Angolt és matematikát tanulnának az ultraortodox zsidók

Fotó: AFP Photo/ Jack Guez / AFP Photo/ Jack Guez

-

A jesivákban csak vallási szövegekkel foglalkoznak. Esélyük sincs normális álláshoz jutni, segélyekből tengődnek.


Közismereti tárgyakat is tanító vallási iskolákat szeretne több száz ultraortodox szülő Izraelben. Politikai képviselőik viszont határozottan elutasítják a kezdeményezést. A vita azért lett aktuális, mert az izraeli parlament, a Kneszet a jövő hét végéig gyorsított eljárásban szavazni az előző kormány összes, az ultraortodoxokat érintő reformintézkedések felszámolásáról.

A tervezett módosításokkal egyebek között a vallásos iskolák, a jesivák ismét a régi mértékben élveznék az állami támogatásokat, és megszűnne a közismereti tárgyak oktatása - ennek egyébként a gyakorlatban jelenleg sem szereznek érvényt. A változtatásokat Benjámin Netanjahu miniszterelnök ígérte meg a vallásos pártoknak, hogy hajlandóak legyenek csatlakozni a mostani kormánykoalícióhoz.


Esélyük sincs

A 8,5 milliós Izraelben több mint 750 ezer ultraortodox (avagy haredi) él. Többségük csak a vallási iratok tanulmányozásával foglalkozik és nem dolgozik. Gyakran mélyszegénységben élnek, és segélyezésük egyre nagyobb terhet jelent az országnak. Sok haredi szándéka ellenére szorul ki a a magas képzettséget igénylő munkaerőpiacról, és esélye sincs jól fizető álláshoz jutni. A jesivákban ugyanis nem tanulnak angolt és matematikát, ezért nem tudnak leérettségizni, érettségi hiányában pedig nem tanulhatnak a felsőoktatási intézményekben sem.

A vallásos pártok hevesen ellenezték a közismereti tárgyak kötelezővé tételét, és legnagyobb sikerüknek éppen a jelenleg mintegy négyszázezer tanulót érintő törvény várható hatályon kívül helyezését tekintik. Azonban az ultraortodox közösség megosztott a kérdésben, és egyre több vallásos szülő száll szembe a politikai vezetőkkel.

Több száz szülő kérelemmel fordult Naftali Bennet oktatási miniszterhez, olyan ultraortodox oktatási alternatíva kidolgozását követelve, amelyben a közismereti tárgyakat is elsajátíthatják a diákok. Azt írták, hogy ezek a tanulmányok „nélkülözhetetlenek az élet minden szintjén a siker eléréséhez". A haredi közösségben egyre többen "modern" módon próbálnak élni: munkát vállalnak, okostelefont használnak, és gyermekeiket különórákra járatják angolt tanulni, hogy lehetővé tegyék számukra a magasabb fokú tanulmányokat.


A jeruzsálemi rabbi támogatja

Eddig 620-an írták alá kiáltványukat. A szülők a Hárecnek azt mondták: minden összegyűjtött aláírás mögött további tízen biztatják őket, olyanok, akik nem mernek kiállni a törvénymódosítás ellen. Kérvényükben azt írták, hogy az előző oktatási miniszter, Saj Piron féle kényszerítő módszerek nem indították el a belső változásokat az ultraortodoxok körében.

"Aggodalommal figyeljük a helyzetet, amelyben nincs a közismereti tárgyakat is tartalmazó oktatási alternatíva gyermekeink számára" - mondják a szülők, akik önkéntes alapon angolt és matematikát is tanító iskolákat követelnek. Képviselőik találkozót kértek Bennettől. A kezdeményezők között van Becalel Kohen jeruzsálemi rabbi is, aki olyan, a vallási vezetők által sokat bírált középfokú jesivát működtet, amelyben az érettségit is megszerezhetik a gyerekek, amivel megnyílik útjuk a továbbtanulás és a nagyobb fizetéseket ígérő szakmák felé.

Támogatja a petíció elkészítőit a vallásos életmódot elhagyottak érdekvédelmi szervezete is. Ők néhány hónapja beperelték az izraeli államot, mert gyerekkorukban nem tanítottak nekik közismereti tárgyakat. Kártérítési igényüket az izraeli kormány azzal utasította el, hogy szüleik és vallási intézményeik a felelősek a hiányosságért.