Anyaországiak is elkezdhetik

-

Egyetemekre, főiskolákra jelentkezni jóval könnyebb, mint bejutni az intézményekbe. Ez azonban nem teljesen igaz akkor, ha határon túli, magyar nyelvű képzést biztosító felsőoktatásról beszélünk. A jelentkezési és felvételi eljárás ugyanis államonként igen eltérő.


Erdély

Romániában nincs központi felvételi rendszer, a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben szervezik meg a felvételi eljárást minden egyetemi ciklusra egy évente megújított, a felvételi keretszabályozást biztosító miniszteri rendelet szerint – tájékoztat a magyar Oktatási Hivatal szakportálja, a felvi.hu. A felvételi jelentkezéseket a felsőoktatási intézmények bonyolítják saját felvételi eljárásukban előírt módon. Általában papíron kell benyújtani a jelentkezési kérelmet az intézmény által előírt dokumentumokkal együtt, de vannak már olyan intézmények, ahol elektronikus előjelentkezés lehetséges.

A romániai felsőoktatási intézmények szakjaira azok a román vagy EU-országbeli állampolgárok jelentkezhetnek alapképzésre, akik érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, függetlenül megszerzésének évétől, vagy már egyetemi (BSc/BA vagy azzal egyenértékű) végzettségük is akad, és egy második szakot is szeretnének elvégezni. Mesterszakra értelemszerűen kötelező a BSc/BA diploma, míg doktoranduszoknál elvárt az MSc/MA diploma.

A felvételi követelményeket az egyetemek állapítják meg saját hatáskörükben, nincs egységes központi felvételi eljárás. A felvételi átlag megállapítása intézményenként és képzésenként nagyon változatos, ez tartalmazhat érettségi átlagot vagy érettségin elért jegyet, középiskolai eredményeket és felvételi vizsgaeredményeket tetszőlegesen előírt tantárgyakból, amelyek lehetnek írásbeli, szóbeli vagy teszt-, illetve interjújellegű vizsgák. Jelenleg Romániában ajánlott, hogy felvételi vizsgát szervezzenek az intézmények, de ez nem kötelező jellegű. Csak olyan jelentkező nyerhet felvételt bármely szakra, aki legalább ötös (az 1–10-es értékelési skálán) felvételi átlagot vagy annak megfelelő pontszámot ért el a felvételi eljárás során.

A magyar nyelven (is) oktató intézmények szervezhetnek magyar nyelvű vizsgákat, amelyekre a tételeket magyar nyelven kapják meg a jelentkezők. Ezen intézményekről tájékoztatás kérhető a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségtől (http://rmpsz.ro). A felvételi eljárás során a jelentkezők rangsorolása az egyetemek által képzésenként és tagozatonként megállapított kritériumok szerint történik, nincs egységes pontszámítás.

A felvételi jelentkezési díjat az intézmények állapítják meg, melynek összege nagyon eltérő lehet az eljárás bonyolultsága, illetve az adott szak keresettsége függvényében, de általában 50–100 lej (kb. 3600–7200 Ft) nagyságrendű. A vizsgadíjat a felvételi jelentkezés során kell befizetni az intézmény bankszámlájára történő utalással vagy helyben fizetéssel.

Vajdaság

Jelenleg Szerbiában a felvételi eljárás megszervezése az egyetemi karokon, illetve a főiskolákon helyileg történik. A felvételire általában június 20. után kell jelentkezni (akkorra fejeződnek be az érettségik). A felvételi eredményéhez általában 40 pont a középiskolai eredményekből adódik, a felvételi vizsgán további 60 pontot lehet szerezni.

A felvételik időpontját a Szerbiai Oktatási Minisztérium egy intervallumban adja meg (általában június 28. és július 7. között). A felsőoktatási intézmények saját hatáskörükben döntenek a dátumról, és az egyetemek általában – összegyűjtve a karok javaslatait – egységesen jelentetik meg (sajtóban, médiában és a honlapjukon) a felvételi pályázatot az egyetem összes karára vonatkozóan, rendszerint május végén.

A felvételihez a fordításban feltüntetett mellé gyakran kérnek állampolgárságot igazoló dokumentumokat, mert a külföldiek tandíja jelentősen eltér a hazai önköltséges hallgatókétól. Egyes képzések esetében orvosi alkalmassági vizsga is szükséges a képességvizsgákon túl. Minden speciális feltételt közzé kell tenni a felvételi pályázatokban. A felvételi eljáráskor befizetendő összeg az intézményekben különböző.

A képzésekre alapvetően vagy állami finanszírozás mellett lehet beiratkozni (a képzés ideje alatt csak egyes adminisztratív költségeket kell kifizetni), vagy önköltségesként (azaz a teljes tandíjat ki kell fizetni, amelynek mértékét a karok saját hatáskörükben, az egyetemi szenátus döntése alapján határozzák meg). A felvételi eljárás díja és a tandíj nagysága a felvételi tájékoztatókban információként szerepel. Minden egyéb költségről a tájékoztatást az intézmény honlapján árjegyzék formájában, illetve a pénzügyi szabályzatban közzé kell tenni (a nyilvánosság ezen formája törvényes kötelezettsége a felsőoktatási intézményeknek). A költségtérítés összege eltér a szerb és a külföldi állampolgárok számára.

A jelöltek felvételi vizsgát tesznek, illetve részt vesznek a pályázati kiírásban a felsőoktatási intézmény által külön elrendelt képességvizsgán. A felvételi vizsga a választott szakirányhoz kapcsolódó tematikájú lehet, melyhez a jelentkező a középiskolai tanulmányai során kellő tudást szerzett. A jelentkezőnek az intézmény által előírt minden vizsgán részt kell vennie. A felsőoktatási intézmények művészeti képzéseire jelentkezők képességvizsgát tesznek. Művészeti képzések esetében a felvételit a jelentkező akkor tette le, ha az intézmény által meghatározott ponthatárt eléri.

A felsőoktatási intézmény egyetlen listát állít, amelyen minden jelölt pontszáma szerepel, a képzés finanszírozásától függetlenül. Ha a pályázatban szerepel a képességvizsga szükségessége, akkor a végső listán csak azok a jelöltek szerepelnek a pontszámaikkal, akik a képességvizsgát sikeresen letették. A jelentkezőnek a rangsorban elfoglalt helye határozza meg a beiratkozás lehetőségét. A jelentkező akkor iratkozhat be állami finanszírozású helyre, ha a rangsor alapján belefér a pályázatban előírt állami finanszírozású helyek számába, és ha 50 ponttól többet ért el összesítve. A jelölt akkor iratkozhat be önköltséges helyre, ha a rangsorban a pályázatban előírt önköltséges helyek számával összhangban lévő helyen áll, és legalább 30 pontot elért.

Ha a jelentkező nem vitatja a rangsorban elfoglalt helyét, a dékánnál/intézményigazgatónál fellebbezhet a lista megjelenése utáni 24 órán belül. A fellebbezési bizottság döntése ellen a kari tanácsoknál nyújthat be panaszt, ugyancsak 24 órán belül. A fellebbezési időszak lejárta után az intézmény végleges rangsort ad ki, amely a beiratkozás alapját képezi. A jelentkező elveszíti jogát a beiratkozásra, ha a pályázatban előírt időszakban elmulasztja a beiratkozást. A beiratkozásra ekkor joga van a következő jelentkezőnek a rangsorban.

A nem szerb nemzetiségű külföldi állampolgárok a szerb állampolgárokkal azonos feltételek között pályázhatnak, de a felsőoktatási intézmény ekkor sem lépheti túl a működési engedélyben szereplő keretszámokat, és a felvételük kizárólag tandíjas képzésre lehetséges. Tandíjukat az intézmény saját hatáskörében határozza meg. Jelentkezéskor a jelentkezőnek a honosított, négyéves középiskolai képzésről szóló bizonyítványát kell bemutatnia. Beiratkozáskor a felvételt nyert jelentkezőnek igazolnia kell, hogy a képzés folyó tanévének idejére betegbiztosítással rendelkeznek Szerbiában, és azt, hogy ismeri a választott képzés nyelvét (a felvételi bizottság határozza meg az igazolásról szóló feltételeket).

Felvidék

Szlovákia minden jelentkező számára azonos feltételek biztosítottak a felvételi eljárásban, továbbá hallgatóként a felsőoktatási tanulmányok folyamán is, függetlenül az állampolgárságtól és az állandó lakhelytől; a magyarországi hallgatók is részesülhetnek motivációs és az egyetem saját forrásaiból származó ösztöndíjban, hasonlóképpen, mint a többi szlovákiai hallgató.

A Szlovákiában érvényes jogszabályok értelmében mindenki – állampolgárságtól függetlenül – jogosult jelentkezni a felvételi eljárás során, és minden jelentkező számára azonos feltételek biztosítottak a felvételi eljárásban. Az alapképzésnél (BA képzés) a felvétel alapfeltétele a sikeres érettségi. Külföldi érettségi esetében az érettségi bizonyítványt hitelesíttetni (nosztrifikáltatni) kell a megyei hivatalokban, és legkésőbb a beiratkozás napjáig le kell adni az egyetemen (ezt a határidőt az egyes intézmények módosíthatják). Mesterképzésnél (MA) a sikeresen teljesített alapképzés a felvétel alapfeltétele, az adott vagy rokon szakon. A külföldi diplomát szintén hitelesíttetni (nosztrifikáltatni) kell, ezt az egyetemek elvégezhetik. Doktori képzésre jelentkezőknél ugyancsak a sikeresen teljesített mesterképzés az adott vagy rokon szakon a felvétel alapfeltétele.

A nappali tagozatos képzés a törvényben meghatározott standard időtartam alatt mindenki számára teljesen tandíjmentes. A standard időtartam túllépése esetén, illetve ha nappali tagozaton a szlovák állam már finanszírozta a hallgató egy adott szintű képzését, valamint levelező tagozatos képzésben az érvényes jogszabályok szerint tandíjat kell fizetni. A tandíjat ezekben az esetekben az intézmény határozza meg, és teszi közzé legkésőbb két hónappal a jelentkezési határidő lejárta előtt.

Központi, egységes felvételi eljárás nincs. Minden hallgató a konkrét karra adja be a jelentkezését. Annyi jelentkezési lapot ad be, ahány képzésre jelentkezik. Ezt megteheti papíralapon (a hivatalos, forgalomban elérhető formanyomtatványon) vagy elektronikusan. Természetesen az illetéket is annyiszor kell befizetnie, ahány jelentkezést beadott. A felvételi illetéket az egyes intézmények határozzák meg, mértéke az ingyenességtől a nagyjából 80 euróig terjed. Az elektronikus jelentkezés díja mindig alacsonyabb a papíralapúnál. Az elektronikus jelentkezés az egyetemek honlapjáról, az erre szolgáló portálokon keresztül valósítható meg. Elektronikus jelentkezés esetén a kitöltést követően a jelentkezési ívet ki kell nyomtatni, aláírni, majd a szükséges dokumentumokkal együtt az adott kar címére el kell postázni. A Selye János Egyetem az egyetlen Szlovákiában, ahol magyar nyelven is kitölthető az elektronikus jelentkezési ív.

A felvételi eljáráshoz az alapképzésnél érettségi bizonyítványra, mester és doktori szintnél pedig az előző bolognai szint szerinti diplomára van szükség. A megszerzett végzettségről szóló okirat hitelesített másolatát kell leadni, valamint az érvényes jogszabályok értelmében szükséges a végzettség akadémiai célokra való elismertetése (az érintett kar tanulmányi referensei segítenek az ügyintézésben). A BA-képzésre minden kar saját maga határozza meg a felvételi kritériumokat, ezeket legkésőbb szeptember végéig közzéteszik. Ha van felvételi vizsga, azt szintén közzé kell tenni. A felvételi tartalma nem mutathat túl a középiskolai tananyagon.

Bizonyos szakoknál szakorvosi igazolásokat is kérhetnek, illetve alkalmassági vizsgákat is kell tenni a jelentkezőknek. Azon egyetemek esetében, ahol nincs felvételi vizsga, a rangsorolás a középiskolai eredmények alapján történik. Az egyetemek karai minden tanulmányi program esetében meghatározzák a felvétel kritériumait, valamint a jelentkezők rangsorolásának szabályait is, amelyek karonként, de programonként is különbözőek lehetnek. A programok többségénél a középiskolai eredmények alapján állítják össze a sorrendet. Az egyes karok, szakok, programok esetén kérhetnek további benyújtandó dokumentumokat is, ezek a felvételi tájékoztató anyagban kiírásra kerülnek. Ha a jelentkező anyaga hiányosan érkezik be, lehetőség nyílik a hiányzó dokumentumok pótlására.

A Selye János Egyetem az egyetlen szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény, ahol minden vizsgát – nem csak a felvételit – magyar nyelven lehet teljesíteni (kivételt ez alól értelemszerűen az idegen nyelvi tantárgyak képeznek). A többi egyetem esetében ez intézmény- és szakfüggő.

Kárpátalja

Ukrajna felsőoktatási intézményeibe ukrán állampolgárok, valamint az országban tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek és hontalanok vehetők fel, akik megfelelő végzettséggel rendelkeznek, és kinyilvánították ez irányú szándékukat. Az Ukrajna területén állandó jelleggel letelepedett külföldiek és hontalanok, illetve a menekültstátussal rendelkezők az ukrán állampolgárokkal azonos feltételekkel vehetnek részt a felvételi eljárásban. Valamennyi szakra, szakirányra felvételi vizsga alapján nyerhetnek felvételt a jelentkezők, függetlenül a finanszírozás formájától. A jelentkező nappali és levelező tagozatra egyaránt jelentkezhet (amennyiben azt az adott felsőoktatási intézmény meghirdeti). Államilag támogatott képzésre azon jelentkezők nyerhetnek felvételt, akik pontszámaik alapján feltöltik a meghirdetett keretszámot. A felvételt nyert többi hallgató költségtérítéses formában kezdheti meg tanulmányait.

„Ifjú szakember” (Molodsij specialiszt) képzési szintre (képzési idő 6 félév), nappali tagozatra, teljes középfokú végzettség egyidejű megszerzésére általános iskolai végzettség birtokában jelentkezhetnek felvételi vizsgák teljesítésével. „Ifjú szakember” képzési szintre teljes középfokú végzettséggel rendelkező személyek is felvehetők. Az intézmény második évfolyamra (normatív képzési idővel a keretszám kitöltetlen helyeire) „ifjú szakember" képzési szintre felvehet olyan személyeket, akik rendelkeznek teljes középfokú végzettséggel és független külső értékelésen szerzett megfelelő szertifikáttal.

Alapképzésre (BA/BSc szint, képzési idő 8 félév) a teljes középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezők felvétele a független külső értékelésen szerzett eredményeik, továbbá a középfokú végzettséget igazoló bizonyítvány eredményeinek átlaga alapján történik. Második évfolyamra (normatív képzési idővel a keretszám kitöltetlen helyeire) alapképzés (BA/BSc szint) megszerzése céljából felvehető olyan személy, akik „ifjú szakember” végzettséggel rendelkezik, abban az esetben, ha olyan rokon szakirányra jelentkezik, amelyet Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma 2007. június 20-án kelt 839. számú rendeletében közzétettek. Az „ifjú szakember” végzettséggel rendelkező, alapképzésre jelentkező felvételizők felvételi vizsgát tesznek.

Nem akkreditált oktatási program szerint folytatott képzésre (képzési idő 6–7 félév) teljes középfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek, akiknek felvétele a teljes középfokú végzettséget igazoló bizonyítvány átlageredménye alapján történik.

A „Specialist” és „Magiszteri" szintű képzésre (képzési idő 2–4 félév) alapképzésben (BA/ BSc) végzett személyek vehetők fel felvételi vizsgák alapján. Engedélyezés esetén „Magiszteri” szintű képzésre felvehetőek a „Specialist” szintű oklevéllel rendelkező jelentkezők. A „Specialist” és „Magiszteri” képzési szintekre abban az esetben is felvételt nyerhet a jelentkező, ha az alapképzését más szakirányon szerezte. Ebben az esetben a jelentkező megfelelő felvételi vizsgák teljesítésével, illetve az alapképzést igazoló okmányban szereplő eredmények átlagának figyelembevételével vehető fel.

Ukrajnában a felsőoktatásba való bekerülés feltétele az érettségi bizonyítvány megléte. Ezenkívül a jelentkezőnek az adott szakhoz előírt érvényes ukrajnai külső független teszteredménnyel/szertifikáttal kell rendelkeznie a megfelelő tantárgyakból. Ennek tárgyköréről, a megszerzés módjáról bővebb információ az intézmények honlapján található.

Az ukrajnai külső független vizsgák során Ukrajna története, az egyetemes történelem (világtörténelem), a matematika, a biológia, a földrajz, a fizika és a kémia tesztjeit a jelentkezők kérésére lefordítják magyar nyelvre is. Az ukrán nyelv és irodalom, az orosz nyelv, az idegen nyelv (angol, német, francia, spanyol) és a világirodalom vizsgafeladataiból azonban nem készül fordítás. Azok a vizsgázók, akik nem ukrán nyelven szeretnék megírni a dolgozatokat, a teszteket anyanyelvükön kaphatják meg.