Andy Vajnát nem engedik be, street food viszont lesz az új Ligetben

Fotó: VS.hu / Mudra László

-

Az árusokkal kezdik a bontást, aztán következik a Kertem és a Pecsa dózerolása. A tavaly megismert tervek mára változtak. Korhű pavilonok jönnek. Elsőként az új meseparkot adhatják át, még jövőre, és lehet, hogy lesz egy Kertünk is. Interjú Baán Lászlóval, a Liget-projekt miniszteri biztosával.


Két lépcső

Kiürülni látszik a Liget-projekt? Másfél hete jött ki a hír, hogy öt helyett csak három múzeum épül meg, az átadási dátum egy évet tolódik 2019-re. Mi az, ami biztosan elkészül 2018-ra?

A Liget-projekt legalább másfél éve ismert, sokrétű, tucatnyi alprojektet magába foglaló tartalma mindössze egyetlen helyen, az Ötvenhatosok terén változik. Itt két múzeum, a Fotómúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum helyett az 1951-ig a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán állott, s akkor lebontott Városligeti Színház épül majd meg.


Nincs olyan érvényes nézőpont, ahonnan vizsgálva ez a Liget projekt kiürülésének látszódhatna.

Az átadás két ütemben történik majd: 2018-ban veheti birtokba a közönség a Magyar Zene Házát, elkészül az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási központ, illetve a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felújítása is, s addigra a park egyes elemei is megújulnak majd.

2019-re minden elkészül?

Igen, 2019 nyarára már készen lesznek a további épületek is: a Petőfi Csarnok helyére kerülő Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Városligeti Színház, az Állatkert Pannon Parkja az új biodómmal, mely a kontinensen a legnagyobb alapterületű lesz. Az Olof Palme Ház és a Vajdahunyad Várának felújítása, és nem utolsósorban a városligeti park mindenre kiterjedő rekonstrukciója.

Miért került ki a két múzeum a projektből?

A fotó- és építészeti múzeummal kapcsolatban a kormány úgy döntött, hogy azok máskor és másutt épülnek majd fel, nem a városligeti projekt részeként. Helyükre az eredetileg is az Ötvenhatosok terére tervezett Néprajzi Múzeum kerül, amelyet azért kellett pár száz méterrel arrébb helyezni, mert az eredetileg neki szánt helyen épül majd vissza – az eredeti tervrajzok alapján – a Városligeti Színház szecessziós épülete. A Néprajzi Múzeum épületére rövidesen kiírjuk az új nemzetközi tervpályázatot.



60-tól 65-re

A színház eddig nem volt a projekt része. Hogy került bele?

Nem, de szerencsére végül is az lett. Mi már egy ideje felvetettük a kormány számára: hatvanévnyi szünet után ismét kellene színházi funkció a Ligetbe. Kifejezetten gyerekszínház lesz a Városligeti Színház, mintegy 300 fős nézőtérrel – a színházi kínálatban e téren valós hiány van ma a fővárosban. A Novák János vezette Kolibri Színház a legjobb ebben a műfajban, velük fogunk kooperálni a színház kialakítását és működését illetőn.

Van új elem ezen kívül?

Amit a nyilvánosság már régóta nem ismerne, olyan nincs. A 60 százalékos zöldfelületi arányt 65 százalékra fogjuk bővíteni, a jelenleg a Városliget több mint harmadát elfoglaló lebetonozott felületek rovására. Még ebben a hónapban kiírjuk a tájépítészeti tervpályázatot a Városliget parkjára.

Mikor zárul le, mikor hirdetnek eredményt?

Jövő nyáron lesz eredmény.



egy fát se dugnak el

A zuglói önkormányzat szerint civil szervezetek segítségével szúrópróbaszerűen ellenőrizték a Liget Zrt. által készíttetett, a Liget fáit nyilvántartó térképet és listát, és hamar kiderült, a valóság teljesen más képet mutat. Olyan fák is értékesek lehetnek, amelyeket nem tartott annak a Liget Zrt. felmérése.

A Városligetben megközelítőleg 6400 fa van, ennek mindössze néhány százalékáról folyik most vita. A parkot évtizedek óta a Főkert gondozza, mi is tőlük rendeltük meg a fakatasztert. Nem akarunk és nem is tudunk egyetlen fát sem eldugni. Meg is kértük a Főkertet, hogy pontosítsák az anyagot, és készséggel várunk bármilyen segítő észrevételt, de legfőképp a zuglói önkormányzat vezetése által ez év végére ígért teljes fakatasztert, ami most tavasszal az első – és hozzáteszem, utolsó - tényleges vállalás volt a Liget megújítása érdekében a zuglói polgármesteri hivatal részéről. Kíváncsian és bizalommal várjuk az ígért anyagot, hátha tényleg elkészül és segít pontosítani a Főkert által elkészített felmérést.

Hány fa esik végül áldozatul?

A faállomány mintegy 3 százalékát, körülbelül kétszáz fát érinthet a projekt, de ezek egy részét át fogjuk telepíteni, másik részét pedig teljes körűen pótoljuk. Lombkoronaértéken, valós biológiai értékükön fogunk gondoskodni a szükséges pótlásokról, előnevelt, nagy fák telepítésével, ennek megvan a megfelelő szakmai algoritmusa.

Teljesen megújítjuk a városligeti parkot, ami kisebb lépésekkel már el is kezdődött. A nagy léptékű parkmegújítás az egy hónapon belül kiírandó tájépítészeti pályázat eredményeként indul majd meg.



a gagyi megy

A tájépítészeti tender már érinti az Állatkerti körúton dolgozó árusok jövőjét is. Ők azt mondják, ha a projekt csúszik egy évet, hadd maradhassanak még egy évet, ne kelljen bezárniuk december végén.


Mint mondtam, a projekt nem csúszik, hanem kétlépcsős átadási ütemmel számolunk.

De ennek alapvetően nincs is köze a bódésor megszüntetéséhez: azt már réges-rég meg kellett volna tenniük a Városliget eddigi gazdáinak, s annak helyén egy méltó színvonalú és árukínálatú pavilonrendszert létrehozni. Persze miért pont ez a bódésor lógott volna ki a Liget évtizedeken keresztüli lepusztulásából és elgagyisodásából? A Városliget Zrt. egyértelműen tisztázta az árusokkal ez év elején - akiknek egyébként már tavaly év végén lejárt a területhasználati szerződésük - hogy még egy évet kapnak, de aztán ez így nem mehet tovább. Ezek a balkáni állapotok nem maradhatnak a Ligetben.

Sérelmezték, hogy ultimátumot kaptak a Városliget Zrt.-től: ha idén februárban nem vállalják közjegyző előtt pavilonjaik elbontását saját költségükön, akkor területhasználati engedélyt se kapnak erre az évre.

Sőt, még kauciót is kikötött a Zrt., s mindebben semmi különös nem volt: csupán biztosítékot kért a területet bérlő árusoktól a köztulajdonú parkterület kezelését végző cég - ezt eddig is így kellett volna csinálni. Ezek az akár évtizedek óta létező szerződések, melyeket a bérlők még a fővárossal kötöttek, és évről évre hosszabbítgattak. Mindig egyetlen évre szóltak, csak éppen a kellő biztosítékok nélkül.

Vállalnák pedig, hogy új pavilonokat építenek saját költségükön, amilyet a Liget Zrt. kíván.

Erre semmi szükség, a Liget projekt feladata ennek a kérdésnek a rendezése. Ligethonos épületek terveit fogjuk kidolgozni, egységes arculata lesz a pavilonoknak. Kevesebb lesz belőlük, mint most, de mindegyik bérleti jogára pályázatot fogunk kiírni, melyen természetesen a mostani kereskedők is indulhatnak.


Baán László, Liget, Bódé


egy másik múlt a minta

Itt marad a pavilonok helye az állatkert és a cirkusz között?

Itt 3-4 árusító pavilon lesz – hiszen ennek itt hagyománya van –, és lesz még öt további a Liget más részein. Szerencsénkre megvan a Millennium idején, az ezredéves kiállításra a Városligetben felépített épületek tervdokumentációja, köztük a pavilonoké is, amelyeket nem lehet egy lapon említeni a mai bódékkal. Ezek közül fogunk választani, és a mai kor technológiai követelményeinek megfelelően lesznek megépítve.

Azt azonban szögezzük le, hogy ami ma itt van, az nem a megújuló Liget minőségéhez illő kínálat és színvonal. De hogy világosabb és egyértelműbb legyek: ez a bódésor kínosan és vállalhatatlanul gagyi. Ha az elmúlt évtizedekben lett volna felelős gazdája a Ligetnek, ez már rég eltűnt volna innen.


Baán László, Liget


Korrekt megoldás

A néhai 25-ös villamos fordítójánál álló remíz épülete megmarad, ami most lángost, gíroszt és fagyit árul?

A történeti épületek megmaradnak, így ez is.

Ennek az az érdekessége, hogy az épület magántulajdonban van, az alatt lévő közterületet viszont évente bérli a gazdája. Fogalma sincs, mi lesz vele.

Ez speciális helyzet, ki fogunk találni valamilyen korrekt megoldást.


Baán László, Liget


kaszinó se lesz

A Pántlika maradhat?

Igen.

És az 56-os emlékmű?

Az is marad. Én mindig mellette érveltem, mert ez az egyik legjobb emlékművünk, tiszta és emelkedett metaforája a forradalomnak - még ha nem is figuratív nyelven elbeszélve, hanem nonfiguratív, absztrakt módon, ami több mint száz évvel a modernitás kezdetei után már nem tekinthető formabontásnak.

Az Olof Palme Háznak mi lesz a funkciója?

Ez 1885-ben eredetileg Műcsarnoknak épült, de hamar bebizonyosodott, hogy annak kicsi, helyette épült meg tíz év múlva a Műcsarnok mai épülete. Az körvonalazódik, hogy esetleg egy az épülethez méltó színvonalú étterem-kávéház kaphat helyet az Olof Palme Házban, amelyhez akár egy kisebb tárlat is kapcsolódhat a Ligetben megrendezett millenniumi kiállításról – de erről nincs még végleges döntés.

A Vajdahunyad vára funkciója is marad?

Úgy tudom, hogy ha a kormány tervez is új mezőgazdasági múzeumot építeni, az legkorábban 2020-ra valósulhatna meg, tehát addig biztosan itt marad a Mezőgazdasági Múzeum, ahol már száz éve működik. Azt most leszögezhetem, hogy a pletykákkal ellentétben kaszinó biztosan nem fog itt működni.


Baán László, Liget, Hősök tere


Kertemből Kertünkbe

Új vendéglátóhelyek lesznek?

Abban az öt új pavilonban például, amelyek nem elárusítóhelyként fognak működni. Ezekben street food típusú kínálat fogadja majd a vendégeket, de lesznek éttermek az Állatkertben vagy a Műjégpályánál is, s persze van számos megmaradó vendéglátóhely, a Gundeltől a Pántlikáig. A három új múzeumban is lesz bisztró, kávéház vagy étterem, amelyek akár a múzeumi nyitvatartási időn kívül is üzemelni fognak. Ezeknek térszintben kell elhelyezkedniük - kertkapcsolattal, terasszal – ami biztosítja, hogy nemcsak a múzeumba látogatói, hanem bárki beülhet oda egy kávéra vagy ebédelni.

Az már eldőlt, hogy megszűnik az autóforgalom a Kós Károly sétányon?

Az a végső terv, hogy el kell onnan terelni a forgalmat – több tízezer autó zúdul át itt a Ligeten naponta, ami nonszensz. Hogy pontosan miképpen kerül a forgalom más útvonalakra, azt már a főváros és a BKK dolga lesz megtervezni, egy ekkora átalakítás nem működhet az ő részvételük nélkül. A felszíni parkolást pedig mélygarázsokba tesszük át.

A Kertemnél kezdik a bontást.

A régi Hungexpo-épületeknél, amelyek szürreális környezetében működött a Kertem is. Itt is lesz majd vendéglátóhely, csak éppen nem a 70-es évek ronda dobozházai között, hanem a világ egyik legjobb építésze által tervezett nagyszerű Zeneházhoz kapcsolódva. Ezt követi a Petőfi Csarnok és a Közlekedési Múzeum jelenlegi épülettorzójának bontása. Utóbbinál rendelkezésre áll az eredeti épület tervdokumentációja. Így a múzeumot ennek megfelelően, eredeti szépségében építjük újjá, azzal a többlettel, hogy térszint alatt is kibővítjük kiállító terekkel.

A Magyar Zene Házában lesz egy a környezetéhez illő, s a Liget valamennyi látogatója számára nyitott vendéglátóhely is, amely akár a Kertünk nevet is kaphatja majd.