Amiből sportot űznek – "Felcsút az egész rendszer méregfoga"

Fotó: Admin

-

Jelentős korrupciós kockázatot hordoz a magyar sportban a TAO támogatási rendszer, bizonyos stadionépítéseket pedig csak politikai kapcsolatok magyarázhatnak – áll a Transparency International Magyarország (TI) friss tanulmányában.


Átláthatatlanul jutottak kétszázmilliárd forint állami adótámogatáshoz a látványsportok (foci, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong) Magyarországon az elmúlt négy évben – állítja a Transparency International Magyarország csütörtökön közölt tanulmánya. A Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban című jelentés szerint a társaságiadó-kedvezmény (TAO) támogatási rendszere, valamint a sportingatlan-fejlesztések számos korrupciós lehetőséget rejtenek.

A nemzetközi civil szervezet hangsúlyozta, hogy nem az értékválasztást – a sport preferálását – vitatja, hanem a támogatási rendszerben rejlő korrupciós veszélyeket mutatja be. Amelyek azonban igen jelentősek, ahogy Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, a rendszer „lényegéből fakad az átláthatatlanság és az informalitás. Önmagában az adópénzek sporttámogatásra fordítása nem volna rossz, de ahogy ez Magyarországon kiépült, annak immanens része az átláthatatlanság. Ahhoz, hogy ez változzon, rendszerszintű változásra volna szükség.”


Őrült összegek

A jelentés szerint a következő korrupciós kockázatokat hordozza a rendszer:

  • a sportfejlesztési programok támogatásáról hozott döntések zárt ajtók mögött születnek
  • a sportszövetségek és az állami ellenőrző intézmények jelentései nem nyilvánosak
  • a támogatásokban jelentős aránytalanságok tapasztalhatók
  • bizonyos stadionok építésekor fontosabbak a politikai kapcsolatok, mint a sportszakmai indokok és a tisztességes gazdasági verseny

Mucsi Gyula projektvezető külön kiemelte, hogy a 2011-ben indult TAO-programból befolyt 200 milliárd forintnyi adótámogatás jelentős része, 75 milliárd a fociba áramlott. Összesen 1100 egyesület kapott támogatást, de ezek közül „13 egyesület számottevő előnyt élvez”, a Puskás Akadémiához kötődő Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány pedig egymaga a teljes támogatás 12 százalékát kapta, vagyis négy év alatt 9,2 milliárd forintot.



Összefonódások, közpénzek

Magyarországon a politika összefonódik a sporttal, hiszen „a sportszövetségek vezetői a kiemelt sportágaknál szinte kizárólag állami vezetők, kormánypárti politikusok”, hangzott el Mucsi előadásában, példaként pedig a kézilabda-szövetség elnökét, Kocsis Mátét említette, aki egyben Józsefváros fideszes polgármestere, valamint a kosárlabdázók első emberét, Szalay Ferencet, aki Szolnok kormánypárti polgármestere.

„A kormány úgy alakította ki a céges sporttámogatási rendszert, hogy a politikusoknak kedves sportegyesületek ellenőrizetlenül juthassanak az állam adóvagyonát csökkentő pénzekhez, ráadásul mindezt teljesen szabályosan tehetik meg” – emelte ki a projektvezető.

A támogatásért folyamodó kluboknak „sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt, és mekkora összegben,


csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan.”

A januárban módosított sporttörvény szerint a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról – áll a jelentésben –, ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek milyen összegű támogatást adott.



Dicsekvés helyett hallgatnak

Az állami ellenőrző intézmények – az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség – jelentései nem nyilvánosak, az Információszabadságról szóló törvény szigorítása is nehezíti az adatigényléseket. Czett Szabolcs sportjogász elmondta, még a 2012/13-as idény TAO-támogatásainak ellenőrzése sem fejeződött be, a tavalyi évről nem is szólva, ami szintén növeli a korrupciós kockázatot. Czett további problémának tartja, hogy nem lehet átlátni, miért utasítanak el egy adott pályázatot, ugyanis „az elutasító mondat az szokott lenni: Hatósági jogkörben nem támogatjuk. Azt azonban nem tudni, miért vehet laptopot egy egyesület az egyik évben, és miért nem a következőben, miközben nem változott a szövetség stratégiája? Vagy például miért kaphat az egyik egyesület kisbuszt, a másik pedig miért nem?”

„Normális esetben a cégek büszkélkednek egy-egy klub támogatásával, akárcsak a társadalmi felelősségvállalási programjaikkal – jegyezte meg Szabados Gábor sportközgazdász, a jelentés külső szakértője. – A TAO-rendszer törvényesítette a nem üzleti alapú szponzorációt, amit abból is látni, hogy a támogató nem tart sajtótájékoztatót, és a klubok honlapján sincs kint a logója, tehát nem dicsekszik a szponzorálással, inkább hallgat. Ezért tapad annyi negatív asszociáció ezekhez a programokhoz, és a stadionépítésekhez.” (Ezt közli partnereiről és támogatóiról a Puskás Akadémia. Ha kíváncsi, hogyan büszkélkednek partnereikkel a sportgazdaság élenjárói, érdemes kattintani párat pl. a Manchester United oldalán.)

Ráadásul a tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány (például Orbán Viktor kormányfő) állításával szemben nem magánadományok, hanem átirányított közpénzek, mivel a költségvetésbe befolyó adóbevételt csökkentik.


infografika; labdarúgás


Értelmetlen stadionépítések

Külön foglalkozik a tanulmány a stadionépítésekkel, ahol „a korrupciós kitettség nyilvánvaló”, és ahol „rendre a gazdasági holdudvarhoz tartozó vállalkozók kapják a megrendeléseket”. A felcsúti stadiont például „jelentős részben a község mesébe illő módon meggazdagodott polgármesterének, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozó cégek építették.”

„Ha a TAO-ról van szó, az első kérdés mindig Felcsút – vette át a szót Szabados –, és ez az egész rendszer méregfoga, mert teljesen rossz irányba visz el egy alapvetően jó kezdeményezést. Ha nem kapunk magyarázatot arra, hogy egy szakmailag nehezen indokolható döntés miért születik meg, akkor az emberek azt gondolnak, amit akarnak – éppen ez jelenti a korrupciós kockázatot.”

De korántsem Felcsút az egyetlen érintett település. A Transparency International „teljesen értelmetlen” stadionépítésekről ír, melyeket politikai kapcsolatok magyarázhatnak. Példaként említi a 16 ezer lakosú Kisvárda focicsapatát, amely „nemrég jutott fel az NB III-ból az NB II-be, az NB I-ben pedig soha nem játszott, most mégis Európa Liga-selejtezőkre alkalmas stadion kapott. Nem valószínű, hogy a véletlen műve, hogy az állam azt követően


növelte a stadionépítés támogatását 120 millió forintról közel egymilliárdra, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett.

Hasonlóan jól járt a szintén NB II-es csapattal büszkélkedő Mezőkövesd, amelynek nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas stadionjához a kormány 800 milliót adott az adófizetők pénzéből. Ez sem biztos, hogy független attól, hogy a helyi focicsapat elnöke Tállai András, aki egyben a város országgyűlési képviselője és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is” - jegyzi meg a tanulmány.


infografika; labdarúgás


Javaslatok a kormánynak

A korrupcióellenes szervezet ugyanakkor ajánlásokat is megfogalmazott: legyen nyilvános a támogatók kiléte, a támogatás menete, és a sportszövetségek, valamint az állami intézmények tegyék világossá, milyen szakmai okokra hivatkozva döntöttek a támogatási keretek megállapításánál és a stadionok építésénél.

Ráadásul a folyamat nem zárult le ezzel, az ajánlásokat elküldték a politikai döntéshozóknak, amelyet minden hasonló tanulmány esetében megtesz a szervezet. Arra azonban a TI-nek már nincs befolyása, hogy a kormányzat mit szűr le a következtetéseikből. A szervezet tavasszal tesz majd közzé egy ötven ország sportéletére kiterjedő elemzést, a fenti, magyar helyzetet vizsgáló tanulmány ennek a része volt.


Szó sincs közpénzről a kormány szerint

Határozottan visszautasítjuk a Transparency International kijelentését – reagált közleményben a tanulmányra az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A kormány lehetővé tette a vállalkozásoknak, hogy nyereségük legfeljebb 75 százalékát sportcélokra fordíthassák. A pénzt a vállalkozások termelik meg, ők döntik el, hogy hova adják ezt az összeget. Ez a legátláthatóbb folyamat, hiszen az adott sportághoz tartozó minden sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelést végző alapítvány beleszólhat, részesülhet a vállalatoktól érkezett felajánlásokból, aminek jóváhagyásáról a sportági szakszövetségek hoznak szakmai döntést. Vállalkozók pénzéről, nem közpénzről van szó.

Érvényesül felette a brüsszeli kontroll – folytatja a közlemény –, ugyanis a Magyar Kormány a jogi szabályozásban teljes körűen átvette az EU ajánlásait:
  • a támogatás alapját képező sportfejlesztési elemek támogatható kereteit a szövetségek előzetesen nyilvánosságra hozzák, ez az ún. kötelező benchmark-rendszer
  • mind a támogatott szervezetek, mind a szakszövetségek naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni a jóváhagyott támogatási programok és a kiadott támogatási igazolások értékéről, és a programok belső tartalmáról
  • a Kormány évente tájékoztatja Brüsszelt a támogatási program eredményeiről


Mi folyik a FIFA-nál?

Noha az előadás kizárólag a TAO-törvénnyel és a magyar stadionépítésekkel foglalkozott, a TI szakembereinél rákérdeztünk a FIFA-nál lévő viszonyokra is, elvégre naponta derülnek ki újabb és újabb korrupciós ügyek a nemzetközi szövetségnél. Martin József Péter ügyvezető igazgató szerint a sportágban forgó komoly pénzek Nyugat-Európában is korrumpálják a rendszert, Czett Szabolcs viszont éppen abban lát különbséget, hogy míg itthon az egész rendszert, tehát az alsóbb osztályokat is áthatja a korrupció, nyugaton csak a csúcson jelenik meg, ahol sok pénz forog. Másfelől tévedés azt hinni, hogy egyedül a foci romlott, ugyanis szinte minden nagyobb sportágban előfordulnak visszásságok, jóllehet ezeket esetenként különböző módszerekkel sikerül legalizálni.

KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!