Amit kutatva sem találunk a napokon belül végleges költségvetésben

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

Nem látni, miből jön ki a KLIK jövőre, nem tudni, miért csökken a lakhatás támogatása, és nincs pénz a korrupció elleni küzdelemre. Csak néhány példa azok közül, amelyeket a civil szervezetek hiányolnak a zárószavazás előtt álló költségvetési törvényből.


Az iskolák jövőre sem lehetnek biztosak abban, hogy lesz majd festék a nyomtatókban, vagy kijavítják-e a csőrepedés okozta károkat. Az állami kézben lévő iskolák Klebelsberg Intézményfenntartó Központja (KLIK) ugyanis 2013 óta több 10 milliárd forint hiánnyal gazdálkodik, a költségvetési törvények nem tisztázzák, hogy a bő 500 milliárd forintból mire mennyi pénzt szántak, így most sem tudni, mire lesz elég az idei évhez képest 25 milliárd forinttal megemelt keret. Egy biztos, 2014 második felében, tehát nem is olyan nagyon régen, kétszer is tűzoltást kellett végezni az állami iskolák fenntartójánál, összesen 40 milliárd forint értékben.


Egyebek között ezt kifogásolták azok a civil szervezetek, amelyek a Költségvetési Felelősségi Intézettel összefogva arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják, mennyiben ad választ az idén a szokásosnál jóval hamarabb elkészülő következő évi költségvetés. A jogszabály már csak a Költségvetési Tanács véleményére vár, és az Országgyűlés várhatóan június 22-én elfogadja az immár módosító indítványokkal egybeszerkesztett változatot.

A Roma Oktatási Alap azt is kifogásolja, hogy bár a KLIK támogatása valamelyest növekszik, hiszen a pedagógusok életpályamodellje miatt némileg emelkedik a tanárok bére, ám évek óta nem kaptak béremelést azok a közalkalmazottak, akik ugyan iskolában dolgoznak, de nem részesei a modellnek. Azt már az Esély Labor Egyesület tette hozzá, hogy ráadásul elharapózott az a gyakorlat, hogy ezeket a munkaköröket közfoglalkoztatottakkal töltik fel.

A középiskolák újabb átszervezésének járulékos költségeire sincs pénz – állapította meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A Nemzetgazdasági Minisztérium két hét múlva több mint 500 intézményt vesz át, a szakképzés immár oda fog tartozni, ám ebből mindössze annyi látszik, hogy a gazdasági tárca kap 1 milliárd forintot az átszervezésre, de hogy idén és jövőre az átvett pedagógusok bérére miből mennyi jut, arra nincs válasz sem az idei, sem a jövő évi büdzsében.

A kormány arra sem gondolt, hogy a megszűnésre ítélt 30 olyan gimnázium esetében, amely a tankerületben egyedüliként működött, ki és miből finanszírozza majd az ingázásra kényszerülő nebulók költségeit.


Romlik az esélyegyenlőség

Az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés, valamint a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésének a költségeivel addig zsonglőrködött a kormány, míg egyetlen összegben elbújtatta ezeknek a támogatását. A Gyermekesély Egyesület számításai szerint azonban ebből úgy tűnik, hogy a nyári étkeztetésre valójában nem különítettek el pénzt. Mintegy 10 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a vakáció idején is kaphassanak enni az iskolában a gyermekvédelmi támogatásban részesülő diákok.


A lakhatás állami támogatása 2016-ban már 70 milliárd forinttal lesz kevesebb, mint 2013-ban. Egy bő 20 milliárd forintos összeget még érthetőnek tart az emberhez méltó lakhatásért küzdő Habitat for Humanity magyarországi szervezete, a devizahitelesek megmentésére született jogszabályok ugyanis ennyivel kevesebb támogatást tesznek indokolttá. Az ennél nagyobb forráskivonás azonban elsősorban a szociális segélyezési rendszer megváltoztatásának a következménye.

Az állam 2015 márciusától már nem juttat automatikusan támogatást az önkormányzatoknak, hogy segítsék azoknak az életét, akiknek a lakhatás költségei megfizethetetlenek. A településeknek az idei évtől saját rendeletben kell ezt szabályozniuk, és a korábbi évekhez képest több 10 milliárd forinttal kevesebb forrás áll rendelkezésre. A Habitat különösen aggályosnak tartja, hogy a jövő évi költségvetési keretet anélkül határozzák meg, hogy az idei tapasztalatokat figyelembe vennék.

Jövőre fele annyi pénz, mindössze 15,5 milliárd forint jut annak az állami cégnek, a Nemzeti Eszközkezelőnek az ingatlanvásárlására is, amely a fizetésképtelenné vált devizahiteleseket tudja megmenteni az utcára kerüléstől. Az eszközkezelő ilyenkor megvásárolja a banktól az ingatlant, amelyben a család bérleti díj fejében továbbra is élhet.

Márpedig a forintosítás ellenére nagyon sokan szembesültek azzal, hogy még mindig elviselhetetlen a törlesztőrészletük, és szeptemberben lejár a kilakoltatási moratórium is. Nem véletlenül került a parlament elé az éveken át tartó vajúdás után a családi csődvédelemről szóló törvény. Ennek a jogszabálynak a hatására további ingatlanvásárlások lehetnek esedékesek a Nemzeti Eszközkezelő számára, csakhogy nem látszik ennek a forrása.


Csapdahelyzet a munkában

A Magyar Szegénységellenes Hálózat a jövő felélésének tartja, hogy az idei 270 milliárd forinttal szemben jövőre már 340 milliárd forintot fordítanak a közfoglalkoztatásra. Minden kutatás azt bizonyítja, hogy az úgynevezett aktív munkaerő-piaci eszközökkel, amelyek a piaci viszonyokat veszik figyelembe, sokkal hatékonyabban lehet újból valódi munkát adni az embereknek. Míg a közfoglalkoztatottaknak csak 11,6 százaléka tud elhelyezkedni, addig a többi program részvevőinek átlagosan 57,2 százaléka jut valódi álláshoz.


Ilyenek például az uniós pénzből finanszírozott át- és továbbképzések, valamint a munkahelyvédelmi akcióterv. Ez utóbbi programban 2016-ban 105 milliárd forintot osztanak szét olyan cégek között, amelyek hátrányos helyzetű (25 év alatt, 55 év felett, kisgyermekes stb.) munkavállalókat tartanak meg vagy vesznek fel. Ennek a kerete közel sem bővült olyan mértékben, mint a közfoglalkoztatásé, hiszen az akciótervre már idén is 100 milliárd forint van.

A kisebb településeken a közfoglalkoztatással egyenesen az ottani kisvállalkozói réteget szorítják ki. Akik eddig nyáron az iskolafelújításban vagy más intézményi megbízásokkal festő vagy lakatos vállalkozóként kaptak munkát, azok most sokszor közmunkásként végzik el ugyanazt a tevékenységet – számolt be a piactorzító hatásokról az Esély Labor.

Ugyanez igaz az agrártevékenységekre is. Az önkormányzati közfoglalkoztatás keretében a támogatott munkaerővel előállított sertéshús vagy zöldség a nyomott áraival kiszorítja a kistermelőket a helyi piacról. Ráadásul a szegényeknél gyakorlatilag megszűnik a pénzforgalom, mert azt a keveset, amihez hozzájutnak, egyre nagyobb arányban természetben kapják meg.

A közfoglalkoztatást jövőre annak ellenére bővítik, hogy nem tanulmányozzák a hatásait. A Belügyminisztériumban felállítottak ugyan egy monitoring osztályt, amely össze is gyűjtötte, melyek azok a mutatók, amelyekkel vizsgálni lehetne az eredményeket. Egy szakmai konferencián azonban elárulták, hogy nem kaptak pénzt a folytatásra, így mérni már nem tudják sem a kiinduló állapotot, sem a hatásokat. Erre a jövő évi költségvetés sem ad pénzt.


Ellenőrizetlenül folyhat el a pénz

A civilek azt is fájlalják, hogy hiába készül a 2015 és 2018 közötti nemzeti korrupcióellenes program, nem lesz több pénz a közpénzek elherdálása elleni küzdelemre. A korrupció elleni fellépés feladatát néhány éve a Nemzeti Védelmi Szolgálatra (NVSZ) testálták, de a jövő évi költségvetésből is csak annyi látszik, hogy több ember lesz a szervezetnél, és emiatt 4 milliárd helyett 6,1 milliárd forint lesz a támogatása. Ám hogy az NVSZ mitől lesz hatékonyabb, az már nem derül ki.