Amiért Budapest egyszer startup központ lesz, ha lesz

-

A hazai startup élet rohamtempóban fejlődik, az elmúlt években rengeteg különböző kezdeményezés ütötte fel a fejét, legyen szó kormányzati programokról, nonporfit szerveződésekről, tanácsadókról vagy magukról a startupokról. Budapest egyértelműen a régió startup központja akar lenni - de vajon tud is?


A hazai startup élet rohamtempóban fejlődik, az elmúlt években rengeteg különböző kezdeményezés ütötte fel a fejét, legyen szó kormányzati programokról, nonporfit szerveződésekről, tanácsadókról vagy magukról a startupokról. Budapest egyértelműen a régió startup központja akar lenni - de vajon tud is?

A világ képzelbeli startup térképén a legnagyobb területet kétségtelenül az USA innovációs központjai foglalják el, második helyen Izraelt, a dobogó harmadik fokán pedig Londont szokás emlegetni. Ugyan a startup nagyhatalommak mögött messze elmaradnak a kelet-közép európai ökoszisztéma feltörekvői, a 110 millió lakosú régió rohamléptékű fejlődése egyre jobban felkelti világ, és így a befektetők figyelmét.

Mint minden ökoszisztémának, Budapestnek is megvannak a maga erősségei és gyengeségei, ám kétségkívül megvan minden adottsága ahhoz, hogy újabb startup-sikertörténetek bölcsője lehessen.


Nem csak a turistáknak vonzó

Budapest mint brand az elmúlt években elképesztő fejlődésen ment keresztül. A főváros valódi kulturális és turisztikai központtá nőtte ki magát, és ezzel nem csak a turisták számára tette vonzóvá magát, hanem a külföldi munkavállalók és befektetők számára is. Ennek köszönhetően egyre könnyebb becsalogatni a tehetségeket és megtalálni a kapcsolódási pontokat más városokkal is.

A külföldi vállalkozók számára különösen vonzó, hogy a pezsgő budapesti élet mellett a nyugatihoz képest itt olcsóbb a munkaerő és az ingatlanbérlés; illetve persze nem utolsó szempont az sem, hogy Budapestről repülővel pár óra alatt könnyen elérhető bármely európai nagyváros. Nem véletlen, hogy egyre több külföldi startup cég települ hazánkba.


Vannak példaképeink

Egy startup ökoszisztéma fejlődésében elengedhetetlen, hogy legyenek példaképek. És szerencsére mi is büszkélkedhetünk olyan sikertörténetekkel, mint a Prezi, a Ustream, a LogMeIn és az NNG, akik világszínvonalú terméket állítanak elő és komoly globális piaci jelenlétet tudnak felmutatni.

Ezek a sikeres cégek nem csak identitást és önbizalmat adnak a hazai startuppereknek, hanem egy idő után elkezdenek vissza is adni a közösségnek, segítve azokat a vállakozókat, akik most akarnak fejest ugrani a startup világba. A Bridge Budapest is egy ilyen kezdeményezés szülöttje: a Prezi, a Ustream, a LogMeIn és a Seagate Technologies magyar származású vezetője által alapított nonprofit szervezet, amely különböző ösztöndíjakat biztosít magyar fiatalok számára, hogy tapasztalatot és inspirációt szerezzenek.

Ezekben a vállalatokban egyébként közös, hogy bár a menedzsment székhelye Amerikába költözött, a termékfejlesztéssel foglalkozó részleget itthon tartották. Így a kutatási és fejlesztési projektek továbbra is Magyarországon zajlanak, óriási értéket teremtve ezzel a helyi ökoszisztémának.


Jó a bor, de kellene a cégér is

Inspiráló környezetből és példaképekből tehát nem szenvedünk hiányt, ám ez mit sem ér egy jó csapat - azaz megfelelő munkaerő - nélkül. Egy sikeres startup csapatnak három központi szereplője van: a Hipster (aki vonzóvá teszi a terméket), a Hacker (aki a megvalósításért felel) és a Hustler (aki végül eladja azt). Az első kettőből egész jól állunk itthon, aki keres, az biztosan talál is magának megfizethető, tehetséges mérnököket és dizájnereket a hazai piacon.

A cégvezetői, üzletfejlesztési, sales és egyéb disztribúciós ismeretek terén azonban - mint általában a posztszocialista országok - mi is hadi lábon állunk, ezen tevékenységi köröket még a legnagyobbak is kiszervezik az amerikai divíziónak. Igaz, az utóbbi időben e téren is történt fejlődés, melyet a sikeres magyar crowdfunding kampányok mellett a Ustream felvásárlásához hasonló sikeres exitek fémjeleznek, melyek remélhetőleg ösztönzőleg hatnak a későbbi befektetésekre is.


Fejlődni közösségben lehet

A tech és innovációs ökoszisztémák lételeme az aktív közösség, hisz olyan iparágról van szó, amely szomjazik a kreatív energiákra és információkra. És persze kapcsolati hálóra, ami a startup világban legalább annyira fontos, mint a pénz. Budapest szerencsére egy igen aktív - és egyre aktívabb - startupközösséggel rendelkezik, köszönhetően a sorra nyíló közösségi irodáknak, számos nonprofit szerveződéseknek, magas színvonalú rendezvényeknek, konferenciáknak és versenyeknek, melyeknek száma évről évre nő.

Ilyen a júniusban nyitott Mosaik például, amely olyan közösségi teret biztosít (az elsősorban korai fázisban lévő) startuppereknek, ahol hasonló érdeklődési körű vállalkozókkal építhetnek kapcsolatot. Többlépcsős akcelerátor programmal, saját képzésekkel, havi több tucat rendezvénnyel, neves külföldi előadók bemutatásával, valamint nemzetközi befektetők és a helyi startupok közötti kapcsolatteremtés elősegítésével támogatja a helyi techközösségeket. De említhetnénk a Design Terminál mentorprogjamját is; a hathónapos program célja a leginnovatívabb magyar vállalkozások nemzetközi piacra lépésének elősegítése.

Rendezvényeink közül kiemelkedő a Brain Bar Budapest, Kelet-Közép-Európa legnagyobb inspirációs fesztiválja, ahol a résztvevők közösen gondolkodnak a jövőnket alakító, technológia által vezérelt változásokról. De magyar szervezésű a régió startup ökoszisztémáját minden évben megbolygató Central European Startup Award is, amely egyébként elsőként Budapesten került megrendezésre.


Kormányzati segítségre is szükség van

Persze bőven van még hely a fejlődésre, az átütő sikerhez pedig kormányzati segítségre is szükség lesz. Az egyik legfontosabb az aktív üzleti angyalok támogatása, amit különböző adókedvezményekkel és co-investment megoldásokkal lehetne megoldani. Ezen sémák lényege, hogy a befektetők mellett állami pénzeket is bevonnak a projektbe, ezzel nemcsak a befektetés hatását lehetne növelni, hanem a befektetők által vállalt kockázatot is csökkentenék, ami nyilvánvalóan növelné a vállalkozókedvet.

Kormányzati oldalról is felismerték a startup ökoszisztémában rejlő lehetőségeket: a Digitális Jólét Program részeként elkezdődött a Digitális Startup Stratégia elkészítése, amely legfontosabb célja, hogy Budapest nemzetközi szinten is felkerüljön a startup-központok térképére. A Digitális Jólét Program támogatásával egy új portál is készül, amely a Budapest Makers nevet viseli majd. A hiánypótló térképalapú adatbázis olyan felületet fog biztosítani a vállalkozást indítani akaró hazai fiatalok vagy épp a magyar és külföldi befektetők számára, amelyen megtalálják a számukra fontos információkat és témákat.