Amikor Orbán Viktor álmai találkoznak a valósággal

Fotó: MTI/MTVA / Gian Ehrenzeller

-

Ausztria fejlettségi szintjére kellene növekednünk, de egyetlen ábra is mutatja, mi ennek a realitása. Pedig a kormány már odáig ment, hogy a munkára rakódó járulékterheket is hajlandó mérsékelni, csak maradjon fenn a gazdasági növekedés. A hét történéseiből kiderül, mi mindent tesz meg a kormány, hogy a vágyait elérje, de az is, hogy mi mindennel gátolja azt.


Amikor azt mondjuk, hogy a párhuzamosok a végtelenben találkoznak, éppen egy ilyen kép lebeg a szemünk előtt.



Ez az ábra éppen arról szól, hogy az elmúlt 20 évben mennyit sikerült behoznunk az Ausztriával szembeni lemaradásunkból. Gyakorlatilag semennyit. A következő ábra arról is beszél, hogy mi lehet ennek az oka.



Miközben Ausztria szép egyenletesen teszi a dolgát, és az osztrák gazdaság a válságsokkok enyhébb visszaeséseitől eltekintve folyamatosan komótos növekedési pályán halad, addig a magyar gazdaság irdatlan kilengésekkel szenvedi meg nemcsak a globális kríziseket, hanem a hazai politika változékonyságát is.


Jól látszik, ahogy a kétezres évek elején az első Orbán-kormány egyebek között a lakástámogatásra fordított hatalmas állami pénzekkel kisajtolta a grandiózus gazdasági növekedést, majd a szocialisták az ország belső hitelválságával amit részben éppen a nyakló nélküli lakástámogatások okoztak már 2006-ban megelőlegezték a világgazdaság 2008-as mélyrepülését.

Most megint azt az időszakot éljük, hogy mindenáron növekedni akarunk.
  • Erre már felhasználtunk pénzt a nyugdíj-megtakarításokból.
  • Igyekszünk az utolsó fillérig kimeríteni az uniós kasszát.
  • Kiürítettük a gáztárolókat, hogy a rezsicsökkentést támogathassuk, és a családi kasszákban megmaradt pénzből fogyasztásra buzdítsunk.
  • Megpróbáltuk gatyára vetkőztetni a bankárokat, hogy a segítségükkel letudjuk a devizahiteleket.
Mindez egész jól sikerült. Az Európai Bizottság a héten több szempontból megdicsért minket. Csak éppen az áhított robusztus gazdasági növekedés maradt el.

Pedig a kormány látszólag mindent megtesz a gazdaság fellendítése érdekében. Az állam megint keresztbe-kasul támogatja a lakásépítést, a Magyar Nemzeti Bank alacsonyan tartja a kamatokat, hogy senki ne akarja a pénzét parkolópályán tartani, inkább mindenki vásároljon, fogyasszon, befektessen.

Az állami büdzsét is addig igyekszik kozmetikázni a kormány, míg a hitelminősítők el nem hiszik, hogy biztonságban van az ország. A kabinet célul tűzte ki, hogy olyan költségvetést készít, amely nem kényszerít újabb hitelfelvételre, és így az államadósságunk kevesebb lesz, a hitelezők pedig alacsonyabb áron is hajlandók pénzt adni. A kormány hihetetlen erővel kampányol a befektetések mellett, amiből jön Kecskemétre és Jászfényszarura is, de a magyarok is beszállhatnak az oroszországi privatizációba, ha kellően vakmerőek.


Mi akkor a probléma?

Az Európai Bizottság nem kevés gondot sorol fel legfrissebb országjelentésében.

  • Túl magas az alacsony keresetűek adója, ami a foglalkoztatásukat is hátráltatja.
  • A közfoglalkoztatottak bent ragadnak a közmunkaprogramokban.
  • A szociális védelmi rendszer nem nyújt kellő támogatást a kiszolgáltatottaknak.
  • Döcög az egészségügyi és az oktatási rendszer.
  • Kiszámíthatatlan szabályozás és korrupció riasztja el a befektetőket.
És ha ez még nem lenne elég, akkor Brüsszel a héten konkrét ügyekben is fellépett Magyarországgal szemben. Elbukott az Erzsébet-utalvány, amellyel gyakorlatilag kifüstölték a külföldi szolgáltatókat és kiiktatták a versenyt. Az Európai Bizottság eljárást indít a multik diszkriminációja miatt is.

Közben pedig se szeri, se száma azoknak a híreknek, amelyek a gazdaság és a politika korrupcióba hajló összefonódásáról szólnak. Simicska Lajos üzletei az útépítéstől a rádiózásig sorra buknak, ezzel szemben a kormányhoz közelálló vállalkozók sorra szerzik meg a jobbnál jobb üzleteket Csányi Sándor mintagazdaságaitól kezdve a Simicska Közgépét pótló építőipari cégcsoporton keresztül Wáberer hegyvidéki telekszerzéséig.

Eközben pedig végzetesen leépülnek az olyan nagy ellátórendszerek, mint az egészségügy és az oktatás, holott hosszabb távon és tartósan éppen ezzel tudnák garantálni a gazdaság növekedését. A pedagógusok tüntetésére, illetve a szülők hétfői akciójára azonban csak fenyegetések és egy sovány számla érkezett a Klik csaknem 40 milliárd forintos adósságának kifizetésére.