislánya. Apa mindenkivel ugyanúgy foglalkozik, mint velem, néha úgy is érzem, hogy el vagyok nyomva.”


György Gábor, György Anett, autóversenyzés

György Gábor és György Anett a Suzuki-kupában


Nincsenek illúzióik

Abban mindketten egyetértenek, hogy a női autóversenyzésnek egyszerűen nincs jövője, sem itthon, sem nemzetközi szinten. Emiatt csakis reális célokat tűznek ki maguk elé. Szeretnék például, ha Anett eljuthatna valamelyik kisebb nemzetközi sorozat közelébe, ugyanakkor tudják azt, hogy Forma–1-ről álmodni illúzió lenne. „Örülni kell minden lehetőségnek, hiszen rengetegen versenyeznek Magyarországon, és nagyon kevés lesz közülük Michelisz. Bízom benne, hogy a lányom olyan dolgokat tanul meg versenyzőként, amiket később a civil életében is kamatoztathat majd” – mondja György Gábor.

A versenyhétvégék Györgyéknél igazi családi programnak számítanak. Habár Anett szülei elváltak, édesanyja így is teljes értékű csapattagként segíti lányát és volt férje csapatát is futamokon.